Hermann István (Budapest, 1925. október 10. – Budapest, 1986. szeptember 12.) magyar filozófus, esztéta, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1976, rendes: 1985). Első felesége Heller Ágnes volt.
Élete A zsidó származású Hermann István (héber nevén: Slomó), meggyőződéses cionista volt Heller Ágnes barátnőjével együtt az 1945-1948-as években. Hánoár Hácijoni (Cionista Ifjuság) vezetőségi tagja volt, majd később belépett a kommunista pártba Heller Ágnessel együtt.Hirschmann Niszán - Heller Ági 90 Az Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Kar-n végezte el 1945–1950 között magyar-filozófia-politikai gazdaságtan szakon, ahol Lukács György tanítványa volt.
1950–1956 között közgazdasági technikumi tanár volt. 1956–1958 között illetve 1967–1973 között tudományos munkatársként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében. 1957-ben, majd 1968-tól megbízott előadó volt az ELTE BTK-n. 1958-tól ismét középiskolai oktató volt a Kaffka Margit Gimnáziumban. 1965–1967 között a Színháztudományi Intézetben tudományos munkatársa, főmunkatársa volt. 1973-tól tudományos tanácsadó volt az ELTE BTK-n. 1973-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. 1977–1986 között a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem vezetője volt. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága A filozófia történetének kutatása és oktatása mellett foglalkozott esztétikával is. A modern médiumok esztétikai felépítését is kutatta. Lukács György írásait és filozófiai személyiségét is vizsgálta. Tagja volt a Pen Clubnak, az Írószövetségnek, a Színházművészeti Szövetségnek, a nemzetközi Hegel Társaságnak. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának elnöke volt.
Művei bélyegkép|Urnafülkéje a Farkasréti temetőben A magyar drámáért (tanulmányok, 1955) Arany János esztétikája (1956) Filmesztétikai tanulmányok (tanulmányok, Almási Miklóssal és Gyertyán Ervinnel, 1961) Sigmund Freud avagy a pszichológia kalandja (1964) A modern színpad (1966) A polgári dekadencia problémái (1967) Vászon és függöny (1967) Kant teleológiája (1968) Szent Iván éjjelén (tanulmány, 1969) A szocialista kultúra története (1970) A giccs (1971) A személyiség nyomában (Drámai kalauz, esszék, 1972) A szfinx rejtvénye (1973) Üzenet az iskolának (1973) Lukács György gondolatvilága (1974) A mai kultúra problémái. Kapitalista kultúra, szocialista kultúra (1974; németül: 1985) Évadok tanúsága (1976) Televízió, esztétika, kultúra (1976) A gondolat hatalma (tanulmányok, 1978) Teleológia és történetiség (1979) Válságok és változások. Aktuális gondolatok (1981-1982) Ideológia és kultúra a hetvenes években (1982) Az értelemig és tovább! A filozófia nagy problémái (1982) Kultúra és személyiség (1982) Veszélyes viszonyok (esszék, 1983) A filozófia történetéről (1985) A kíváncsiság dicsérete (1985) Lukács György élete (1985) A hitvitától a drámáig (1985) Sigmund Freud: Álomfejtés (műfordítás, 1985) Van Gogh (1985)
Díjai 1976: SZOT-díj 1984: Színikritikusok Díja 1985: Pro Universitate díj (ELTE)
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999
További információk Magyar életrajzi lexikon Kortárs magyar írók
Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Magyar esztéták Kategória:Magyar kritikusok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:1925-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:SZOT-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek