A Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen a város első és legnagyobb kőszínháza. Játszóhelyei a Csokonai Teátrum a Kossuth utca 10. szám alatt, a Csokonai Fórum a Csapó utca 30. alatt és a Nagyerdei Szabadtéri Színpad mely a Nagyerdei körút 6. alatt található. 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét, 2012-ben kapott nemzeti színházi státuszt.https://www.dehir.hu/debrecen/a-nemzeti-szinhazi-cim-melle-penzt-is-varnak-a-csokonai-szinhaznal Itt kezdték pályájukat olyan ismert színészek, mint Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza.
Debrecen korai színházi élete A városban az első színházi előadás 1798. augusztus 11-én, a Wesselényi Miklós fémjelezte Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság „érzékenyjátéka” volt, a mai Megyeháza helyén, a Fehér Lóhoz címzett fogadó szekérszínében emelt színpadon.Kerényi Ferenc: A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig - A debreceni Fejér Ló fogadó udvarán állt játékszín alaprajza ; Magyar Levelestár 1987 (A helyszín és az előadás emlékét ma a Piac utca 54. szám alatti Vármegyeház falán két emléktábla is őrzi.Hajdú Online: Emléktábla-avatással nyitották meg a napokban a regionális Simonyi-napokat a Megyeházán. ; 2012 május 15.) Ez volt az ún. „komédiás ház”. A szekérszín bedeszkázásával kialakított játszóhely kétszer is leégett, 1797-ben és 1811-bent.Kerényi Ferenc: A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig - „jegyzetek” ; Magyar Levelestár 1987 Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája IV (1791-1847) 175-178. oldal - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, 1962. Gróf Károlyi Józsefné 1804. november 7-én, tótmegyeri családi színházának teljes, gazdag felszerelését a színtársulatnak és Debrecennek adományozta, mellyel elősegítette a helyi színészet felvirágzását.Kerényi Ferenc: A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig - Özv. Károlyi Józsefné grófné levele Meszéna Sándornak és a „Tárgyi magyarázatok” ; Magyar Levelestár 1987
A második ideiglenes színház a (Szűcs- vagy) „Varga-szín”Bényei Miklós: Széchenyi István és Debrecen - Csokonai Kiadó, 1997. volt (a Piac és a hajdani „Czegléd”Valószínűleg ma Kossuth utca a „Pallas Lexikon Debrecen , 19. század - történelmi térkép (Arcanum Adatbázis Kft.)” és a :Fájl:Debrecen 18. század.jpg alapján. utca sarkán). Az 1810-től állandósult erdélyi játszó társulat számára itt, a volt sóházban alakították ki a téli előadások játékszínét.
Hosszabb életűnek bizonyult a Nánási Gábor tanácsnok magtárában folytatott színházi előadások színhelye a Harmincad utcában, a szintén fából épült, ún. Nánásy-féle játékszín (Batthyány utca 17.), amely 1835-től 1861-ig működött.DCsNSz Színháztörténet a kezdetekről
Az első önálló debreceni színtársulat az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaságból kivált színészekből 1810-ben alakult meg, majd 1814-ben a főbíró tízéves szerződést kötött a nagyváradi színitársasággal, mely szerint 10 éven át felváltva játszott Debrecenben és Nagyváradon. Ezt követően mintegy harminc éven át 25 társulat fordult meg a városban. Ebben az időszakban többek között olyan színészek játszottak itt, mint Déryné, Egressy Gábor, Szerdahelyi József és Szentpéteri Zsigmond.
Az állandó színház gondolata már az 1840-es években felmerült. 1858-ban Színügyi Bizottmány alakult, és a város felkérte Ybl Miklóst az építési tervek elkészítésére. 1861-ben új pályázatot írtak ki, mert nem volt szabályos versenytárgyalás. A pályázatra meghívást kapott Szkalnitzky Antal is,a korábban felkért Ybl pedig visszalépett. Szkalnitzky megnyerte a pályázatot, a kivitelező pedig Vecsey Imre volt.
1861-ben lebontották a Nánási-féle magtárat, amelyben például Arany János, Petőfi Sándor és Prielle Kornélia is játszottak. November 1-jén, Farkas Ferenc vaskereskedő indítványáraGazdag István: Debrecen város történeti kronológiája VI (1850-1880) 176. oldal - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, 1964. megalakult a Színügyi Egylet, a színház felépítéséhez pedig adományozók járultak hozzá. A városba érkezett „dráma és dalmű társulata" élén Reszler István tenorista és színigazgató, aki a saját költségén építtette fel a deszkaszínházat a Péterfia u. 4. szám alatt. Eközben zajlott a kőszínház építése is, amelyhez a korábban tervezett anyagi keret nem bizonyult elégnek, ennek következtében a város a legelőinek egy részét is eladni kényszerült.
A színház bélyegkép|balra|250px|A Debreceni Csokonai Színház az 1900-as években A mór és bizánci elemeket tartalmazó, romantikus stílusú színházat Szkalnitzky Antal pesti építész tervei alapján 1861-65 között építették, ünnepélyes megnyitására 1865. október 7-én került sor. A nyitó előadás Reszler István társulatának előadásában Katona József Bánk bán című drámája volt, Gertrudist vendégként Laborfalvi Róza játszotta.
1875–1881 között előbb Temesváry Lajos, majd később Mándoky Béla igazgatása alatt az operatársulat megerősödött és a színészek többsége is a színháznál maradt. Az intézmény léte megszilárdult. Krecsányi Ignác (1885–1888) és Valentin Lajos igazgatók új színészeket szerződtettek, és az épület renoválása is gondot fordítottak. Krecsányi volt az első, aki magyar szerzők darabjaiból (mint Szigligeti Ede, Csíky Gergely) ciklust rendezett. Utánuk válságos időszak következett, de Leszkay András, majd Tiszay Dezső igazgatása alatt (1891-1896) a színháznak sikerült megküzdeni az anyagi nehézségekkel.
bélyegkép|jobbra|180px|Zilahy Gyula A debreceni színjátszás 1898-as centenáriumának idején az igazgató Komjáthy János volt. Az ünnepi alkalomból minden olyan még élő szereplő, vendégszereplő megfordult Debrecenben, aki valaha itt játszott, többek között Blaha Lujza, Küry Klára, Márkus Emília, Újházi Ede. A színház aranykorát kétségtelenül a századforduló idején élte.
Zilahy Gyula 1905-től 1913-ig állt a színház élén. Az ő igazgatása alatt sokszor a pesti színházakat is megelőzték az Európában zajló művészileg értékes színházi törekvések megvalósításával. Ennek ellenére a színház anyagi nehézségei miatt végül Zilahy lemondott az igazgatói tisztségről, és színésznek szerződött a Vígszínházhoz. 1914 nyarán kitört az első világháború, és a város egyéb gondjai súlyosabbnak bizonyultak, mint a színház és színjátszás ügyei.
bélyegkép|balra|180px|Csokonai Vitéz Mihály A színházat egy 1915-ben kelt beadvány nyomán (melyet szeptember 16-án, a debreceni színház 50. jubileuma alkalmából kérvényezett Oláh Gábor, Szatmári Zoltán, Zivuska Andor, H. Nagy Jenő, dr. Nagy Zoltán, dr. Gál Zoltán és Tóth Árpád a városi tanácstólGazdag István: Debrecen város történeti kronológiája VIII. (1912-1920) 212. oldal - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, 1967) nevezték el a város nagy költőjéről, Csokonairól. Kritikus évek kezdődtek ezután, és csak Heltai Jenő szervezőtehetségének volt köszönhető a válságos időszak sikeres leküzdése. A színház az 1916–1936 közötti időszakban gazdasági nehézségekkel küzdött, és változó sikerrel működött. 1936-1939 között Horváth Árpád igazgató a saját pénzén korszerűsíttette az épületet, forgószínpadot építtetett, díszleteket terveztetett. Ennek is köszönhető, hogy Madách Imre Az ember tragédiája művének modern előadása nagy sikert aratott. A díszleteket Debreczeni Szabó István iparművész tervezte. A Horváth Árpád társulat 1939. május 21-én tartotta utolsó előadását Debrecenben, majd feloszlott. Ennek oka nem csupán a művészi igényesség támasztotta anyagi csőd volt; Horváth Árpádot a nyilasok is támadták amiatt, hogy társulatának zsidó tagjai is voltak.
1940-re a kultuszminisztérium létrehozta a cseretársulati rendszert Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc között, ám a közönség így nem tudott társulatokhoz, színészekhez kötődni, és idegenné vált számára a saját színháza. Ezután, a második világháború időszakában újabb és további zaklatott időszak következett a színház életében. 1949 szeptemberében – az ország többi színházával együtt – állami kezelésbe került, igazgatója Horváth Jenő lett, megkezdődött az épület korszerűsítése. 1955-ben két szárnyépületet emeltek hozzá, majd kétszer is teljesen felújították: 1958–1961 és 1978–1982 között.
2013-tól az igazgató a Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ráckevei Anna volt, helyettese Gemza Péter, a zenei igazgató Somogyi-Tóth Dániel. Elindítottak egy ifjúsági programot, amely keretein belül fiatal írókkal, rendezőkkel a 19. századtól egészen a 21. századig született darabokat mutattak be. 2018-tól Gemza Péter vezeti a színházat, amelynek Kossuth utcai épületének teljes körű felújítása 2019-ben kezdődött. Vezetése alatt készült el a Csokonai Fórum épülete, amelyben két játszóhelyen – a Latinovits teremben, a Kóti Árpád teremben és a Simor Ottó Orfeumban – tartanak folyamatosan előadásokat.
2023. július 1-től a színház igazgatója Mátyássy Szabolcs, művészeti vezetője Szabó K. István, az operatagozat vezetéséért Somogyi-Tóth Dániel felel, az újonnan alakult tánctagozat vezetője pedig Nemes Zsófia. A 2023/24-es évadtól kezdődően a színház többtagozatos, öt játszóhelyes intézmény.
A színház épülete 2023. szeptember 17-én, egy közel három éves felújítás miatti zárvatartás után nyitotta meg kapuit egy nagyszabású gálaesttel.
2025-ben Mátyássy Szabolcs igazgató két év után azonnali hatállyal távozott az intézményből. 2025 augusztusától az igazgató feladatokat Vadász Dániel igazgatóhelyettesként látta el.
A Csokonai Színház társulata bélyegkép|250px|Marastoni József litográfiája Debrecen első társulatáról, 1870 Az első színtársulat tagjait 1870-ben Marastoni József ábrázolta csoportképenOSZK Színháztörténeti Tár: A debreceni társulat tagjai 1870-ben (litográfus Marastoni József) – a Gondy és Egey fényírda fényképei alapján. A debreceni cég örökítette meg az utókor számára a társulat tagjait beleértve az operaénekeseket, drámai színészeket, táncos komikusokat és szubretteket.
Az első igazgató Reszler István volt. Bár a színtársulatnak nehéz anyagi helyzettel kellett megküzdenie, mind a 19., mind pedig a 20. században jelentős színművészek voltak társulatának tagjai.
A századfordulón például olyan nagynevű színészek dolgoztak itt, mint Rózsa Lili, Mensáros Margit, Felhő Rózsi, Krémer Jenő és Bérczy Ernő. Rózsahegyi Kálmán karrierje 1896-ban, Csortos Gyuláé pedig az 1904–1905-ös évadban ívelt felfelé.
Kardoss Géza igazgatása alatt a társulat tagjai többek között Halasy Mariska, Szentgyörgyi Máris, Tímár Ila, Rolkó József, Rajz Ferenc, Rajz János és Thuróczy Gyula voltak.
Az utóbbi évtizedek rendezői: Téri Árpád, Solti Bertalan, Lengyel György, Vámos László, Fényes Márta, Pethes György, Ruszt József és Kertész Gyula. A társulat tagjai többek között Thuróczy Gyula, Hortobágyi Artúr, Mensáros László, Latinovits Zoltán, Szakács Eszter, Haumann Péter, Sinkó László, Kézdy György és Béres Ilona.
A színház szervezete Nemzeti minősítésű, a Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött színházművészeti szervezet. Többtagozatos repertoárszínház. Hozzárendelt, de önálló költségvetéssel rendelkező szerve a Vojtina Bábszínház.Pályázati kiírás a Csokonai Színház igazgatói posztjára 2013 (kormany.hu)
A Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen társulatának egységei: prózai tagozat, operatagozat, tánctagozat, vezetőség, igazgatói titkárság, művészeti munkatársak, produkciós egység, igazgatási és gazdálkodási egység, műszaki egység, szervezési és kommunikációs egység.
Nevezetes színészei többek között
Blaha Lujza Benedekffy Katalin Foltényi Vilmos Fektér Ferenc Krémer Jenő Bércky Ernő Rózsa Lili Rózsahegyi Kálmán Csortos Gyula Mensáros László Dégi István Márkus László Latinovits Zoltán Szendrő József Hofi Géza Kóti Árpád Simor Ottó Kállay Bori Miske László Ráckevei Anna Szűcs Nelli Trill Zsolt Heller Tamás Haumann Péter Zenthe Ferenc Nagy László Zsolt Földes „Hobo” László.Ő maga írja így a nevét a Hobo Sapiens című könyvének 62. oldalán.A Csokonai Színház honlapján: a delhir a Mária musicalről ; Földes László Hobo: Ballada a két sebzett hattyúról - monodráma Gubik Anna
A színház igazgatói 1865-től napjainkig
Reszler István (1865–1875) Temesváry Lajos (1875–1878)