Schaerbeek (franciául, amely a régi holland helyesírást őrizte meg) vagy Schaarbeek (hollandul) egyike a belga fővárost, Brüsszelt alkotó 19 alapfokú közigazgatási egységnek, községnek. 2006-ban teljes lakossága 111 946 fő volt, területe 8,14 km², népsűrűsége 13 753 fő/km².
A kerület csúfneve szamárváros (la cité des ânes vagy de ezelsgemeente), amely onnan ered, hogy Schaerbeek lakói meggyet termeltek, elsősorban a Kriek gyümölcssör előállításához és a meggyet szamarakkal szállították a brüsszeli piacokra.
Schaerbeek belvárosában jelentős számú török bevándorló él, akik közül a legtöbben Afyon/Emirdağ városból érkeztek. Számos marokkói bevándorló is él itt.
A kertvárosi rész a nemzetközi közösség és az EU tisztviselőinek egyik kedvelt lakhelye, mivel közel van az intézményekhez, a repülőtérhez és megőrizte kellemes, kertvárosias hangulatát.
A schaerbeeki temető, neve ellenére, a szomszédos Evere kerületben található.
Földrajzi elhelyezkedése A kerület a Brüsszel fővárosi régió északnyugati részén található, szomszédai észak felől Haren (Brüsszel), északnyugaton Evere, délnyugaton Woluwe-Saint-Lambert, nyugaton Saint-Josse-ten-Noode.
Története A Scarenbecca nevű település első említése 1120-ból, a cambrai püspök egyik okleveléből származik Maga a név feltehetően a frank vagy az óholland nyelvből , a schaer (csorba, bevágás) és beek (patak) szavakból származik.http://www.scribd.com/Enquete-Communale-Final/d/19264207 A dokumentumban a cambrai püspök Scarenbecca és Everna (azaz a szomszédos Evere) templomait a Soignies-i egyházmegye felügyelete alá helyezte.
Az első lakosok feltehetően a kőkorban telepedtek meg, amire a kerületben, a Josaphat parkban talált kovakő szerszámokból lehet következtetni. Feltártak még 2. századból származó római sírokat és érméket is.
A középkorban a település a Brabanti Hercegség része volt. 1301-ben II. János brabanti herceg a települést a brüsszeli városatyák hatáskörébe utalta. Kb. ekkor épült a Szt. Szerváciusznak szentelt templom is.
A 14. század végén Schaerbeek területének nagy részét a Kraainemi földesurak vadrezervátummá alakították át. Ez és a földművelés következtében egészen a 18. század végéig Scaerbeek megőrizte vidékies karakterét. Területének nagy részét ekkor még erdők borították, míg a maradékon zöldségeket termesztettek és szőlőt műveltek. 1540-ben Schaerbeeknek 112 háza és kb. 600 lakosa volt.
Az 1570-es évektől kezdve a település sokat szenvedett a vallásháborúk miatt, feldúlták Hallgatag Vilmos orániai herceg és a vele szemben álló Alba herceg katonái is. A háborúk során brit, bajor, francia és spanyol csapatok vonultak erre. A francia forradalom során Schaerbeeket önálló településsé nyilvánították.
1830. szeptember 27-én a belga szabadságharc során kisebb összecsapásra került sor a Josaphat völgyben belga felkelők és a visszavonuló holland csapatok között.
1879-ben építették az új Szt. Szerváciusz-templomot a régi mellett, amelyet végül 1905-ben le is bontottak. A városházát 1887-ben, a vasútállomást 1902-ben építették fel.
A 19. és 20. század során Schaerbeek a tehetős brüsszeli lakosok „vidéki” menedékhelye lett, akik nyaralókat és házakat építettek a kerületben. 1889-ben alapították a helyi lőteret, ahol 1915-ben a németek kivégezték a brit Edith Cavell nővért.
A második világháború befejezése után Dwight D. Eisenhower tábornok, szövetséges főparancsnok látogatta meg a települést. Schaerbeek lakossága akkoriban érte el csúcspontját 125 000 fővel.
Látnivalók
Schaerbeek területén számos art deco és art nouveau ház található, köztük a Maison Autrique, az első ház, amelyet Victor Horta tervezett és épít(tet)ett Brüsszel környékén. A városházát II. Lipót belga király avatta fel, 1887-ben. A Josaphat Park, amelyet szintén II. Lipót avatott fel (1904-ben), a kerület egyik jelentős zöldterülete. A park szomszédságában található a Brusilia Residence, Belgium legmagasabb lakóépülete. Itt található óra-, sör- és orgonamúzeum is. A nemzeti lőtér (Nationale Schietbaan vagy Tir Nationale egy kb. 20 hektáros katonai létesítmény volt Schaerbeekben, 1889-1959 között. A második világháború alatt számos belga ellenállót végeztek itt ki a német megszállók. A létesítményt 1959-ben lerombolták, ma már csak egy kis része, az Enclos des fusillés maradt fenn, ahol többek között Edith Cavell sírja is megtalálható.
Brusilia A Residence Brusilia lakóépület a Josaphat Park mellett található. A belga Jacques Cuisinier tervezte és 1970-1974 között építették fel.
A 35 emeletes, 100 méter magas épület Belgium legmagasabb lakóháza; a legfelső szintekről páratlan kilátás nyílik Brüsszelre.The Brusilia building
Clockarium 250px|thumb|right|Clockarium A Clockarium óramúzeumot az Art Deco kerámiaóráknak szentelték. Specialitása a fajansz kandallóóra, amely az első megfizethető és széles tömegek számára is elérhető órának számított és a legtöbb belga otthonban megtalálható volt az 1920-as -30-as években. A múzeum Art Deco stílusú épülete a Reyers sugárúton található.The Clockarium Museum
Híres személyek A kerületben született vagy élt: Jacques Brel, az egyik leghíresebb belga énekes (1929–1978) Paul-Henri Spaak politikus, államférfi, Belgium miniszterelnöke (1899–1972) René Magritte szürrealista festő (1898–1967) Paul Deschanel francia politikus, író, Franciaország elnöke az első világháború után (1855–1922) Michel de Ghelderode drámaíró (1898–1962), aki a városházán dolgozott 1923 és 1946 között Georges Eekhoud író (1854–1927) Jan Ferguut író (1835–1902) Gustave Strauven építész (1878–1919), art nouveau Frans Hemelsoet építész (1875–1947), art nouveau Henri Jacobs építész (1864–1935), art nouveau Andrée De Jongh grófnő, második világháborús ellenálló (1916-2007) Monique de Bissy, második világháborús ellenálló (1923–2009) Roger Somville festő (szül. 1923) Jean Roba képregényíró, Boule et Bill megalkotója (1930–2006) Roger Camille képregényíró (1936–2006) Claude Coppens zongoraművész, zeneszerző (szül. 1936) Alain Hutchinson politikus (szül. 1949) Raymond van het Groenewoud zenész, énekes (szül. 1950) Daniel Ducarme politikus (szül. 1954) Emilio Ferrera labdarúgó, edző (szül. 1967) Maurane (1960-) énekes Agustín Goovaerts építész (szül. 1885) Jan Cornelis Hofman posztimpresszionista festő, 1966-ban a kerületben hunyt el
Testvérvárosai) : Houffalize - a második világháború vége felé, Schaerbeek gyűjtést szervezett a belga Houffalize település javára, amely súlyos károkat szenvedett az ardenneki német ellentámadás során. Azóta minden évben karácsonyfák százait küldik Houffalize-ből Schaerbeekbe. : Al-Hoceima : Beyoğlu
További képek
Jegyzetek
Külső hivatkozások A kerület hivatalos weblapja (csak vagy )
Kapcsolódó szócikkek Kituro Rugby Club
Kategória:Brüsszel fővárosi régió kerületei