jobbra|bélyegkép|400px|Harmadik országbeli állampolgároknak kiadott engedélyek számának megoszlása foglalkozási főcsoportok (FEOR1) szerint néhány kiemelt ország esetében 2010-ben
A FEOR magyar mozaikszó, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere rövidítése.
Jelentősége Statisztikai adatszolgáltatások segédlete. Munkaadók eligazodását segíti a felvett dolgozó képesítésének megfelelő besorolásába. Segíti a humánpolitikával foglalkozók munkáját. Vezetői segédlet munkaköri leírások elkészítéséhez.
Története "Magyarországon az 1970-es évek elején vetődött fel komoly formában egy egységes, többoldalú alkalmazásra szolgáló foglalkozási jegyzék kidolgozásának igénye. Hosszas előkészület után 1975-ben vezették be a foglalkozások egységes osztályozási rendszerét, a köztudatba átment rövidített néven: a FEOR-t. Az akkor kialakított foglalkozási osztályozási rendszer – az időközben végrehajtott részleges módosítások, kiegészítések mellett, melyek közül az 1984. évi volt viszonylag a legjelentősebb – alapelveiben 1993-ig változatlan maradt. A FEOR bevezetésének nagy előnye volt, hogy azok számára, akik munkájuk során használták, sőt a szélesebb közvélemény számára is ismertté tette a foglalkozással kapcsolatos fogalmakat, és foglalkozási besorolás szempontjából egységesebbé tette a munkaügyi, statisztikai és igazgatási célra szolgáló nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat. Az említettekből következik, hogy a FEOR alkalmazása már az eredeti célkitűzés szerint is messze túlterjedt a statisztika körén."Módszertani útmutató a FEOR-08 foglalkozásainak besorolásához
"A foglalkozási osztályozás korszerűsített rendszere (továbbiakban: FEOR-93) alapelveiben, felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO-88 (Rev. 3.) rendszerét, amelynek egyik fő célja, hogy modellként szolgáljon a nemzeti foglalkozási osztályozások kialakításához. Ez azonban nem jelentheti, hogy az ISCO-88 helyettesíthetné a nemzeti foglalkozási osztályozást, minthogy az egyes országok foglalkozási osztályozásai csak a nemzeti munkaerőpiac szerkezetét tükrözhetik. Az ISCO-88 ajánlásainak alkalmazásával kapcsolatban az EUROSTAT külön tájékoztatót is kiadott: ISCO-88 (COM). Az ebben közölt módosítások és kiegészítések az Európai Közösség országaira vonatkoznak, de az összehasonlíthatóság javítása érdekében a térség más államaiban - közöttük Magyarországon - ugyancsak hasznosíthatók.
A korszerűsített rendszer, vagyis a FEOR-93 - szakmai tárcaközi egyeztetés, tesztelés után - 1993. január 1. napjával lépett érvénybe azzal, hogy ezt követően egy évig még a korábbi rendszer is alkalmazható. Az 1993. év tehát lényegében átmeneti szakaszt jelentett.
Az átmeneti év tapasztalataiból, majd az 1996. évben végrehajtott felülvizsgálatból eredő módosítások és kiegészítések az új osztályozási rendszer alapelveit, felépítését nem érintették és a statisztikai értékelés, valamint a nemzetközi összehasonlítás szempontjából lényeges főcsoportokat és csoportokat sem bontották meg. A besorolt foglalkozások száma az új besorolások és törlések egyenlegeként minimálisan változott. A felülvizsgált rendszer jelenleg 632 foglalkozást tartalmaz.
A KSH elnökének 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH számú közleménye értelmében az 1994. január 1-jei - kizárólagosan használatos - foglalkozási osztályozási rendszert 1997. január 1-jétől a 9006/1996. (SK 12.) közleményben előírt módosításokkal kell alkalmazni."
A rendszerváltozáskor bekövetkezett politikai, gazdasági, társadalmi változások hatására napirendre került a statisztikai, munkaügyi rendszerek megújításának igénye. Sürgetővé vált továbbá az is, hogy a magyar foglalkozási osztályozási rendszer jobban igazodjon a nemzetközi foglalkozási osztályozási rendszerhez (ISCO-88 ISCO - 1968- Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere (a FEOR alapja) (módosításai ’82-ben, ’87-ben, 2008-ban készültek) 3 fő célja: a nemzetközi információcsere elősegítése, a foglalkozási adatok egységesítése, nemzetközi munkaerő vándorlás figyeléseforrás1:dolgozat forrás2:ksh). Többéves előkészület után a korszerűsített rendszer, vagyis a FEOR-93 – széles körű szakmai tárcaközi egyeztetés, tesztelés után – 1993. január 1-jén oly módon lépett hatályba, hogy ezt követően egy évig még a korábbi rendszer is alkalmazható volt. Az átmeneti év tapasztalatainak figyelembevételével – minimális változtatásokkal – 1994. január 1-jétől immár kizárólagosan megtörtént a bevezetése. A FEOR-93 hasznosítását jelentős mértékben elősegítette, hogy rendelkezésre álltak az adott foglalkozások tartalmi leírásai és az ezt jellemző munkakörök megnevezései. (Ilyen jellegű összeállítás az 1975. évi FEOR esetében nem volt.) Ezután a FEOR-93 felülvizsgálata több szempontból is indokolttá vált: Több évvel ezelőtt megkezdődött az ISCO-88 felülvizsgálata, ez a munka 2008-ban befejeződött, és a felülvizsgált rendszert ISCO-08 néven bevezették. Az utolsó felülvizsgálat óta eltelt több mint tíz évben jelentős változások történtek a munka világában: új munkatevékenységek jöttek létre, egyes foglalkozások tartalma megváltozott, kiüresedett, a rendszerből való törlése vált indokolttá.KSH: FEOR-08 foglalkozások egységes osztályozási rendszere Budapest, 2011
A foglalkozási nómenklatúrák megújítását mindig segítik az aktuális népszámlálások és egyéb lakossági felvételek, pl. a munkaerő-felmérés foglalkozási bejegyzésekkel kapcsolatos tapasztalatai, melyek széleskörűen hasznosíthatók a FEOR-93 felülvizsgálata során. A FEOR-93 felülvizsgálata kb. hároméves folyamat volt, melynek eredményeképpen – szakmai egyeztetés, tesztelés után – 2010 áprilisában jelent meg a FEOR-08 KSH-elnöki közlemény formájában oly módon, hogy a hatályba lépés dátuma 2011. január 1. (A számozás általában az adott felülvizsgálat befejezésének évét jelöli. Az ISCO-88 és a FEOR-93 felülvizsgálata is 2008-ban döntő részben befejeződött, és ezért lett mindkét nómenklatúra számozása 08, a hatályba lépés dátuma azonban későbbi évekre tolódott.)
A rendszer főbb jellemzői "Az alábbiak szerint foglalhatók össze:
négyszámjegyes decimális rendszer;
tekintetbe veszi, hogy a piacgazdaságban a felhasználók köre a korábbinál sokkal bővebb, differenciáltabb, ezért lényegében a vállalható minimumot, a "közös nevezőt" alkotja;
a rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik stb. számhelyen a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki.
A négyszámjegyes decimális rendszeren belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti."
FEOR-kategóriák
Az alábbi listában 10 főcsoport, 42 csoport, 115 alcsoport és 480 foglalkozás szerepel.
0. Főcsoport: Fegyveres szervek foglalkozásai 01. Csoport: Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai 011: Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai 0110: Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai 02. Csoport: Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai 021: Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai 0210: Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai 03. Csoport: Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai 031: Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai 0310: Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásai
1. Főcsoport: Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 11. Csoport: Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők 111: Törvényhozók, miniszterek, államtitkárok 1110: Törvényhozó, miniszter, államtitkár 112: Országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetői 1121: Országos és területi közigazgatás, igazságszolgáltatás vezetője 1122: Helyi önkormányzat választott vezetője 1123: Helyi önkormányzat kinevezett vezetője 113: Országos és területi társadalmi (érdekképviseleti), és egyéb szervezetek vezetői 1131: Társadalmi (érdekképviseleti) és egyéb szervezet vezetője 1132: Egyházi vezető 12. Csoport: Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 121: Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 1210: Gazdasági, költségvetési szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató) 13. Csoport: Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 131: Termelési egységek vezetői 1311: Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egység vezetője 1312: Ipari tevékenységet folytató egység vezetője 1313: Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője 132: Szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 1321: Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytató egység vezetője 1322: Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője 1323: Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője 1324: Szociális tevékenységet folytató egység vezetője 1325: Gyermekgondozási tevékenységet folytató egység vezetője 1326: Idősgondozási tevékenységet folytató egység vezetője 1327: Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője 1328: Oktatási-nevelési tevékenységet folytató egység vezetője 1329: Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője 133: Kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolgáltatási tevékenységet folytató egységek vezetői 1331: Szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője 1332: Vendéglátó tevékenységet folytató egység vezetője 1333: Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője 1334: Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője 1335: Kulturális tevékenységet folytató egység vezetője 1336: Sport- és rekreációs tevékenységet folytató egység vezetője 1339: Egyéb kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője 14. Csoport: Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 141: Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 1411: Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője 1412: Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője 1413: Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezetője 1414: Vállalati stratégiatervezési egység vezetője 1415: Értékesítési és marketingtevékenységet folytató egység vezetője 1416: Reklám-, PR- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője 1419: Egyéb gazdasági tevékenységet segítő egység vezetője
2. Főcsoport: Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 21. Csoport: Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások 211: Ipari, építőipari mérnökök 2111: Bányamérnök 2112: Kohó- és anyagmérnök 2113: Élelmiszeripari mérnök 2114: Fa- és könnyűipari mérnök 2115: Építészmérnök 2116: Építőmérnök 2117: Vegyészmérnök 2118: Gépészmérnök 212: Elektromérnökök 2121: Villamosmérnök (energetikai mérnök) 2122: Villamosmérnök (elektronikai mérnök) 2123: Telekommunikációs mérnök 213: Egyéb mérnökök 2131: Mezőgazdasági mérnök 2132: Erdő- és természetvédelmi mérnök 2133: Táj- és kertépítészmérnök 2134: Település- és közlekedéstervező mérnök 2135: Földmérő és térinformatikus 2136: Grafikus és multimédia-tervező 2137: Minőségbiztosítási mérnök 2139: Egyéb, máshova nem sorolható mérnök 214: Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők 2141: Rendszerelemző (informatikai) 2142: Szoftverfejlesztő 2143: Hálózat- és multimédia-fejlesztő 2144: Alkalmazásprogramozó 2149: Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző 215: Adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők 2151: Adatbázis-tervező és -üzemeltető 2152: Rendszergazda 2153: Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető 2159: Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető 216: Természettudományi foglalkozások 2161: Fizikus 2162: Csillagász 2163: Meteorológus 2164: Kémikus 2165: Geológus 2166: Matematikus 2167: Biológus, botanikus, zoológus és rokon foglalkozású 2168: Környezetfelmérő, -tanácsadó 2169: Egyéb természettudományi foglalkozású