Kunitzer Mózes ben Menachem (Moses ben Menachem Kunitz, Óbuda, 1774. – Óbuda, 1837.) magyar rabbi, talmudtudós, író, a zsidó felvilágosodás egyik nagy alakja Magyarországon.

Származása, tanulmányai

1774-ben (a zsidó naptár szerint 5534) született, egy szegény zsidó családban. Tanulmányait a hagyományos zsidó iskoláztatás keretei között kezdte, 10–13 éves kora között, a bar-micvó avatásáig Wolf Boskowits rabbi iskoláját látogatta. 1788-ban két forinttal utazott talmudi tanulmányok végett Ezechiel Landau rabbi jesivájába, Prágába, ahol a híres maszkil, Baruch Jeitteles segítette tanulmányaiban, ezenkívül rendelkezésére bocsátotta hatalmas könyvtárát is, ahol minden szabad percét a Biblia és a rabbinikus kommentárok tanulmányozására fordította.Reich, Ignaz, „Kunizer Moses”, in: Beth-El: Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten, vol. 1. (Pest, 1856), p. 169. 1792-től a Breslaui Egyetem hallgatója lett, ahol szekuláris tárgyakat és nyelveket tanult.

Későbbi életpályája Fiatalkori pártfogója, Baruch Jeitteles – bár korábban tanítványa volt -, nem követte Landau rabbi konzervatív hozzáállását, helyette a híres filozófus, Moses Mendelssohn követője lett.https://de.wikipedia.org/wiki/Baruch_Jeitteles Ez vélhetően komoly hatással volt az ifjú Kunitzer Mózes későbbi újító szellemiségű életútjára is, amellyel sok ortodox kortársa rosszallását vívta ki maga ellen. Istenfélő életvitele és a Talmudban való kivételes jártassága azonban megvédte a komolyabb támadásoktól, nem úgy, mint például kortársát és barátját, Chorin Áron aradi rabbit.Turán Tamás, „Kunitz, Mosheh” in: YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe 1796-ra híre visszajutott szülővárosáig, Óbudáig, így a gazdag Kohn Salamon hazahozatta férjül a lányának, és maga mellé vette kereskedelmi vállalkozásába. Kunitzer később önállósodott, és húsz éven át volt kereskedő, több fontos munkáját is ezekben az években írta. Üzlete 1817-ben válságos helyzetbe került, majd 1828-ban csődbe is ment. Innentől fogva párhuzamosan tölti be Budán a rabbi-pozíciót, Pesten pedig tag a rabbinikus bíróságban, egészen 1837. február 2-ai (5597. svát 27.) váratlan haláláig.Reich, „Kunizer Moses”, p. 175.

Munkásságának jelentősége Kunitzer Mózes irodalmi munkásságának elsődleges jelentősége, hogy új, kora számára szokatlan szempontból közelíti meg a rabbinikus irodalmat. Isaak Markus Jost (1793–1860) történész így jellemzi munkásságát, különös tekintettel az 1815-ben megjelent Ben Johai című fő művére:

„Talmudi vitákat már korábban is folyton-folyvást jelentettek meg, ezek azonban nem voltak hatással az utókorra. Azonban ezen a területen is megjelent egy széles körben művelt gondolkodó, aki nem elégedett meg csupán annyival, hogy magába szívja a talmudi masszát, és oknyomozást folytasson, hanem azt tette feladatává, hogy a talmudi világ szellemiségének egyes kitűnőségeit közelebbről vizsgálja, és hihetetlen tanultságával feltárja.” I. M. Jost, Kulturgeschichte zur neueren Geschichte der Israeliten von 1815–1845 (Berlin, 1846), p. 44.

Maga a mű talmudi tradíciókat és a híres tannaitának, Schimon ben Jochainak tulajdonított mondásokat elemzi. Kunitzer a Zóhár eredetisége és Schimon ben Jochai szerzősége mellett érvel, a reform zsidóság körében is elismert Jacob Emden vitairatát (Mitpahat szefarim, 1768) cáfolva, ezzel nem kis megrökönyödést okozva sok felvilágosult kortársának.Turán, „Kunitz, Mosheh” A kor mindazonáltal azonnal elismerte művét a héber irodalom klasszikusaként, Jost szerint pedig a Ben Johai komoly hatással volt a nem sokkal később kialakuló talmudkritikai iskolára. Hasonló módszert alkalmazott a Bet Rabbi előszavaként megjelentetett életrajzban is, összegyűjtve és rendszerezve a Talmud Jehuda ha-Naszira vonatkozó apró életrajzi adatait.

Ezzel szemben a kifejezetten reform szellemiségű responzuma, amely 1818-ban jelent meg a Nogah ha-Cedek (Az igazság ragyogása) gyűjteményben, ortodox körökben kavart nagy vihart, mivel támogatta a liturgia megreformálását. Engedélyezte többek között a hagyományos askenáz kiejtés helyett a szefárdot és a zsinagógában az orgona használatát. Két évvel később megjelent Szefer ha-mecaref című responzumgyűjteményének első kötetében pedig támogatta a német hangzású vezetéknevek felvételét, a hagyományos öltözet elhagyását és a rituális körülmetélés képzett orvosokkal való végeztetését.Reich, „Kunizer Moses”, p. 174.

Megjelentetett munkái Ha-moszot ha-gedolot. Breslau, 1794. (A Talmud homályos helyeinek magyarázata.) Ha-ojen. Bécs, 1796. (Kommentár Jedadja Penini (Bedersi, c.1270–1340) Behinat olam című művéhez, valamint rövid misnai és talmudi szövegmagyarázatok.) Bet Rabbi. Bécs, 1805. (Hatfelvonásos dráma Jehuda ha-nasziról. A darab érdekessége, hogy ez a legelső héber nyelvű színmű, amelyet magyarországi zsidó szerző írt. Előszavában életrajzi összefoglaló.) Ben Johai. Bécs, 1815.Lásd „munkásságának jelentősége” alatt. Szefer ha-mecaref I. Bécs, 1820. (Responzumgyűjtemény)Jogi vélemények gyűjteménye konkrét peres és vallási ügyekben, valamint állásfoglalások exegetikai, filológiai, és történeti kérdésekben. Lásd még „munkásságának jelentősége” alatt. Szefer ha-mecaref II. Prága, 1857.Halála után fia, Kunitzer Salamon adatta ki.

Kézirati műve

Homiliák, 3 vaskos kötet (Prédikációk)Nem fellelhetőek.

Arcképe, kőnyomat Pesten 1860. (a Beth-El III. kötetében.)

Irodalom Komoróczy Géza, A zsidók története Magyarországon, vol. 1 (Pozsony, Kalligram Kiadó, 2012), pp. 931–933. Seltmann Rezső dr., „Kunitzer Moses ben Menachem”, in: Zsidó Lexikon (Budapest, 1929), pp. 517–518. Reich, Ignaz, „Kunizer Moses”, in: Beth-El: Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten, vol. 1 (Pest, 1856), pp. 169–176. Fahn, Reuven, „Ha-Rav Mosheh Kunits”, Reshumot 4 (1926), pp. 245–280. Samet, Mosheh, „Ha-shinuyim be-sidre bet-ha-keneset: Emdat ha-rabbanim ke-neged ha-mehadshim ha-reformim”, Asufot 5 (1991), pp. 345–404.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Kunitzer Mózes, flodni.hu (hozzáférés: 2012. december 21.) „Kunitzer, Moses ben Menahem” in: http://www.jewishencyclopedia.com/articles/9551-kunitzer-moses-ben-menahem (hozzáférés: 2014.03.18.) Turán Tamás, „Kunitz, Mosheh” in: YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe (2010) http://www.yivoencyclopedia.org/article.aspx/Kunitz_Mosheh (hozzáférés: 2014.03.18.)

Kategória:Rabbik Kategória:Óbudaiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Talmudisták Kategória:1774-ben született személyek Kategória:1837-ben elhunyt személyek