Lengyel József (Marcali, 1896. augusztus 4. – Budapest, 1975. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő. Kezdetben Budapesten és Pozsonyban járt egyetemre, első versei Kassák Lajos lapjaiban jelentek meg. 1918-ban a KMP tagja lett, majd a Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően Ausztriába menekült, ahol megjelent első önálló könyve (Ó Hit Jeruzsálem... Gábriel Lajos változásai), s belépett az Osztrák Kommunista Pártba, amelynek 1921-ig volt tagja.
1927-ben Németországba költözött, itt mint újságíró működött, fordításokat készített baloldali lapoknak, és tagja lett Németország Kommunista Pártjának is. 1930-ban Moszkva következett, ahol dramaturgként, illetve lapszerkesztőként kereste kenyerét, itt adták ki Visegrádi utca című művét, amelyben 1918–19-es személyes élményeit írta meg. 1938-ban letartóztatták, elítélték, és nyolc évig különböző Gulag munkatáborokban raboskodott, 1946-ban kiszabadult, ám újra letartóztatták és Szibériába száműzték. 1955-ben visszatért Magyarországra, itthon többek között a szovjet lágerekről is írt.
Élete és munkássága A kezdetek Zsidó származású családban született, szülei Lengyel Pál (1864–1913) gabonakereskedő és Vittmann Janka voltak.Születése bejegyezve Marcali polgári születési akv. 101/1896. folyószáma alatt Az elemi iskola négy osztályát Marcaliban, a gimnázium első osztályát Keszthelyen végezte. Gyerekként Petőfi hatására verseket írt. 1907-ben apja tönkrement, családja Pestre költözött. Tanulmányait a budapesti Barcsay utcai gimnáziumban folytatta. 1914-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarára, ahol művészettörténetet is hallgatott. 1915-ben megkezdte tanulmányait a pozsonyi egyetem jogi karán is, de 1916-ban azt is abbahagyta.Szabó József: Lengyel József alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, Szépirodalmi K., 1966 (Arcok és vallomások)
Első két verse 1916-ban Kassák Lajos lapjában, A Tettben jelent meg.A Tett. 1916. II. évf. máj. 6. 13. sz. 1916–17-ben több verse, egy novellája, művészeti kritikái jelentek meg A Tett, majd a Ma folyóiratokban, valamint 1917-ben az Új költök könyveGyörgy Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája - Budapest, Kiadja a Ma folyóirat, 1917 c. kötetben.
1917 végén az oroszországi forradalmi események hatására György Mátyással, Komját Aladárral és Révai Józseffel együtt kiváltak a Ma köréből, s Kilencszáztizenhét címen új irodalmi folyóirat programját hirdették meg, ám azt a cenzúra már indulásakor betiltotta. A programot röpiratkéntSzéchy András: Az orosz szocialista forradalom hatása a magyarországi munkásmozgalomra. Kilencszáztizenhét, Kiáltvány // Ezredvég. 2007. 11. sz. terjesztették. 1918-ban megalakították a forradalmi szocialista írók csoportját, majd 1918 Szabadulás című közös kötettel léptek a nyilvánosság elé.1918 Szabadulás. - Budapest, Krausz J. és Társa nyomdája, 1918
A forradalmak sodrásában Megismerkedett Szabó Ervin nézeteivel, részt vett az illegális antimilitarista mozgalomban, csatlakozott a forradalmi szocialisták csoportjához. Az őszirózsás forradalom győzelme után a csoport agitációs tevékenységet folytatott a polgári forradalommal elégedetlen munkások körében, 1918. november végén a csoporttal együtt csatlakozott a KMP-hez, később pedig a Vörös Ujság szerkesztőségében dolgozott. 1919. február 21-én, a KMP vezetőségével együtt letartóztatták, március 20-án szabadon bocsátották.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Vörös Ujság kultúrrovatának, majd az Ifjú Proletár című lap szerkesztője volt. A Tanácsköztársaság bukása után Pest környékén és Pesten rejtőzködött. Barátja, Nemes-Lampérth József műtermében bujkálva megírta első novelláját, Szegény Kovács Gábor tanulság nélküli élete címen.Életem – emlékeim // Az őszinteség lépcsőin / Lengyel József. Budapest: Magvető, 1974. 405. old. 1919. október 28-án Ausztriába szökött. A határon osztrák rendőrök elfogták, és bécsi kihallgatás után a karlsteini internálótáborba vitték.Österreichisches Staatsarchiv/AdR, NPA Liasse Ungarn 881, Fol. 128. http://metropolis-in-transition.at/wissenschaft/jozsef-lengyel-die-strasse-der-flucht
Bécsi emigrációban 1920–1927 között Bécsben élt. 1922–1923-ban a Bécsi Egyetem hallgatója volt. Az egyetemen történelmi és műtörténeti órákra is beiratkozott, angolul tanult, valamint foto- és mikrofotográfiai kurzusra is járt.Lengyel József: Bécsi portyák Alkalmi munkából, majd munkanélküli segélyből élt. Házasságot kötött Kornhauser Irénnel, az orvosi egyetem hallgatójával. A házassága rövid ideig tartott. A bécsi tartózkodás alatt kétszer járt Olaszországban. 1919–1921 között Ausztria Kommunista Pártjának tagja volt. 1921–1924-ben lelki válságba került, kilépett a pártból is, majd visszalépett. Fizetés nélkül a Die Rote Fahne kommunista lap külpolitikai munkatársa volt. Néhány írása megjelent az emigráns magyar lapokban. Fordítással is foglalkozott.Rosa Luxemburg: Levelek a börtönből. – Bécs, Európa, 1922 – Európa ismeretterjesztő könyvtár; 4. 1923-ban az általa szerkesztett, az Írók könyvtára sorozat 3. köteteként megjelent első önálló könyve Ó Hit Jeruzsálem... Gábriel Lajos változásai, egy verssel és egy novellával, valamint németül a népmeséket feldolgozó Sternekund und Reinekund mesekönyv és korábbi novellája Des armen Gábor Kovács Lebenslauf címmel.Lengyel József: Bécsi portyák
Németországi emigrációban 1927-ben Berlinbe költözött. 1927–1930 között a Németország Kommunista Pártja tagja volt. Az Antiimperialista Ligában archívumot rendezett, a Vörös Szakszervezeti Internacionálé folyóirata számara angolból németre fordított, később a Der drohende Krieg, majd a Film und Volk szerkesztője és a Welt am Abend külpolitikai rovatának vezetője volt. Dramaturgként is dolgozott a Prometheus Film és Weltfilm filmvállalatoknál. 1929-ben Berlinben írta meg a Visegrádi utca című művét, amelyben személyes élményei alapján az 1918–19-es magyar forradalmak eseményeit dolgozta fel.
A proletárforradalom hazájában. Érkezéstől letartóztatásig 1930 áprilisának végén Moszkvába érkezett a Berlin am Morgen lap tudósítójaként. Ősztől a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban dolgozott. Volt a szovjet–német Mezsrabpomfilm vállalat dramaturgja. 1932-ben feleségül vette Kizevalter Nyina Szergejevnát, zene- és ritmika (mozgásművészet) tanárt. 1936-ban felvette a szovjet állampolgárságot. 1932–34-ben a moszkvai Külföldi munkások kiadóvállalata magyar szekciójának vezetője volt. Publikált a Sarló és Kalapács magyar nyelvű lapban (novellákat, publicisztikákat), 1933-34-ben a szerkesztője volt.Botka Ferenc: A Sarló és Kalapács (1929-1937) // Jelszótól a világképig / Botka Ferenc – Budapest, Kossuth, 1982, 56-92. o. Az 1930-as évek közepétől (vagy 1935-től vagy 1936-tól) szabadfoglalkozású volt.
Magyar és orosz nyelven Moszkvában kiadták a Visegrádi utcát, 1936-ban megjelent a kanadai magyar kiadás is, néhány könyve oroszul is. Három regény írásába kezdett: Föld és külföld, A moszkvai követ és Prenn Ferenc hányatott élete. A Föld és külföldMagyarországon posztumusz kötetként jelent meg 1978-ban a Neve: Bernhard Reisig: Föld és külföld címen (Magvető) című regénye a Szovjetunióban működő külföldi szakemberek életéről szólt, egyes fejezetek megjelentek a Sarló és Kalapácsban,Lengyel József: Ügyletek és üzletek. Sarló és Kalapács. 1932. 4. sz.; Az állomás. Sarló és Kalapács. 1933. 6. sz. valamint oroszul az OktyabrЛенгиель Й. Иностранцы. Главы из романа // Октябрь. 1934. № 8. folyóiratban. A moszkvai követ című regény, amely gróf Brockdorff-Rantzau, a weimari Németország moszkvai követéről szólt, befejezetlenül maradt (csak két fejezete készült el). Novellákat írt (Szőlők, nóták, álmok, Kulcs, Wengraf, A német, Örökkévalóság).
A Gulágon, száműzetésben 1938. február 21-én letartóztatták, 1939 májusában a Belügyi Népbiztosság Rendkívüli Bizottsága (OSzO) 1939. április 23-án az 58. paragrafus (8) (10) pontja alapján távollétében 8 évi javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Büntetését a norilszki és kanszki táborokban töltötte le. Csak 8 év és 10 hónap letelte után, 1946 utolsó napján szabadult.MTAKK MS 5538/3 Több hétig tartó útját a kényszer-letelepedési helyig az Elejétől végig művében írta le. 1947–48-ban az úgynevezett 101. kilométeren, a Moszkvától 113 km távolságban lévő Alekszandrov városbanA ház ma is áll, a 3. Likousinszkaja utca 26. szám alatt ahol lakott. élt. Lektor-fordítóként alkalmazták az Idegennyelvű Kiadónál.РГАСПИ Ф.495. ОП.199. Д.1039. Л.091. Eleinte gyakran utazott be Moszkvába, s egy-két napot családjával töltött.Noteszek 1973. dec. 23. MTAKK Ms 5535/32 Két mesét írt orosz nyelven, valamint az Alka című elbeszélést.Alka (Farkas-dakszli elmélkedései, tanításai, értékezései a kutyafajiságról, fajfölényről és főképp A KÉTLÁBÚAK TÖKÉLETES, EGYSZERŰ ÉS MAGAS DRESSURÁJÁRÓL): Lengyel József elfelejtett publikálatlan írása // Tekintet. 2006. 19. évf. 3. 9-30. o.
1947 tavaszán beadta hazatérési kérvényét. 1948 telén a moszkvai lakásán ellenőrizték, és 24 órán belül vissza kellett térnie a bejelentkezési helyére, Alekszandrovba. Ott találkozott sorstársával, Olga Szergejevna Ancipo-Csikunszkájával,Olga Szergejevna egy kivégzett diplomata özvegye volt, akit a szovjet büntetőtörvénykönyv 58-8 pontjának alapján, – „Hazaáruló családtagja bűncselekményben” találtak bűnösnek – öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Online elérés aki ugyanabban a házban volt bejelentve, de addig Moszkvában, a barátainál lakott. Néhány magyarnak sikerült visszatérni Magyarországra. Lengyel József hazatérési kérelmét még 1948 tavaszán utasították vissza, de erről nem értesítették. Ősszel is reménykedett a hazatérésben. November 22-én ismét letartóztatták, s a vlagyimiri börtönbe szállították. 1949. február 9-én örök száműzetésre ítélték. 1949 márciusában börtönvagonban visszavitték Szibériába. Letelepedési helyének Makarovót, a Kanszktól 50 km-re eső falut jelölték ki. Itt írta a későbbi Igéző ciklusának majdnem minden darabját („jóformán az egészet; amit most »elévült tartozás«-nak nevezek utólag”Noteszek 1963. június 23. MTAKK Ms 5535/13), valamint az Isten ostora című filmdrámát. Makarovóban csőszként, szénégetőként, erdőkerülőként dolgozott a helyi kolhozban. 1949 őszén önként hozzáköltözött Olga Szergejevna. 1954. július 26-án Dzerzsinszkoje községben letartóztatták, 1954. szeptember 1-én a Krasznojarszki határterület Dzerzsinszkojei járás népbírósága 3 évi munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. 1955. február 23-án szabadult. 1955 februárjában élettársával együtt visszatért Moszkvába, és beadta a rehabilitálási kérvényt. Májusban házasságot kötött az asszonnyal, majd június 25-én bűncselekmény hiányában rehabilitálták.
Újrakezdés 60 évesen 1955 augusztusában feleségével együtt 35 évi távollét után hazatért Magyarországra. Sikerült átcsempésznie 2557 oldalnyi kéziratot, feljegyzést.MTAKK Ms 5537/138 1956 augusztusában megjelent korábbi novelláit tartalmazó első magyarországi kötete, a Kulcs, 1957-ben a Visegrádi utca első hazai kiadása, 1958-ban befejezte és kiadta a Prenn Ferenc hányatott élete című regényét. 1959–60-ban egy történelmi regényen dolgozott, amelynek hősei a Lánchidat megálmodó Széchenyi és az azt megépítő William Tierney Clark és Clark Ádám. A regény Három hídépítő (más címén Hídépítők) címmel 1960-ban jelent meg. Az év nyarán Kínába utazott. Az utazás élményeiről szóló Keresem Kína közepét című útinaplója 1963-ban jelent meg. Életének ebben a szakaszában Margittay Ilona volt az élettársa (bár feleségétől nem vált el). 1968-ban Duczyńska Ilonával együtt vettek egy parasztházat Monoszlón, a későbbiekben a nyarakat ott töltötte. Élete végén néhány színdarabot (Ilók és Mihók, Anyu, Antiktirón) és újból verseket írt.
A Gulag magyar írója