A Szent Lukács gyógyfürdő (a köznyelvben: a Lukács) Budapest egyik legrégebbi gyógyfürdője.
Fekvése Budapest II. kerületében található, Felhévíz városrészben, a Duna partjának közelében. Hivatalos címe: 1023 Bp., Frankel Leó utca 25–29.Bár az intézmény így adja meg honlapján a hivatalos címét, helyesen ez Frankel Leó út.
Elnevezése
Feltehetően az egykor szétfolyó gyógyvíz német elnevezésének magyar fordítása (Lochbad – magyarul lyuk- vagy gödörfürdő, innen lukas-fürdő) és Szent Lukács – akit hagyományosan a gyógyításhoz, orvosláshoz kötöttek – nevének összecsengése alapján kapta. Más elképzelések szerint a terület középkori tulajdonosának neve alapján (Lukász-fürdő) alakulhatott ki az elnevezés.
Története bélyegkép|250px| Fürdőgyógyászat egy 20. század eleji fényképen bélyegkép|250px|jobbra|A Molnár János-barlang bejáratának környéke a Frankel Leó út hídjáról: bal oldalon az 1895-ben megnyitott Népgőzfürdő medencéjének romos kupolájával, jobb oldalon a bezárt Malomtó Bisztró épületével, középen a Malom-tó A Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A mai Császár és Lukács fürdő területén a honfoglalás idején Felhévíz település állt. Történelmi források szerint itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrendek (1178-ban a Szent János lovagok, később máltai és rodoszi lovagrend) telepedtek le, akik a kolostoraik mellé fürdőt, kórházat is építettek. Korabeli peres okiratok tanúsága szerint már a középkorban létezett a területen egy Malom-tó. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők (a mai Császár fürdő elődje, a Veli-bej fürdő, valamint Barutháne/Barut degirmeni ilidzsaszi elnevezésű azaz a lőpormalom melletti fürdő), de a feltörő forrás energiáját elsősorban a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben hasznosították. Ezek kiépítése Szokullu Musztafa pasa, budai beglerbég nevéhez köthető. A mai Lukács fürdő épülete helyén működő fürdő feltehetően egy kisebb méretű meleg vizű tó lehetett.Sudár Balázs: Török fürdő a hódoltságban, Történelmi szemle 45(2003):3/4. 213-263.
Buda felszabadítása után az összes fürdőt kincstári kezelésbe vették, a József-hegy lábánál található, a Császár és a Lukács fürdő területén fakadó forrásokkal együtt. Brown Eduard angol orvos 1697-ben megjelent munkájában megemlékezik a lőpormalom melletti fürdőről. A fürdő jelentősége a XVIII. század végétől csökkent, egy 1852-ből származó leírás szerint a „Császárfürdő tőszomszéd közelében lévő malom udvarában van az úgynevezett Lukáts fürdő, amelynek felette csekély számú kádjai leginkább a vidékről érkező földmívelők által szokott gyógyul használtatni.”Tabán anno bélyegkép|left|250px|Az időközben megszűnt iszapfürdő
1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt, az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a gyógyszállót, az iszapfürdőt, a népgyógyfürdőt, a népgőzfürdőt, a modern népgyógyászati osztályokat és az uszodákat. A komplexumot 1895-ben nyitották meg. A Frankel Leó út Malom-tó feletti hídja pedig 1896-ban készült el. (A fűrdő főbejáratával szemben a Malomtó Bisztró 1962-2014 között üzemelt. A Népgőzfürdő 1965-ben zárt be, majd 1969-ben az azóta is álló központi medence kupolás épületét meghagyva lebontották.)Vincze Miklós - Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete (24.hu, 2021.01.22.) Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok páciens érkezett külföldről is az intézménybe. Ekkor alakult ki az a szokás, hogy a gyógyult betegek márvány „hálatáblákat” helyeztek el az épületen, amelyeknek nagy része a második világháború során megsemmisült. A megmaradt táblákat a felújítás során az épület falába építették. bélyegkép|316x316px|Beltéri gyógyvizes medence 1937-ben készült el a fürdő ivócsarnoka, melyet a millenniumi kiállítás fogadócsarnokának márványából építettek fel. Az ivócsarnokot József Ferenc királyi herceg avatta fel, az 1937. október 7. és 14. között a magyar fővárosban megrendezett első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus eseménysorozatának részeként.
Budapest ostroma súlyos károkat okozott az épületben, ekkor számos hálatábla is megsemmisült. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosítják, hozzácsatolják a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház. 1951 tavaszán az Állami Rheumakórház, a Lukács fürdő és az Országos Balneológiai Kutató Intézet összevonásával megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI), 2025-től pedig a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika jogelődjeBeolvasztották az Országos Mozgásszervi Intézetet a Semmelweis Egyetembe - HVG, 2025.03.03.). 1979-től komplex gyógyfürdő-ellátást nyújtó részleget, azaz nappali kórházat alakítanak ki a fürdőben. A Lukács területén Európában egyedülálló módon működik 1999-ig egy iszapfürdő, ennek alapzatát a víz elszivárgásnak megakadályozásra az ötvenes években lebetonozták. Az ezredfordulótól kezdve több ütemben zajlott a fürdő teljes felújítása, amely 2013-ban fejeződött be.Első fürdőügyi világkongresszus A felújítást 2013-ban ICOMOS-díjjal ismerték el.ICOMOS díj 2013. Zsolnay Negyed és Lukács Fürdő. Régi-új Magyar Építőművészet, 2013/3. 45. o. bélyegkép|right|250px|Szent Lukács szobra és a hálatáblák
Épülete Az eredeti lőpor- és gabonamalom egyik tornyának romját a helyreállító munkálatok során tárták fel. Ez ma is látható az épületben.
A mai fürdőépület a gyakori át- és újjáépítések miatt kívül és belül egyaránt meglehetősen eklektikus képet mutat. Az évszázadok során eltűntek a mór stílusjegyek ill. a jellegzetes négy torony is. Mai formáját Hikisch Rezső tervei alapján 1921-ben kapta. Az épületet az 1970-es évekig folyamatosan bővítették.
Felújítása 1999-ben kezdődött meg a szabadtéri medencék korszerűsítése: ún. szűrő-forgató rendszert építettek ki, addig ugyanis töltő-ürítő rendszert használtak, azaz az adott napon használt vizet egyszerűen a Dunába engedték. Az akkor már alig használt iszaptavat, melynek kapszula alakú fedett része is volt, megszüntették és helyére élménymedence épült. A termálrészleg felújítása során az épületben talált építészeti és burkolási megoldások, valamint archív felvételek alapján állították helyre a Lukács-fürdőt. Mivel az épület műemléki védelmet élvez, valamint a Duna-parton álló épületként a világörökség része, az építészek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve tervezték meg a helyreállítást. A rekonstrukció során egy nagyvonalúan kialakított pihenő-szaunázó részt is létrehoztak. A szaunákhoz merülőmedencét, zuhanyzókat, mosdókat, büfét építtettek. A nemek elkülönítése miatt korábban az emeleten két súlyfürdőmedence volt, a felújítás során az egyik medence funkciója megmaradt, míg a másikban vízi tornaedzéseket tartanak. Korabeli felvételek alapján rekonstruálták az előcsarnok oszlopait, újragyártott pirogránit burkolattal. A Lukács fürdőben 2012-től további felújítási munkálatok kezdődtek, melyek az év végén fejeződtek be. Számos épületelemet újítottak fel ennek során (függőfolyósok, szabadtérre nyíló kabinok), új zuhanyzó és mellékhelyiségeket alakítottak ki, felújították a masszázs-részleget is. Az épület egyik szárnyában egy új fürdőegységként egy különálló szaunavilágot is létrehoztak, melyben gőzfürdő, különböző szaunák (többek között nudista-szauna) találhatók. Korábbi képek alapján újra felépítettek egy pirogránit burkolatú kutat az előcsarnokban, megközelíthetővé tették a fürdő alapítását német és magyar nyelven megörökítő csempefalat, ipari műemlékként megőrizték a fürdő korábbi elektromos kapcsolószekrényeit. A másfél milliárd forintos költség 70 százalékát uniós forrásból finanszírozták. A felújítás során és után a proxy-órás rendszer csak részben működik, a szekrények és kabinok csak a fürdőmesterek segítségével zárhatók.
A felújítás után a fogadócsarnokból megközelíthető a fürdő alapítását megörökítő, német és magyar nyelvű csempefal. Ipari műemlékként megőrizték a Lukács egykori kapcsolóközpontját is.
A Lukács fürdő kertje A Lukács fürdő ősplatános kertjében két emlék-padot helyeztek el. Mindkettőt a fürdő rendszeres látogatóinak leszármazottai adományozták (a korábbi fürdővendégek Schiller György ill. Lux Júlia voltak). A két pad eredetileg a fürdő kertjén átvezető betonút mellett állt, a 2012-es felújítás során helyezték át őket az épület egy oszlopos beugrójába. A kert 2012-es felújítása során a korábbi betonutat kövezett útra cserélték, beton virágtartókat helyeztek el, kicserélték a padokat. 2013-ban helyezték el a Lukács kertjében Rápolthy Lajos „Fürdőző nimfa” című alkotását, mely eredetileg a Dandár fürdőben állt.Részletesebb információ a szoborról a köztérkép oldalán: http://www.kozterkep.hu/~/20213/Furdozo_nimfa_Budapest_2013.html# Hozzáférés: 2013. április 13.
bélyegkép|középre|900px|A Szent Lukács Gyógyfürdő kertje a 2012-es felújítás után
A fürdő medencéi, szaunák, gőzfürdő A Lukács fürdőben létesítményei funkció szerint feloszthatóak (gyógyulás, sport, wellness), ez részben az épület kialakításban is tükröződik.
265px|jobbra|bélyegkép|Szent Lukács gyógyfürdő medencéi a magasból
A gyógyfürdő vagy termál részleg három melegvizes medencével rendelkezik (32, 36 és 40 °C-os gyógyvízzel) és egy kisebb szaunával. Itt található egy gőzfürdő, melyhez 24 °C-os hidegvizes merülő-medence tartozik. A 40 °C-os kör alakú medence építészeti szempontból a török-fürdők hangulatát idézi. Úszni két, kültéri medencében lehet. A hidegebb, 22 °C-os úszómedencét férfi, míg a 26 °C-os női medencének hívják, mely emlékeztet arra, hogy a fürdőt korábban nemek szerint elkülönítve lehetett használni. Korábban a férfimedencét nők is használhatták, azonban a női medencébe a férfiak nem járhattak át. A férfi-medence mellett található kültéri szaunát és gőzfürdőt 2012-ben megszüntették, helyettük az épületben egy különálló „szaunavilág” került kialakításra. Az élménymedencében (vízhőfok: 32–33 °C-os) sodrófolyosó, víz alatti pezsegtetés, két nyakzuhany, ülőpadba rejtett hátmasszírozó vízsugár, pezsgőágy található.
A pihenőtérben található egy infraszauna (térítésköteles), valamint egy finn szauna, jégkásagép, továbbá egy modern vonalvezetésű, fadézsára emlékeztető hideg vizes medence tartozik. Ezen kívül a pihenőtér felett egy súlyfürdő és egy vízi tornaedzésekhez használt medence, az élménymedence egyik bejárata mellett pedig Kneipp-fürdő található. A pihenőtérben látható egy narancsos színű Himalája-sófal. A Lukácsban két büfé üzemel, egyik a pihenőtérben, a másik a kertben. A 2012-es felújítás után az előcsarnokban egy kávéház is üzemel.
A 2012 decemberében megnyitott szaunavilágban egy jégkásás merülőmedence (22 °C fokos), egy sókristályszauna, egy aromagőzkabin, egy infraszauna, egy finn szauna, egy naturista szauna, egy jégkunyhó, és egy tepidárium található.
A fürdő gyógyvize
Forrása A Lukács fürdőt a 6 km hosszú és 30 m vízmélységű, kevert vizű Molnár János-barlang látja el 20–23 °C-os termálvízzel. A barlang létezéséről először 1858-ban számol be az Orvosi Hetilap, első kutatója Molnár János orvos és vegyész. A Szent Lukács fürdőt tápláló tavas-barlangot elsőként Papp Ferenc barlangkutató mérte fel 1937-ben. Az 1960-as évektől kezdve könnyűbúvárok végzik a feltárást.
Hatása és összetétele A Lukács fürdő gyógyvizének összetétele az épületben elhelyezett mészkő-táblákon megadott információk alapján a következő: