Horváth Béla (Budapest, 1908. május 25. – Budapest, Terézváros, 1975. november 26.) magyar költő, újságíró, műfordító, lapszerkesztő, pedagógus.
Életpályája Horvát József cipészsegéd és Miovácz Apollónia fia. Középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte, ahol részt vett a katolikus diákmozgalomban. Ezt követően Párizsba utazott tanulmányútra. Első írásai a Napkeletben jelentek meg. 1927-ben adták ki első verseskötetét, ugyanettől az évtől kezdve Budapesten dolgozott mint újságíró. A katolikus Nemzeti Újság munkatársa volt, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.
Egyik alapítója 1935-ben a Vigiliának és 1936-ban a Szép Szónak. 1937–1941 között az Esti Kurír újságírója és egyúttal irodalmi szerkesztője volt. 1937-ben jelen volt József Attila temetésén, melyen elmondott verse miatt letartóztatták, ám Mónus Illés jóvoltából hamarosan elengedték.Attila temetése. In: Jegyzetek a kor margójára. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum. 2011. 1938-ban cikkei miatt izgatás vádjával fél évre börtönbe zárták. 1939-ben Volksbund-ellenes írása miatt lázítással vádolták meg. 1942-ben egy Vajthó László által szerkesztett lírai antológiáról írt kritikájában az antológia költőit – Radnóti Miklós, Rónai Mihály András, Vas István, Faludy György stb. – „irodalmi alvilág”-nak bélyegezte, s ez a cikke hozzájárult Radnóti és a többiek meghurcolásához. Ugyanakkor – és ez mélyen jellemző Horváth Bélára – az ebben az évben megjelenő Pepinka szép kisasszony című regényében a szerelmi történet hátterében háború- és németellenes nézeteit fejtette ki. 1943-tól megszakításokkal büntetőszázadban szolgált, 1945-ben amerikai hadifogságba került. Szabadulása után 1945–1948 között Rómában dolgozott újságíróként. 1948–1952 között a genovai ferences iskolában történelmet tanított. 1952-től tíz évig Németországban, Münchenben élt; 1957-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1957–1958-ben a müncheni Látóhatár egyik szerkesztőjeként működött.
1962-ben a konszolidálódásra törekvő Kádár-rezsim „örömmel fogadta” Horváth Béla hazatérését, és engedélyezte számára, hogy korábbi lapjának (Látóhatár) nevét megtartva folyóiratot szerkeszthessen. A lap szemléző-jellegű volt, első közlések általában nem jelentek meg benne, a kevés kivételek egyike az 1964–1968 között publikált Emlékezések és magyarázatok című visszatekintés, amelyben Horváth önfelmentés szándékával elemzi addigi életútját.
Művei Galamb (vers, Sík Sándorral, 1927) Szőlőhegy délben (versek, 1929) Minden mozdulatlan (versek, 1931) Minden kapudon keresztül (költemények prózában, 1932) Legjobb a lehetetlen (versek, 1935) Utolsó jelenések (versek, 1937) Pogányság vagy kereszténység, szolgaság vagy szabadság (tanulmány, 1938) Szabadító angyal (versek, 1939) A csodálatos szőlőtő. A kis kanász viaskodása (elbeszélő költemények, 1941) Hol vagy te nép? Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1942) Pepinka szép kisasszony. Egy szerelem története. (regény, 1942) Karnevál (vers, 1942) Húsz olasz költő (műfordítások, 1942) Nyugati szél (műfordítás, 1943) Versek (versek, 1955) A végkor (versek, 1962)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek, Ki kicsoda a magyar irodalomban? Budapest, 1999, Könyvkuckó kiadó.
További információk
A magyar irodalom története. 1945–1975. Szerk. Béládi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. Kortárs magyar írók. 1945-1997. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, 1998-2000. Ungvári Tamás: Szegény ripők. Mozgó Világ, 37. évf. 12. sz. (2011. december)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, .
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-. Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. Koloman Mildschütz: Bibliographie der ungarischen Exilpresse. 1945-1975. (München, 1977) Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945-1985. (Bern, 1985) Új Hungária; 1953/39 Új Hungária; 1954/19. (Andreánszky I.) Új Hungária; 1954/40 Katolikus Szemle (Róma); 1956/1. (Tóth L.) Szabad Magyarság; 1962/15. (Fiala F.) Életünk (Croydon); 1962/2-3. (a. i.) Népszava (London); 1963/5. (Petrus) Irodalmi Újság (London, Párizs); 1976/1-2. (Ignotus P.)
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek