Bolygónk szárazföldjeinek 5%-át magas hegyek vagy hegyvonulatok borítják. A magashegységeket, tengerszint feletti magassági övezeteiknek megfelelően, egyszerre többféle éghajlat is jellemzi, mert a hegyek csúcsa felé haladva, a növekvő magassággal a levegő egyre ritkábbá válik, s mind hidegebb és hidegebb lesz.
Hegyvonulatok
thumb|200px|right|Hegyvonulat
A legtöbb hegység a tektonikus lemezek egymáshoz nyomódásakor gyűrt hegységként keletkezett. Ezért alkotnak a hegységek általában hosszú, láncszerű, egymással párhuzamos gerincvonalakat, hegyvonulatokat. Amikor a tenger felől érkező szél a hegységekbe ütközik, az általa sodort légtömegeknek fel kell emelkedniük. A levegőben lebegő parányi vízcseppecskék ekkor lehűlnek, kicsapódnak, és felhőkké alakulnak: a hegyoldalakra eső, a magasabb csúcsok övezetében hó hullik. A parti hegységek szárazföld felőli, szélvédett oldalán – az „esőárnyékban” – igen kevés csapadék hullik, és a vidék néhol akár sivatagi jellegűvé alakul.
Hegyi szintek A hegyvidékek felfele emelkedő szintjein az élővilág függőleges irányú övezetessége észlelhető. Ez annak köszönhető, hogy a magassággal rohamosan változik az éghajlat is, elsősorban a hőmérséklet, mely 200 méterenként 1 fokkal csökken. Mivel a levegő a magasság növekedésével egyre ritkább, így mind kevesebb és kevesebb meleget képes tárolni. A hegységekben ezért az éghajlat a magassággal övezetesen változik: az egyes övezetekben eltérő időjárás, növényzet és állatvilág alakul ki. A szeles csúcsokon kevés faj él, de lejjebb, a füves lejtőkön magashegyi vadfajok – kőszáli kecske, vadjuh, zerge, mormota stb. – honosak. A fagyhatár alatt még enyhébb az időjárás: itt már fák, erdők nőnek, sokféle állat – emlős- és madárfaj – él. A trópusi hegységekben felfelé haladva hasonló növényzeti öveket találunk, mint az egyenlítőtől a sarkok felé.
Trópusi hegységekben
thumb|200px|right|trópusi hegység
A hegy lábánál található trópusi esőerdőket nagyjából 1000 méteres magasságtól váltják fel a hegyi esőerdők. A fák nagyrészt itt is örökzöldek, viszont magasságuk alacsonyabb. Termetük nem haladja meg a mérsékelt övi erdők erdeiben található fák magasságát, koronaszintjük egységes. 2000 méter felett a hegyi esőerdőkhöz hasonlóak. Tovább haladva az egyre ritkuló és alacsonyabb termetű erdőket 4000 méter körül alhavasi törpecserjés, és még tovább haladva a hóhatár előtt csomókban növő perjefélék, valamint párnás növésű kétszikűek követik.
Mérsékelt övi hegységekben A mérsékelt magassági szint lombhullató tölgy, és bükk erdeit tűlevelű fenyvesek követik. Ahogy haladunk beljebb, feljebb a fenyvesekben a faállomány egyre eltörpül, a fák mérete csökken, mígnem megjelenik az alhavasi törpecserjés. Úgy 2000 méternél megjelenik a tundra növényzet, a mindent beborító gyepfelület egyre ritkább lesz, végül átadja a helyét a moha, és zúzmaratakaróknak. A 3000 m feletti magasság már az állandó havas területek birodalma. A magashegyek állatvilága egyes magassági övek növényzetének megfelelően, azzal együtt változik. A törpefenyő öv és az annál magasabb területek emlősei a havasi mormota és a zerge.
Jellegzetes növényzet:
Alkalmazkodás A hegyvidéki fajok a hideg és szeles időjáráshoz alkalmazkodtak. A magashegyi növények alacsony növésűek, s mély gyökérzetükkel szilárdan megkapaszkodva a talajban, dacolnak az erős szelekkel. A hegyvidéki állatfajok tüdeje igen fejlett ahhoz, hogy szervezetük a ritka levegőben is elegendő oxigénhez jusson, sűrű bundájuk pedig télen is melegen tartja testüket.
Hegyi emberek A hegyi állatokhoz hasonlóan, a hegyi emberek tüdejének térfogata is nagyobb, mint az alacsony fekvésű síkságokon élőké: szervezetük így alkalmazkodott életmódjukhoz. A hegylakók gyakran elszigetelődnek a környező kultúráktól. A baszkok például, akik évezredekkel ezelőtt vetették meg lábukat a Franciaország és Spanyolország határán húzódó Pireneusokban, sajátos nyelvet beszélnek, mely merőben eltér bármely más ismert nyelvtől. Évszázadokon át elszigetelten éltek hegyi otthonaikban, sohasem keveredtek más népekkel.
Források Gillian Doherty, Anna Claybourne, Susanna Davison: Földrajzi Enciklopédia Novum kiadó. 2003
Kategória:Hegyek, hegységek