Komlós Vilmos (született Klein) (Süllye, 1893. január 29. – Budapest, 1959. február 27.)Halálesete bejegyezve a Bp. XI. kerületi állami halotti akv. 206/1959. folyószáma alatt magyar színész. Vadnay László Hacsek és Sajó című jelenetének klasszikussá vált figuráit Herczeg Jenő társaságában közel három évtizeden át alakították.Az első opust 1928-ban mutatták be – egyes források szerint az évszám: 1929 – Nagy Endre kabaréjában, a Terézkörúti Színpadon.
Élete
Klein József kocsmáros és Meiszner Regina fiaként született. Egy műkedvelő társaság előadásán találkozott Salamon Bélával, akinek biztatására csatlakozott a csoporthoz. Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt, majd tizenkilenc évesen már Szabadkán volt szerződésben. Négy évvel később Pécs, majd a Fővárosi Operettszínház következett. Rövid ideig bankigazgatóként is ténykedett. Utolsó vidéki állomáshelye Békéscsaba volt. Ezt követően több fővárosi kabaré (Terézkörúti Színpad, Pódium Kabaré, Kamara Varieté, KomédiaA Komédiában hasbeszélőként működött. tagja. 1934-ben egy évre hűtlen lett a kabarékhoz és a Király Színházhoz szerződött.
1945 után ismét a Pódium Kabaré, majd a Vidám Varieté és a Népvarieté következett. Tagja volt a Művész Színháznak, valamint az Úttörő és Ifjúsági Színházaknak is. 1951-ben szerződött a Vidám Színpadhoz. Utolsó bemutatója is ott volt – 120 éven aluliaknak – 1959. január 19-én. A darabban játszó színésztársai voltak többek között: Herczeg Jenő, Salamon Béla, Kazal László, Alfonzó, Rozsos István, Zsolnai Hédi és Géczy Dorottya.
Házastársa Pintér Irma színésznő volt, akit 1916-ban Szabadkán vett nőül. Gyermekei – Komlós Juci és Komlós AndrásFiával tizenhárom alkalommal szerepelt azonos előadásban. – hivatásának folytatói voltak.
Vidám emlékezése, 1940-ben, a Kalász Könyvkiadónál jelent meg, Hol volt, hol nem volt… címmel.
1982-ben Qualiton lemezenLPX 16641 jelent meg tizenegy – eredeti, Vadnay László által írt – Hacsek és Sajó jelenet.
Komlós Vilmos időtálló népszerűsége a dühöngő, kávéházi márványasztalt verő Sajó figurájától eredeztethető. A kiváló jellem- és epizódszínész alakja – relikviák híján – egyre inkább eltűnőnek látszik.
Szerepeiből Színház A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 33. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.2011. április 6-i lekérdezés Eugène Labiche: Florentini kalap (Dalabert) Alekszandra Brustein: Tamás bátya kunyhója (Gordon) Goetz: Erényes otthon (Tiszteletes) Molière: Urhatnám polgár (Jourdain) Képzelt beteg (Argan) Fejér István–Csizmarek Mátyás: Bukfenc (A papa)
Filmjei
Megölöm ezt a Hacsekot! (1932, rövidfilm) Hacsek a Korzón (1932, rövid) Kísértetek vonata (1933) – utas a vonaton Vica, a vadevezős (1933) – Sajó Iza néni (1933) Mindent a nőért! (1933-34) Hacsek és Sajó - A börtöntöltelék (1934, rövidfilm) Hacsek és Sajó - Az égő nadrág (1934, rövidfilm) Hacsek és Sajó - A két ültetvényes (1934, rövidfilm) Meseautó (1934) – hentes A királyné huszárja (1935) – Döbröközi Ödömér, színigazgató Barátságos arcot kérek! (1935) – ügynök Hol alszunk vasárnap? (1937, rövid) – Ladányi Hugó, irodavezető Az én lányom nem olyan (1937) – kéményseprő Beszterce ostroma (1948) – Bogdán, adóvégrehajtó Janika (1949) – házmester Állami áruház (1952) Fel a fejjel (1954) – férfi a cirkuszban 2×2 néha 5 (1954) – Becske elvtárs, útjavító Gábor diák (1956) – uzsorás Dollárpapa (1956) Vasvirág (1958)
Hang és kép Sajóné sportol Mi van magával Jenci?
Jegyzetek
Források Magyar színházművészeti lexikon
Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó – 2001 ) Netlexikon Hét nap Hangosfilm
Kategória:Magyar színészek Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek