Makó (németül: Makowa, románul: Macău, szlovákul: Makov, jiddisül: מאַקאָווע) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A török hódoltság alatt többször elpusztították, de mindig újratelepült.
Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, szellemisége is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, ráadásul a Magyar Népköztársaság első éveiben Jugoszlávia közelsége miatt semmilyen fejlesztést nem hajtottak végre a településen. A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és a turisták számára.A JATE Gazdasági Földrajzi Tanszékének munkatársai: Makó és térsége komplex területfejlesztési koncepciója, Szeged, 1997.Negyvennégy önkormányzat a befektetőbarát programban - mfor.hu
Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum, de turisztikai vonzerejét növeli, hogy Virágos Magyarország fődíjazottja volt 2022-ben. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A Termál- és Gyógyfürdőt az évtizedek alatt folyamatosan bővítették, 2012 januárja óta pedig teljesen új épületegyüttessel, wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.
Elnevezései A Makó szó eredetileg név volt, jelentése türk nyelven: dicsőséges. Makónak két horvát neve létezik. A csikériaiak Makovo-nak, a bácsbokodiak Makovának nevezték. Románul Macǎu, jiddisül pedig מאַקאָוו a település neve.
Fekvése thumb|right|250px|Makó belvárosa légi felvételen A Tiszántúlon, a Dél-Alföldön, a Maros–Körös közén, a Csongrádi-síkon helyezkedik el, Csongrád-Csanád vármegyében, a Maros jobb partján fekszik, Szegedtől 32 kilométerre keletre, a Makói kistérségben, aminek közigazgatási központja. A várostól észak felé 30 kilométert haladva Hódmezővásárhelyre érkezünk, keletre 20 kilométerre található a nagylaki határátkelő, de a településhez legközelebb a kiszombori határátkelő helyezkedik el, körülbelül 5 kilométerre. A román és a szerb határ közelsége miatt igen fontos közlekedési csomópont, Magyarország egyik délkeleti kapuja.
Az itt található „fekete föld” páratlan adottságokat nyújt a hagymatermesztésre, a makói vöröshagyma a Maros folyami hordalékának, a réti agyag és a vályoggal fedett löszhát keverékének köszönheti szilárdságát és kivételes minőségét. A város tengerszint feletti magassága 81–82 m, ezzel Makó Magyarország legmélyebben fekvő városa.Jól vizsgázott az elvezetőrendszer – Délmagyar.hu A marosi ártéri erdő, illetve annak élővilága a Körös–Maros Nemzeti Park részét képezi természeti értékei miatt. Makó Magyarország egyik legmelegebb éghajlatú területén fekszik, ezért nyarai forrók és szárazak, környéke (Szegeddel együtt) az ország legnapfényesebb része, évi 2100 órányi napfénnyel, az évi középhőmérséklet 10,9 Celsius-fok. Az évi csapadék átlaga 100 év mérései alapján 585 milliméter. Az ún. Makó-árokban, Makó és Óföldeák alatt húzódik Európa leggazdagabb gázmezője, amelynek gázmennyisége az 1500 milliárd köbmétert is meghaladhatja.A gázkészlet több mint 1500 milliárd köbméter - Delmagyar.hu
Közlekedése thumb|right|285px|Bzmot motorkocsi Makó-Újváros vasútállomáson thumb|right|285px|Iskolabusz az autóbusz-pályaudvaron A város már a középkorban is fontos vásártartó hely volt, köszönhetően közlekedési csomópont jellegének: a szegedi, a hódmezővásárhelyi és az aradi utak találkozásánál jött létre.
Közúton a legfontosabb út az E68-as nemzetközi út, aminek magyarországi (Szeged–Nagylak) szakasza a 43-as főút. Ez a város teljes hosszán végighúzódik, tulajdonképpen kettészeli azt. A főút korábban nemzetközi jelentőségű volt, több problémát is okozva az itt élőknek: az utat kifejezetten a veszélyes anyagok szállítására építették ki, ráadásul a közeli határok miatt számolni kell a csempészettel és az illegális bevándorlással. A legsúlyosabb probléma azonban az intenzív kamionforgalom volt, ami Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta (2007. január 1.) megháromszorozódott,Táblákkal és traffipaxszal a kamionok ellen – Délmagyar.hu a zajterhelés pedig a megengedett határérték, 55 decibel kétszerese lett.Németh Pál nyugalmazott mérnök mérései 2007. A dokumentumok megtekinthetők a József Attila Könyvtárban A főutat tehermentesítő M43-as autópálya Szeged és Makó közötti 31,6 kilométeres szakaszának, valamint a Makót elkerülő 7 kilométeres, a sztrádát a 43-as főúttal összekötő szakasz építése 2008 júliusában kezdődött és 2011. április 20-án adták át a forgalomnak.Íme, Magyarország legújabb sztrádája - Népszabadság OnlineM43 átadás: öt órakor megindult a forgalom - Delmagyar.hu A sztrádával a várost a 430-as főút kapcsolja össze, ugyanez egyben Makó belvárosának északkeleti útjaként is szolgál.
A 43-as főúton Makóhoz legközelebb eső települések Kiszombor és Apátfalva, de a városnak közvetlen közúti kapcsolata van Maroslelével (4414), Földeákkal (4415), Királyhegyessel (4424), Tótkomlóssal (4432), Köveggyel (4434) és Csanádalbertivel (4426) is; Rákos városrészt Apátfalvával a 4425-ös út köti össze. Makóról ezen kívül a városhoz tartozó külterületeket is közúton (4412, 4422, 4423) lehet legegyszerűbben elérni. A településen hat körforgalom található a 43-as főút mentén; ezek azonkívül, hogy igen hatékonyan képesek szervezni a forgalmat, városképi jelentőségű zöldfelületeket is biztosítanak, illeszkedve a Virágos Makó programba.
Makó vasúti közlekedése a 130-as számú , illetve a (121-es) történik. A Makó-Hódmezővásárhely vasútvonal ugyan üzemel, de a személyszállítás 2009. december 12. óta szünetel a pályaszakaszon.Halotti tor Makó és Vásárhely között - Delmagyar.hu A 121-es vonalon korábban vegyesen 6341-es iker motorkocsik és a jellegzetes mellékvonali motorkocsik Bzmot-ok közlekedtek, általában két vagy három mellékkocsival, de a vasúti forgalom a vonal Mezőhegyes és Újszeged közötti szakaszán 2023 nyarán megszűnt, azóta az utasokat úgynevezett módváltás miatt autóbuszok szállítják. A vasúti árufuvarozás elenyésző, főleg gabonát és cirkot szállítanak, naponta egy pár tolatós tehervonattal.
A helyközi közlekedésben, sajnos, a vasút helyett a környezetszennyezőbb és drágább autóbuszközlekedés dominál. A városban működő autóbusz-pályaudvarról a kistérség összes településére indulnak buszjáratok. Szegedre, a megyeszékhelyre napszaktól függően negyedóránként, félóránként, illetve óránként. Ritkább időközökkel, de van autóbusz-összeköttetés a város és a hozzá tartozó külterületek között is.
A város helyi közlekedésében elenyésző szerepet kapnak az autóbuszok. A Volánbusz mindössze egyetlen helyi járatot üzemeltet, amely menetrendi száma 5 (5B jelzéssel egy betétjárat közlekedik). Ezenkívül a három iskolabuszt csak a tanulók és a pedagógusok használhatják: ezek az autóbusz-állomástól az önkormányzati általános iskola tagintézményei között közlekednek. A helyi járatok ritka közlekedése miatt a makói helyi járatos autóbuszbérlet felhasználható a város belterületén a helyközi autóbuszokon történő utazásra is. A városon belül alapvetően a kerékpárközlekedés dominál.Vegetálnak a helyi járatok Makón – Délmagyar.hu A várost 22,5 kilométernyi kerékpárút hálózza be, amelyek legújabb szakaszát 2012-ben adták át.A nyáron felújítják Makó legrosszabb bicikliútjait - Delmagyar.hu
Története A kezdetektől a török uralomig thumb|right|300px|A Korona Szálló
Makó és környékének története igen messzire nyúlik vissza. A rézkorból állattenyésztéssel kapcsolatos leletek maradtak fenn. Környékén másfél tucatnyi kurgánt találtak. A régészeti szakirodalomban Makói-csoport néven ismert rézkori lelet öt edényt tartalmaz. Későbbről főleg szarmata emlékek találhatók, igen nagy számban. A Makói járás környékén több mint 180 nyilvántartott régészeti lelőhely van, a legjelentősebbek Kiszombor környékéről, főként a honfoglalás korából csatok, ékszerek és lószerszámok kerültek elő.
Makó és környéke véglegesen magyar uralom alá 895-ben, az Alföld megszerzése idején került. Kristó Gyula véleménye szerint a Maros-Körös köze, a Tisza, az Al-Duna és a történelmi Erdély által határolt területen a későbbi Ajtony nemzetség elődje telepedett le. Makó helyén az ezredforduló tájékán már jól szervezett uradalom létezett, Marosvár központtal. Ajtony, a terület ura, bár bizánci papokat hívatott és Vidinben névlegesen megkeresztelkedett, pogány volt. Az Erdély sóbányáiból és a vízi kereskedelemből származó jövedelmeket magának tartotta meg, államának gazdasági alapját az állatállomány képezte, amelynek egy része már istállózott volt. Összeütközésbe került I. István királlyal, aki csak az alkalomra várt, hogy leszámolhasson kiskirálykodó ellenfelével. Ez akkor jött el, amikor a Bizánci Birodalom belső zavargások miatt meggyengült, és képtelen volt szövetségesének segítséget nyújtani. A nagyőszi csatában, valószínűleg 1027-ben Csanád vezér segítségével az államalapító király diadalmaskodott, maga Ajtony halálát lelte. Az ütközet után a területen létrehozták Csanád vármegyét és vele együtt a Csanádi püspökséget. Az első ispán Csanád, az első püspök pedig Szent Gellért lett. Később a Csanád nemzetség leszármazottai közül kerültek ki a város földbirtokos családjai: a Telegdiek, a Makófalviak, a Tömpösiek. thumb|right|300px|Fátyol Misi prímás szobraa Korona Szálló mellett Makó első említése 1247-ből, Vlnuk alakban maradt fönn. Ez a történészek véleménye szerint révet, folyami átkelőt jelölt, de mint tulajdonnév, nyolcszáz év után Szegeden, mint Vőneki családnév fennmaradt. A település hosszan húzódott a Maros jobb partján, egy része bizonyára átesett a folyó másik oldalára is. 1256-ban már Alvelnök (Oluelnuk) és Felvelnök (Feluelnuk) néven említik a két részt. 1299-ből maradt fenn az az oklevél, ami már megjelöli a település új nevét: Felvelnök, amelyet új néven Makófalvának hívnak (Felvelnuk que moderno vocabulo Makofalua vocaretur).Szakály Ferenc: Adalékok Gyöngyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez Archívum 12 (1990) 124–126. A „falva” utótag a 15. század végén, 16. század elején tűnt el végleg, ekkorra a település vámot szedett és piacot tartott. Jogilag falu maradt, de mezővárosi szerepkört töltött be, közvetlen vidéke gazdasági centruma lett. Lakosai kiemelkedtek a jobbágyi sorból, engedményeket kaptak a földesuruktól.
1332-ben Makó már plébániával rendelkezett, a 14. század közepére a későbbi Hódmezővásárhelyhez hasonló méretű településsé fejlődött. A század végére a külön officiális által irányított Kisfalud, Makófalva és Szentlőrinc szerkezetileg egy településsé szerveződött. Bulcsúháza, Kisfalud, Malomszög, Szentlászló, Szentmargita, Waffalaka és Vásárhelymakó többsége beleolvadt Makófalvába; ezzel nyolc kisebb falu egyesült, és a településhalmazt az egységesedés következtében a 16. század elejétől fogva Makónak kezdték nevezni; a század közepére népessége már 1500–2000 lakost számlált. A Makófalvi és Tegledi földesúri családok egyaránt folyamatosan birtokolták évszázadokon át.
A török hódoltság kora bélyegkép|jobbra|300px|Az ortodox zsinagóga A mohácsi vészt követő pusztítás kezdetben elkerülte a várost. Makó 1528 novemberében már olyan méretű volt, hogy János király és kísérete egy egész hetet, sőt még annál is hosszabb időt töltött itt. Az uralkodó Tápénál találkozott Mehmed béggel a szegvári csata után.