bélyegkép|jobbra|200px|In situ méhnyakrák kórszövettani képe (H&E festés), 0. stádium bélyegkép|jobbra|200px|In situ carcinoma fénymikroszkópos képen (H&E)
A méhnyakrák a méh alsó, elkeskenyedő részén, a méhnyakon kialakuló rosszindulatú daganatos betegség, mely során a méhnyak hámjában abnormális sejtek fejlődnek, amelyek késői szakaszban a test más részeibe is továbbterjedhetnek. Kezdetben, évekig általában tünetmentes, a későbbi tünetek a hüvelyi vérzés, medencei fájdalom vagy szexuális aktus közbeni fájdalom."Cervical Cancer Treatment (PDQ®)". NCI. 2014-03-14. Eredetiből archiválva 2014. július 5-én. Feltöltve: 2014. június 24. A méhnyakrák több mint 90%-ban humán papillomavírus (HPV) fertőzés hatására fejlődik ki.Kufe, Donald (2009). Holland-Frei cancer medicine (8th ed.). New York: McGraw-Hill Medical. p. 1299. . Archived from the original on 2015-12-01. Ugyanakkor a HPV-fertőzések alapjában igen gyakori, magától megszűnő fertőzések, és csak kis százalékukban fejlődik ki méhnyakrák.Dunne, EF; Park, IU (Dec 2013). "HPV and HPV-associated diseases". Infectious Disease Clinics of North America. 27 (4): 765–78. doi:10.1016/j.idc.2013.09.001. PMID 24275269. A rákot okozó vírus emberről emberre alapvetően nemi úton terjed, azonban nem a testnedvek cseréjével fertőz, hanem bőrkontaktussal, így az óvszer nem jelent teljes védelmet a vírus ellen, csak jelentős mértékben, 60–70 százalékkal csökkenti a fertőzés veszélyét. Az aktív nemi életet folytató nők mintegy 80%-a valamelyik életszakaszában megfertőződik a vírus valamelyik típusával. A fertőzések legnagyobb része tünetek nélkül, magától elmúlik. Néhány emberben viszont a vírusok fennmaradnak, és egy részükben szemölcsöt illetve rákmegelőző állapotot jelentő hámfelmaródást (léziót) okoznak.Ljubojevic, Suzana; Skerlev, Mihael (2014). "HPV-associated diseases". Clinics in Dermatology. A kóros sejtek elszaporodása lassan, évek alatt jut a méhnyakrák állapotig. A beteg által is észlelhető tünetek általában csak előrehaladott állapotban jelentkeznek, amikor a teljes gyógyulást eredményező beavatkozásokra már nincs lehetőség. Ebben az esetben – az orvosi kezelés ellenére – a beteg életminőségének lényeges romlásához, élettartamának megrövidüléséhez vezet. A rendszeres szűrővizsgálatok azonban lehetővé teszik a korai – még rákmegelőző – állapotok felismerését és lényegében teljes gyógyítását. Emellett ma már hatékony vírusellenes védőoltások is rendelkezésre állnak. A méhnyakrák megelőzéséhez a tünetmentes nőknek is fontos a rendszeres szakorvosi ellenőrzés és szűrővizsgálaton való részvétel.
Kivizsgálása Diagnosztika
A kórisme megállapításának alapvető módja a nőgyógyászati vizsgálat, amihez a beteg panaszainak meghallgatása, a méhnyak kolposzkópos megfigyelése és a sejttani vizsgálat (a kinyert sejtek kenetének Papanicolaou szerinti festése után) is hozzátartozik. Az orvos szükség szerint ezt kiegészíti virológiai vizsgálattal, a kimetszett szövet kórszövettani vizsgálatával, cisztoszkópiával (húgyhólyagtükrözés), rektoszkópiával (végbéltükrözés), radiológiai vagy modernebb képalkotási eljárásokat – komputertomográfiát (CT) vagy mágneses magrezonancia képalkotást (MRI) – használó vizsgálati módszerekkel.
Panaszok és tünetek Hosszú évek alatt, igen lassan fejlődik ki, panaszokat nagyon sokáig nem okoz. Amikor már panaszok/tünetek jelentkeznek, a kórfolyamat már olyan előrehaladott, hogy tényleges gyógyítása nem lehetséges. Csak a szűrővizsgálatokkal elérhető korai kórisme, (diagnózis) vezethet eredményre.
A méhnyakrák hosszú idő alatt fejlődik ki, ez az időszak akár 10–20 év is lehet. Tünetei csak későn jelentkeznek, a betegséget sokszor csak szűrővizsgálatok során fedezik fel.
Tünetei, kimenetele: Rendszertelen kisebb vérzések. A kiürülő vér élénk piros. A vérzést sokszor szexuális aktus provokálja. Gyakran jelentkező hüvelyi folyás. A váladék rossz szagú, sárgás színű, vagy enyhén véres. Egyes esetekben – daganat okozta elzáródás – erős alhasi fájdalmak, esetleg méhűri fertőzés, amely a keringési rendszeren keresztül általános fertőzést okozhat. A folyamat előrehaladásával mind gyakrabban jelentkező deréktáji fájdalmak. Fájdalmas a székelés, a vizelés és a szexuális aktus. Székrekedés, szorulás is jelentkezhet. A növekvő daganat a húgyvezeték (uréter) összenyomásával vizeletpangást okozhat a vesemedencében. A húgyhólyagba vagy a végbélbe áttörő tumor sipolyok kialakulásához vezethet. Elhanyagolt esetek vérzés vagy általános fertőzés (szepszis) miatt a beteg halálát okozzák. A többi rosszindulató daganathoz hasonlóan a méhnyakrákos esetekre is jellemző a fogyás, a látványos testsúlycsökkenés. Előrehaladott méhnyakráknál gyakori jelenség a medence bármelyik részében tapasztalható fájdalom, valamint a végtagfájdalom, a lábfájás is. Ez azért alakul ki, mert ahogy a rákos daganat egyre nagyobbra növekszik és terjed, már nyomja az idegeket.
A szűrés fontossága eléggé nem hangsúlyozható, mivel az időben történő diagnózis életmentő. Az előbb ismertetett tünetek jelentkezésekor a tényleges gyógyuláshoz vezető beavatkozás már elkésett.
Leletek Rákmegelőző károsodások és kimutatásuk A diszplázia vagy in situ carcinoma (CIS). A cevicalis intraepithéliális neoplázia (CIN) elnevezést helyezték előtérbe annak hangsúlyozására, hogy milyen változatos a megjelenése ezeknek az eltéréseknek, valamint, hogy elősegítsék a standardizált kezelést. Enyhe diszpláziát (CIN1), mérsékelt diszpláziát (CIN2) és súlyos diszpláziát (CIN2) különböztettek meg. Újabban a CIN2 és CIN3 kombinálásával kialakították a CIN2/3 stádiumot. Ezek azok az állapotok, amelyeket a patológusok megállapíthatnak egy biopsziás anyag vizsgálatának eredményeként. Míg a Papanicolaou módszerével festett kenetek vizsgálat már egy hatékony szűrési teszt, a méhnyakrák vagy a méhnyakrákot megelőző állapot diagnózisának megerősítéséhez anyagkimetszésre (biopszia) van szükség a méhnyakból. Ez leginkább kolposzkópos ellenőrzés mellett történik, ami lehetővé teszi a beavatkozási terület nagyított kolposzkópos képének megfigyelését, emellett a méhnyakat hígított ecetsavval ecsetelik be, aminek hatására jobban kirajzolódik az abnormális sejtekkel borított terület a méhnyakon. A kolposzkópos megfigyelés része az elváltozás súlyossági foka megítélésének és a diagnózis megállapításának. A további diagnosztikai és kezelési eljárásokhoz tartozik az elektromosan fűtött huzalkaccsal történő kimetszés és a konizáció, amely során a nyakcsatorna hámját kimetszik, majd kórszövettanilag vizsgálják. Ezekre akkor kerül sor, ha a hámból kinyert sejtek súlyos hámon belüli (intraepitéliális) rosszindulatú elváltozásokat igazolnak. bélyegkép|balra|100px|HPV okozta enyhe hámsejtelváltozások (Papanicolaou készítmény) bélyegkép|balra|100px|A hám diszpláziája fénymikroszkópos képen (H&E)
A méhnyakrákot megelőző állapotok szövettani besorolása és besorolásának nevezékrendszere sokszor változott a 20. században. Az Egészségügyi VilágszervezetWorld Health Organization besorolása leíró volt, azokat enyhe, közepes és súlyos fokozatokba sorolta.
bélyegkép|jobbra|200px|Egy mirigy eredetű típusú (adenocarcinoma) méhnyaki rák mikroszkópos képe (H&E festés)
Kórszövettani altípusai Altípusok: Laphámsejtes rák (≈ 80–85%) Mirigyszövet eredetű rák (≈ 15%) Kevert típus (az előző kettő kombinációja) Kis sejtes rák
Az egyéb rosszindulatú daganatok közül ritkán előfordulhat: Festékes daganat (melanoma) Nyiroksejtes daganat (lymphoma)
Stádiumai A méhnyakrák súlyossági fokozat (stádium) szerinti osztályozása a FIGOInternational Federation of Gynecology and Obstetrics (Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség) rendszerében lényegében megfelel a TNM (A rosszindulatú (malignus) daganatok (tumorok) stádiumai) rendszernek, ahol: T – A tumor nagyságára és a közeli szövetekbe való behatolására (beszűrődés) vonatkozó jellemzők N – A tájéki (regionális) nyirokcsomók érintettsége M – Távoli áttétek (metastasis) jelenléte 0. stádium – A hám teljes vastagságában érintett, de nincs beszűrődés a szomszédos szövetekben (in situ carcinoma) I. stádium – A méhnyakra (cervix) korlátozódik IA. stádium – Csak mikroszkóposan diagnosztizálható; szabad szemmel látható elváltozás nincs IA1. stádium – Környezetbe beszüremlés (invázió) van, de mélységében kisebb, mint 3 mm, és haránt kiterjedése kisebb, mint 3 mm IA2. stádium – A környezetbe beszüremlés kiterjedése 3 és 5 mm között; haránt kiterjedése 7 mm, vagy kisebb IB. stádium. Szabad szemmel látható elváltozás, vagy olyan mikroszkópos elváltozás, amely mélyebb, mint 5 mm, vagy haránt kiterjedéses nagyobb, mint 7 mm IB1. stádium – Szabad szemmel látható elváltozás, amelynek legnagyobb átmérője 4 cm, vagy annál kisebb IB2. stádium – Szabad szemmel látható, 4 cm-nél nagyobb elváltozás II. stádium – A méhnyak körüli részbe szüremlik be IIA. stádium – A méhtől kétoldalt, a széles méhszalagban található kötőszövetes térbe (parametriumba) nem szüremkedik be, de már kiterjed a hüvely felső kétharmadára IIB. stádium – Beszüremkedik a parametriumba III. stádium – Ráterjed a kismedence falára vagy a hüvely alsó harmadára IIIA. stádium – A hüvely alsó harmadát is beszűri (infiltrálja) IIIB. stádium – Ráterjed a kismedence falára és/vagy vesemedencei pangást (hydronphrosis) okoz, és a vesefunkció kiesik IV. stádium – A hüvelyen kívülre terjed IVA. Stádium – Ráterjed a húgyhólyag/végbél nyálkahártyájára és/vagy túlterjed a tényleges kismedencén IV.B. stádium – Távoli daganatáttéteket (metastasis) képez
Kórokozója a humán papillomavírus (HPV) bélyegkép|jobbra|200px|Humán papillomavírus (HPV) elektronmikroszkópos képe („negatív festés”)
A méhnyakrák megbetegedések több mint 90%-a humán papillomavírus (HPV) fertőzés hatására fejlődik ki. Ugyanakkor a HPV-fertőzéseknek csak kis százalékában fejlődik ki méhnyakrák. A vírus több mint 150 (mások szerint több mint 200) variánsának többsége nem rákkeltő. Vannak azonban rákot okozó variánsai is. Ezek közül a HPV 16-os és 18-as változatok együtt a méhnyakrákok több mint 71%-át, a 45-ös és 31-es változatokat is hozzászámítva több mint 81%-át okozzák. A kórfolyamat létrejöttét bizonyos kockázati tényezők megléte előmozdítja. (A vírus a férfiakat is megfertőzi, de betegséget nem okoz. Viszont a fertőzött férfiakról a kórokozó ráterjedhet női szexuális partnerükre/partnereikre.) A fertőzés a partnerek között oda-vissza terjedhet („ping-pong”-fertőzés). (A vírust elektronmikroszkóposan már 1949-ben megfigyelték, DNS-ét 1963-ban azonosították. Csak 1983-ban mutatta ki Harald zur Hausen német tudós méhnyakrákos szövetben (ezért a munkájáért 2008-ban Orvosi-fiziológiai Nobel-díjat kapott). Ezután fejlesztették ki a vírusfertőzés elleni védelmet szolgáló oltóanyagokat (vakcina). PMID 16595773 A vírus nem csak méhnyakrákot, de szájüregi rákokat, végbélrákot és bőrelváltozásokat (szemölcsök) is okozhat.
A humán papillomavírus (HPV) terjedése A vírus emberről emberre alapvetően nemi úton terjed. Ehhez nem feltétlenül szükséges a tényleges szexuális aktus, hanem az aktus nélküli intim együttlét során, az egyéb módon történő testi érintkezés is elegendő lehet. Ebből következik, hogy az aktív nemi életet folytató nők mintegy 80%-a valamelyik életszakaszában megfertőződik a vírus valamelyik típusával. Emiatt a gumióvszer használata sem jelent teljes védelmet, bár van kockázatcsökkentő hatása. Egy közlés szerint az ondóban lévő prosztaglandin elősegíti a méhdaganatok kifejlődését, ezért a kondom használata bizonyos védelmet nyújthat a nőknek.