Kismagyari Miksó István (Pest, 1835. augusztus 2. – Pozsony, 1915. február 21.) teológiai doktor, római katolikus plébános, kanonok, egyházi író.
Élete
Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd növendékpapnak fölvétetvén, egy évet pozsonyi emericanumban töltött; a bölcseletet 1852-től Nagyszombatban, a teológiát 1854-55-ben a budapesti, 1855-56-tól a bécsi egyetemen hallgatta.
1858. szeptember 3-án miséspappá szenteltetett fel, mire főgimnáziumi tanár lett Nagyszombatban, de betegsége miatt ezen állásától fölmentetett; 1868. január 18-án budai, 1869-ben budavári káplán és magyar hitszónok volt. 1874-ben kapta a szomori (Komáromm.) plébániát, egyúttal a bajóthi kerület jegyzője lett. A római Árkádiai Tudós Társaság tagja volt.
Munkái
Theses ex universa theologia, quas in caesareoregia antiqussima ac celeberrima scientiarum universitate Vindobonensi pro obtinendo doctoris in Ss. theologia gradu academico publice defendendas suscepit ... Die 31. Oct. 1861. Tirnaviae Költelmi zsengék nehány költészet tanulótól a nagyszombati érseki nagy gymnasiumban (kiadta és előszóval ellátta). Uo. 1862 Zenget, melyet ő főméltóságának Simor Jánosnak, Magyarország herczegprimásának, legmagasabb kineveztetése alkalmával legmélyebb hódolata jeléül nyújta. 1867. Uo. Jubelklänge Sr. fürstlichen Gnaden des Hochwürdigsten Herrn Johann Simor bei Gelegenheit des ersten oberhirtlichen Besuches, und der Ausspendung des h. Sacramentes der Firmung. Uo. 1867 Hangzatka füzér olvasós Boldogasszonynak háromszázados ünnepére, a szent olvasó társulat tagjai és a Sz. Szűz tisztelői megszívleléseül Budapest, 1871 Dicszenget, melylyel főmagasságú herczeg Simor Ker. János Magyarország herczegprimását és esztergomi érseket 1873. decz. 22. történt bibornoki méltóságra meeltetése alkalmából legmélyebb hódolata zálogául üdvözlé. Uo. 1873 Dicsének, melylyel ő főmagasságát dr. Simor Ker. János urat, a római szentegyháznak sz. Bertalanról nevezett bibornok-áldozárát ... püspöki méltóságának huszonötéves évfordulója alkalmából a bajóthi egyházkerület nevében mély hódolattal üdvözli. Uo. 1882 Das Armen-Seelen-Lied. Uo. 1885 Simor János bibornok-érseknek, Magyarország primásának 50 éves áldozárságának alkalmára. Esztergom, 1886 Mária-Nagyboldogasszony. Májusi elmélkedések. Uo. 1893
Források
Magyar Életrajzi Index
További információk
Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008
Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Pestiek Kategória:Pozsonyiak Kategória:1835-ben született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek