150px|thumb|upright|Az amatőr rádiózás nemzetközileg elfogadott szimbóluma. A rombuszban található áramköri vázlat az általános rádió alapelemeit tartalmazza: antenna, tekercs és földelés
A rádióamatőr az a személy, aki kedvtelésből rádió adó- és vevőkészülékek készítésével foglalkozik. Az állomás berendezését használja, hogy kétirányú személyes kommunikációt folytathasson más rádióamatőrökkel az amatőr rádiószolgálathoz rendelt rádiófrekvenciákon.Rádióamatőr – A magyar nyelv értelmező szótára arcanum.com
A HAM egy Nemzetközi egyezményes rövidítés, amely a rádióamatőrt jelenti. Az angol nyelvterületen a rádióamatőr személyét inkább teljes nevén, hamradio operator-nak nevezik, ám távírón a csatorna szűkössége okán a HAM szót használják a teljes kifejezés helyett. A HAM kifejezés a rádióamatőrökre alkalmazott angol rövidítés, a köznyelvben is elterjedt.
A HAM szó kialakulása A HAM szó sok év alatt alakult ki. Az 1900-as évek elején a szakképzésben nem részesült embert jelölte. Például „ham actor”, mint nem ezt a szakmát tanult (= szakképzetlen, kedvtelési céllal tevékenykedő, amatőr) színész.
A vezetékes távírót is lelkes rajongói, a papír alapú hivatalos kiértékelés helyett a dallama alapján füllel vették. Őket is HAM-nak nevezték az újságokban. Megjegyzendő, hogy a hivatalos szakmabeliek pejoratív értelemben is használták ezt a kifejezést.
Innen már csak egy lépés volt, hogy ráragadjon az 1910-es években a nem ezt a szakmát tanult, ám annál inkább érdeklődő lelkes rádióbarkácsolókra a HAM kifejezés, illetve teljes nevén hamradio operator.
A mai értelemben használt kifejezést végül a szakirodalom vezette be az 1910 évek közepén. Eredetéről megannyi tézis szól:
A Harvard Rádió Club, mint első amatőrök által üzemeltetett kollektíva mögött Albert S. Hyman, Bob Almy és Poogie Murray állt. Az állomást eleinte Hyman-Almy-Murray-nak hívták, aminek fárasztó hossza hamarosan rövidítésért kiáltott. Ezt leegyszerűsítve, nevük első két betűjét megtartva a HY-AL-MU hívójelet vették fel, ám ezzel 1901-ben lett egy kis probléma: a HYALMU hívójelet összekeverték egy mexikói hajó, a HYALMO nevével. Ekkor úgy döntöttek, HAM-ként folytatják munkájukat. Mendemonda, ráadásul nyoma sincs az állítólag oly népszerű Home Amateur Mechanic magazinnak, aminek betűszavaiból eredhet a kifejezés. A felvetésnek ráadásul eredetét sem ismerni, több mint valószínű, nem is játszik szerepet a szó eredetében. Egyesek szerint HAM a rádiózás három úttörőjének, Heinrich Hertz Rudolf, Edwin Armstrong és Guglielmo Marconi nevéből ered. Ez bizony hazugság, hiszen Armstrong még csak ismeretlen hallgató volt a Columbián, amikor a kifejezés már rögzült a köztudatban (1912-ben építette meg a regeneratív áramkörét). Egy másik feltételezés szerint a Hammarlund rádiók legendás minőségéről kapták az amatőrök a HAM elnevezést. Ezzel csupán annyi a gond, hogy a Hammarlund Manufacturing Company-t is csak 1910-ben alapították A Technical World Magazine 1915 augusztusi számában megjelent Árvizek és távközlés című írásával Hanby Carver tett először megjegyzést, hogy az amatőröket a kereskedelmi állomások HAM-nak nevezték el. 1916-tól a QST magazin is átvette az elnevezést, mint a rádióamatőrök általánosan elfogadott rövid neve.
Szintén a QST adott helyt a szó pejoratív értelme – a disznó nyers sonkájáról szóló hasonlat szerint az amatőrök képességei megegyeznek azzal – és az amatőrök elnevezése közötti különbséget felvázoló cikknek, amikor 1919 decemberében a Western Union Telegraph Company egyik alkalmazottja, WL Matteson végleg helyre tette a kérdést, leszögezve, a rádióamatőr önálló jelentést adott a HAM szónak.
Rádióamatőr IARU általi definíciója "A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésére és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek."
A rádióamatőr tevékenysége A rádióamatőr tevékenység rendkívül sokoldalú. Vannak, akik elsősorban a rádióforgalmazás iránt érdeklődnek, mások a sportjellegű kihívásokat kedvelik, míg egyeseket a technikai háttér és a berendezések működése vonz.
A rádióamatőrök számára a Nemzetközi Távközlési Egyesület kijelölt bizonyos rádiófrekvenciás sávokat, amelyek pontosan meghatározzák, hogy mely tartományokban használhatják az eszközeiket. Ezeket a kijelölt frekvenciasávokat rádióamatőr vagy HAM sávoknak nevezzük. A rádióamatőrök különböző hullámhossztartományokat vehetnek igénybe, beleértve a hosszú-, közép-, rövid-, ultrarövid- és deciméteres hullámokat is.
A rádióamatőr kapcsolatok általában szabályozott formában zajlanak: a résztvevők egymás adásainak vételminőségéről ún. „riportot” adnak, valamint megosztják, milyen berendezéseket és beállításokat használnak. Az összeköttetés lezárását követően az elhangzott adatokat rögzítik a rádióamatőr forgalmi naplóban.
Szakmai tevékenységek Igen érdekes része a rádióamatőr tevékenységnek a kutatási, konstruktőri rész, ahol a cél minél érdekesebb rádiós megoldás kifejlesztése, megvalósítása. Jelenleg rádiós fejlesztések az alábbiak szerint kategorizálhatók:
Hullámterjedési megfigyelések és optimális kihasználása – megfigyelői tevékenység Antenna konstrukciók – hullámtani és elektromechanikai munka Rádió és kiegészítő áramkörök tervezése, építése – elektronika Digitális jelfeldolgozás, moduláció fejlesztés – elektronika és szoftverfejlesztés Rádió távkezelés és hangtovábbítás AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika Átviteli közegtől független információátvitel, rendszerek összekapcsolása AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika
Sport tevékenységek Rádiós tájfutás (rókavadászat) Gyalográdió, az „Éteri csúcsok” (SOTA) Rádiózás várakból (COTA) Rádiózás nemzeti parkokból (POTA, Flóra-Fauna) Gyorstávírászat (HST)
A rókavadászat lényege, hogy egy meghatározott terepen apró rádiós jeladókat helyeznek el, amelyeket a versenyzőknek egy hasonlóan kis méretű, hordozható vevőkészülékkel és egy irányított antennával adott idő alatt meg kell találniuk, a jeladónál található kódszámot le kell írniuk, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy megtalálta a versenyző jeladót. Hazánkban két nagy jelentőségű rókavadászattal foglalkozó honlap is található (külső hivatkozások): www.ardf.hu és az ardf.puskas.hu címeken.
A gyalográdió irányzat a természetjárást és a magas hegytetőkről való jó rádiófrekvenciás terjedés örömét ötvözi. A rádióamatőr felgyalogol egy magas hegytetőre, ahova a szép kilátás miatt eleve érdemes felgyalogolni, majd előveszi URH rádió adó-vevőjét, és a hegytetőről a földfelszíninél kedvezőbb terjedési viszonyokat kihasználva nagytávolságú összeköttetéseket próbál létesíteni.
A "gyorstávírászat" tipikus szellemi sport, melynek alapja a morze tudás művészetének minél magasabb szinten történő művelése. Az 1950-es évektől kezdve rendeznek belőle versenyeket. A 70-es évektől pedig már nemzetközi versenyeket is tartanak. Az első EB 1983-ban, az első VB 1995-ben került megrendezésre. Témába vágó cikk a magyar Wikipédiában: Távíró
Rádióforgalmi tevékenységek Otthoni QTH-ról (QTH = rádiós telephely) sok RH vagy URH összeköttetés létesítése, sok hazai és külföldi rádióamatőrrel szót váltani. Jellegzetes összeköttetés teremtési célok Magyarországról:
RH-n minél távolabbi, és minél különlegesebb (másik kontinensen és/vagy ritkán lakott vagy lakatlan területeken – például tengeri szigeteken, zátonyokon telepített) rádióállomással létesített összeköttetés URH-n és mikrohullámon nagy (1000 km-es) távolságú összeköttetések – ehhez irányított antenna használata szükséges, és hullámterjedési okokból célszerű magas pontra kitelepülni URH-n és mikrohullámon speciális hullámterjedési effektusok kihasználása (rádióhullámok visszaverődése a légkör E rétegéről, a troposzféra különböző hőmérsékletű inverziós rétegeiről, meteorok által az atmoszférában létrehozott ionizált csatornákról, az északi fényről vagy a Holdról; rádióamatőr műholdakon keresztül lebonyolított összeköttetések, stb.) Ezek a kommunikációs módok már inkább technikai jellegűek, mintsem a sok összeköttetéssel kecsegtető tevékenységek. Azonban éppen ez adja az igazi izgalmát. Kis teljesítménnyel, vagy minimális felépítésű, egyszerű rádiókészülékekkel megvalósított rádióamatőr összeköttetések.
Fontos, hogy a rádióamatőrök tevékenységük során ne okozzanak rádiófrekvenciás zavart. Passzív rádiózás, a kommunikáció figyelése egyéb hullámhosszokon
(ld. még: Rádióamatőr műholdakon keresztül Föld-műhold-Föld kapcsolat Mars körül pályára álló műholddal Föld-Mars-Föld, 2007 és 2009 a lehetséges legkorábbi dátumok)
A forgalmazási tevékenység „trófeája” a QSL-lap, a rádióamatőr vételnyugtázó lap. Ez a lap tartalmazza a kapcsolat főbb adatait, időpontját, egymás hívójelét és a forgalmazás helyét. Egyes amatőrök egyéni gyártású képeslapot alkalmaznak erre a célra. Egy rádióamatőr összeköttetést csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a felek kölcsönösen megküldik egymásnak vételnyugtázó (QSL) lapjaikat.
Az internet terjedésével létrejött néhány online QSL-küldő internetes portál is. Egyik ilyen például a www.eqsl.cc oldal.
Vészhelyzetek Szerencsére Magyarországra kevésbé jellemző, azonban külföldön gyakrabban előfordul, hogy katasztrófahelyzet, például árvíz, földrengés vagy nagyobb áramszünet miatt a hagyományos kommunikációs eszközök nem használhatók, ilyenkor a térségben lakó aktív rádióamatőrök a hatóságok tájékoztatásával vesznek részt a lakosság mentésében.
Rádióamatőr kommunikációs csatornák Az alábbiakban leírt összes üzemmódot nem kötelező ismerni és használni minden rádióamatőrnek, azonban mint lehetőséget, mindenképp érdemes megismerni.
Távíró: a legrégebbi kommunikációs mód. Kézzel, morze billentyű segítségével adják és fejhallgatóval veszik. Előnye, hogy a távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék viszonylag egyszerűen, saját kezűleg is építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át. Szokásos elnevezése CW (carrier wave, vivőhullám). A Morse jelek kódolása szerint egyes esetekben a vivőfrekvenciát kapcsolgatják, máskor a folytonos vivőre ültetett moduláló hangfrekvenciát kapcsolgatják. Fónia: hangtovábbításra SSB és keskenysávú FM modulációt használnak. Ezen általában magyarul vagy nemzetközi kapcsolatokban angolul forgalmaznak. Használható az ellenállomás nemzetiségének nyelve is, feltéve, hogy a forgalmazáshoz szükséges kulcsszavakat ismerjük az adott nyelven. SSTV: klasszikus állókép átviteli megoldás. Packet rádió: számítógépes információátvitel, automatikus csomaghelyesség ellenőrzéssel, szükség esetén automatikus ismétléssel. APRS: automatikus pozíció információ és meteorológiai adatok továbbítására kihegyezett digitális rádiós rendszer. Digitális üzemmódok: PSK31, MFSK16, MT63, FSK441, FT4, FT8, WSPR és még számtalan egyéb eljárás, amelyek főként szövegek nagy távolságú átvitelére szolgálnak. Ezek előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy mindegyik számítógépet igényel, továbbá személytelenné válik általa a kapcsolat. Digitális beszéd (DV) és Digitális Adat (DD): kétezres évek második felétől már a rádióamatőr közösség számára is elérhetővé váltak a digitális beszéd- és adatátvitelre alkalmas kézi- ill. mobilrádiók. A legnépszerűbb üzemmódok közé tartozik az APCO Project 25 (P25) és a D-STAR.
Rádióamatőrré válás A rádiófrekvencia, mint nemzeti erőforrás használatát kormányrendeletek szabályozzák, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőriz illetve az engedélyeket is ő bocsátja ki.
Rádióállomás üzemeltetéséhez rádióengedély, az engedélyhez sikeres vizsga kell.
Felkészülés a vizsgára A vizsgáról a rádióamatőr szolgálatról szóló 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (különösen a mellékletei) rendelkezik.
A rádióamatőr vizsgára történő felkészüléshez az alábbi segítségek ajánlottak: