Télfy Iván (Zima Iván, Télfy János) (Nagyszombat, 1816. június 18. – Budapest, 1898. augusztus 2.) bölcseleti doktor, egyetemi rendes tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete
Nagyszombatban, hol 1825-től 1831-ig a gimnáziumi, 1832-től 1834-ig a katolikus papnevelőben a teológiai és bölcseleti tanfolyamot végezte. 1834. augusztus 29-én bölcseleti doktorrá avatták fel a pesti egyetemen; azután 3 évig a bécsi Pazmaneum növendéke volt; 1836. december 9-én pedig kiállotta a görög és sémi nyelvekből a doktori szigorlatot.
Kilépvén a papságból, Jordánszky Elek püspök volt legnagyobb jótevője. 1837-ben Bécsből Olaszországba, majd Triesztbe utazott és ott a postaigazgatóságnál mint díjnok, majd az államszámvevőségnél mint első gyakornok működött. 1838 végén Pestre utazott, hol a jogi tudományokból magánvizsgálatokat állott ki. 1840 szeptemberében pályázati vizsgálatot tett az oklevéltani, novemberben a mezőgazdasági, technológiai és természetrajzi tanszékre.
1841-ben ügyvéd lett és 1843-44-ben a távollevők követe a pozsonyi országgyűlésen. Ekkor választották meg a páduai akadémia levelező tagjává. Az országgyűlés végén mint ügyvéd Nagyszombatban telepedett le s polgártársai az újonnan megalakult védegylet jegyzőjének választották meg. 1846. március 1-jén elfoglalta meghívás folytán a pesti egyetemen a görög nyelv és irodalom tanszékét mint helyettes tanár (1852-ben a klasszikafilológia rendkívüli, 1868-ban rendes tanára lett). 1847. április 25-én Zima családi nevét Télfyre változtatta. Ez évben elvállalta az olasz nyelv és irodalom helyettes tanárságát is.
1864. január 20-án a Magyar Tudományos Akadémia választotta levelező tagjává. 1886. szeptember 3-án nyugalomba vonult. A szünidőket rendszerint utazásokkal töltötte el; beutazta egész Európát és kétszer látogatta meg Görögországot (1869-ben és 1888-ban a mikor előadást tartott görög nyelven az athenae Parnassos társulat egyik ülésén). A görögországi tudományos társulatokon kívül több európai társaság választotta meg tiszteleti, illetve levelező tagjának; a görögök királya pedig kitüntette a Megváltó rendnek koronás arany keresztjével.
Meghalt 1898. augusztus 2-án Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémiában 1902. február 24-én Pecz Vilmos tartott fölötte emlékbeszédet.
Télfy irodalmi munkássága és tanügyi dolgozatai is 1848-tól mindvégig a klasszika filológia ügyét szolgálták. Cikkeit és önálló munkáit az Akadémiai Almanachok, de különösen Pecz Vilmos Emlékbeszéde felsorolják (utóbbi munkáinak lajstromaként 1839-től 1896-ig 324 címet közöl).
Munkái
A statisztika elmélete. Pozsony, 1844 A mezei gazdaság statisztikája. Uo. 1845 Gyakorlati ó- és új görög nyelvtan. Buda, 1848 Görög források a scythák történetéhez. Magyar Tudományos Értekező. Második kötet. 1. füzet: 30–49. (1862) (Télfy János szerzői néven) Görög források a scythák történetéhez. Folytatás. Magyar Tudományos Értekező. Második kötet. 2. füzet: 137–171. (1862) (Télfy János szerzői néven) Görög források a scythák történetéhez. Folytatás. Magyar Tudományos Értekező. Második kötet. 3. füzet: 201–227. (1862) (Télfy János szerzői néven) Görög források a scythák történetéhez. (Folytatás.) Magyar Tudományos Értekező. Második kötet. 4. füzet: 320–333. (1862) (Télfy János szerzői néven) Görög források a scythák történetéhez. (Vége.) Magyar Tudományos Értekező. Második kötet. 5. és 6. füzet: 361–398. (1862) (Télfy János szerzői néven) Magyarok őstörténete. Görög források a scythák történetéhez. Pest, 1863 (Télfy János szerzői néven) A classica philologia encyclopaediájához. Uo. 1864 Sententiae Spriptorum Graecorum. Uo. és Lipcse, 1864 Aeschylos. Pest, 1867 Solon adótörvényéről. Pest, 1868 Adalékok az attikai törvénykönyvhez. Pest, 1868 Corpus Iuris Attici. Graece et Latine. Pest és Lipcse, 1868 Online Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. Pest, 1871 Aeschylos. Pest, 1876 Eranos. Uo. 1877 Rankovis Kleon újgörög drámája. Uo. 1879 Újgörög irodalmi termékek. Uo. 1883 Középkori görög verses regények. Uo. 1883 Nyelvészeti mozgalmak a mai görögöknél. Uo. 1885 Heracles Rankavis Kleon hellén drámája. Uo. 1886 Jelentés újhellen munkákról. Uo. 1887 Három franczia hellenista és a volapük. Uo. 1888 Ujabb hellén munkák és a hellén nyelvtanítás. Uo. 1890 Kisfaludy Károly "Mohácsa" görögül. Uo. 1891 Újgörög munkák ismertetése. Uo. 1894 Két újgörög nyelvtan magyarul. Uo. 1895. sat.
Források
Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Nagyszombatiak Kategória:1816-ban született személyek Kategória:1898-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek