Felgyő község Csongrád-Csanád vármegye Csongrádi járásában.
Fekvése Csongrádtól délre, a Tisza jobb partján fekvő település. További szomszédai: kelet felől Szentes, délkelet felől Szegvár (mindkettő a folyó túlpartján), dél felől Csanytelek, délnyugat felől Tömörkény, nyugat felől pedig Gátér.
Megközelítése Lakott területének keleti szélén végighúzódik a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, így mindkét város felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Külterületi részeit érinti még a központjától nyugat felé vezető 45 119-es út, valamint a nyugati és északi határszélein húzódó 4517-es, 4518-as és 45 117-es utak.
Története Felgyő (Győ) Árpád-kori település. Nevét már 1075-ben említette oklevél Gehgi néven.
Hercegi birtok volt, melyet 1108 után Álmos herceg a dömösi prépostságnak adott 63 saját szolgával, és mindegyiknek a saját földjével. A szolgák a tápéi és csákányi szolgákkal együtt az ötödik kenyéradó száznagyságba tartoztak.
Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. A Fel előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint lejjebb lévő Algyő községtől való megkülönböztetésül.
A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Csongráddal.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ábel István (független) 1994–1998: Ábel István (független) 1998–2002: Ábel István (független) 2002–2006: Ábel István (független) 2006–2010: Ábel István (független) 2010–2010: Horváth Lajos (független) 2011–2014: Horváth Lajos (független) 2014–2019: Horváth Lajos (független) 2019–2024: Horváth Lajos (független) 2024– : Horváth Lajos (független)
A településen 2011. április 3-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt. Lemondása ellenére a négy jelölt között ő is elindult a választáson, és aránylag nagy többséggel meg is nyerte azt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 3,3%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (22% nem nyilatkozott).Felgyő Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% örménynek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,5% volt római katolikus, 1,8% református, 0,5% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).Felgyő Helységnévtár
Nevezetességei Gedahalom László Gyula által feltárt honfoglalás kori magyar település Szent István-templom (1993) 11-13. századi templom feltárt alapfalai
Híres felgyőiek Biatovszki Mira, sportlövő siketlimpiai bajnok
Jegyzetek
Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998 Csajághy György 1998: A felgyői avar síp és történeti háttere.
Külső hivatkozások A település honlapja
Kategória:Csongrád-Csanád megye települései