A Bogáncsrend (Order of the Thistle) vagy teljes nevén A Legősibb és Legnemesebb Bogáncsrend (The Most Ancient and Most Noble Order of the Thistle) egy skót eredetű brit lovagrend. A rendet jelenlegi formájában 1687-ben alapította VII. Jakab skót király (II. Jakab angol király), aki egy korábban már létező lovagrendet támasztott fel. A rendet a mindenkori brit uralkodó vezeti és 16 tagja (lovagok és hölgyek) lehet, ezen felül a brit királyi család tagjai és néhány európai uralkodó kaphatja még. A lovagi cím odaítéléséről a mindenkori brit uralkodó dönt, más brit lovagrendekkel ellentétben nem kell kikérnie a brit kormány véleményét.
A rend legfőbb jelképe a bogáncs, Skócia egyik nemzeti jelképe. A rend jelmondata Nemo me impune lacessit (latinul, a. m. „Senki nem ingerelhet büntetlenül”).1687-es alapító oklevél Ez a jelmondat feltűnik az Egyesült Királyság királyi címerének Skóciában használt változatán is, a brit egyfontos pénzérmén, a Skót Királyi Ezred, a Skót Őrezred, a Kanadai Fekete Őrezred és a Királyi Skót Dragonyos Lovasőrség jelmondataként. A rend védőszentje Szent András.
A Bogáncsrend, amely a brit lovagrendekről eltérően elsősorban csak Skóciában használt, a lovagrendek rangsorában a második helyet foglalja el. Angliai megfelelője, a Térdszalagrend az első, mivel a 14. század közepén alapították. 1783-ban alapították meg az Írországban használt Szent Patrik-rendet, amelyet azonban (1922 óta) már nem adományoznak.
Története thumb|150px|left|VII. Jakab skót király alapította meg a rendet VII. Jakab skót király állítólag egy már korábban létező lovagrendet támasztott fel, amikor 1687-ben jelenlegi formájában létrehozta a Bogáncsrendet. A legenda szerint Achaius skót király, miközben Æthelstan wessexi király ellen harcolt, az égben jelenést látott: Szent András keresztjét.Nicolas, p4 Miután megnyerte a csatát, 786-ban megalapította a Bogáncsrendet, amelyet Szent Andrásnak dedikáltEzt a legendát őrizte meg a rend 1687-es alapítólevele. A legenda azért nehezen hihető, mert a két főszereplő, bár történelmi személyek voltak, nem ugyanabban az évszázadban éltek.Nicholas, p4, footnote 1, Achaius egy évszázaddal Æthelstan előtt halt meg Egy másik legenda szerint Achaius 809-ben alapította a rendet, miután szövetséget kötött Nagy Károly frank uralkodóval. Ennek esetleg alapot adhat, hogy Nagy Károly skót testőröket alkalmazott.Nicolas, Appendix, p.vi. Egy hasonló hagyomány alapján Robert Bruce a bannockburni csata után újjáélesztette a rendet.Mackey and Heywood, p890
III. Jakab skót király volt az első, aki személyes jelvényeként kezdte használni a bogáncsot és a virágot ábrázoló érméket veretett,Nicolas, p3 illetve a hagyomány szerint a 15. század során megalapította a Bogáncsrend elődjét. Más történészek szerint V. Jakab skót király, aki tagja volt az Aranygyapjas rendnek, a francia Szent Mihály-rendnek, és az angol Térdszalagrendnek, 1540-ben alapította meg a Bogáncsrendet, szégyenkezve afelett, hogy Skócia nem rendelkezett lovagrenddel. Állítólag I. Ferenc francia királyt kinevezte az "Order of Thissil" rend tagjává.Nicolas, footnote7, p15.
Azonban a rend 15-16. századi létezésére nincs egyértelmű és elfogadott bizonyíték. Egy 1558-as francia kommentár szerint a skót királyok a bogáncsos koronát és Szent András keresztjét használták jelképként és lobogóikon, de hozzáteszi, hogy nem alapítottak lovagrendet.Calendar of State Papers Scotland, vol. 1 (1898), 206. John Lesley 1578. körül felsorolta V. Jakab király külföldi kitüntetéseit, és hozzátette, hogy saját nemzetének megfelelően Szent András keresztjét viselte.Leslie, John, Historie of Scotland, vol. 2, STS (1895), 230-1. Egy skót lovagrend, a Szt. András-rend, feltehetően létezett a 16. században, de a század végére megszűnt.http://www.eupjournals.com/doi/abs/10.3366/shr.2004.83.1.3 Stevenson, Katie "The Unicorn, St Andrew and the Thistle: Was there an Order of Chivalry in Late Medieval Scotland?", Scottish Historical Review. Volume 83, Page 3-22, April 2004
VII. Jakab skót király 1687. május 29-én adta ki királyi rendeletét, amely "újjáéleszti és visszaállítja a Bogáncsrendet korábbi dicsőségébe fényébe és ragyogásába.1687-es alapítólevél, idézi az 1978-as alapítólevélben A rend megalapításakor nyolc lovagot neveztek ki, majd VII. Jakabot 1688-ban megfosztották trónjától.Nicolas, pp25–26 Utódai, III. Vilmos angol király és II. Mária angol királynő, nem neveztek ki újabb lovagokat a rendbe, amely egy ideig használaton kívül volt. 1703-ban Anna brit királynő ismét újjáélesztette a Bogáncsrendet, amely változatlan formában fennmaradt a mai napig.1703-as alapítólevél, Statutes (1978) pp11–12
A rend tagjai thumb|right|Frigyes Ágost sussexi herceg a Bogáncsrend lovagjának díszruhájában A rend mindenkori vezetője Skócia, majd később Nagy-Britannia királyai voltak1687-es alapítólevél, Statutes (1978), p2: revive the said Order, of which his Majesty is the undoubted and rightful Sovereign Amikor VII. Jakab megalapította a rendet, az alapítólevél leszögezte, hogy a király és 12 lovag lehet tagja, utalva Jézusra és a 12 apostolra.1687-es oklevél, Statutes (1987) pp.1–3 1827-ben IV. György brit király lehetővé tette, hogy 16 tagot nevezzenek ki a rendbe.1827. május 8-i rendelet, id. Statutes (1978) A nőket (az uralkodó királynőn kívül) kezdetben kizárták a rendből.1703-as alapítólevél, 14. cikk, id. Statutes (1978), p17) VI. György brit király azonban feleségét Erzsébet brit királynét 1937-ben kinevezte a rend tagjává1937. június 12., az alapítólevél kiegészítése, id Statutes (1978), p60 és 1987-ben II. Erzsébet brit királynő lehetővé tette, hogy a nők is a rend tagjai lehessenek.
Időről időre a „rendes” tagokon kívül „különleges” tagokat is kinevez az uralkodó. Az „extra lovagok” nem számítanak bele a IV. György által meghatározott 16 fős felső határba. A brit királyi család tagjai általában ennek köszönhetően a rend tagjai, az első közülük Albert herceg, Viktória királynő férje volt.1842. január 17., id. Statutes (1978), p33. Az első, királyi származású lovag III. György brit király fia, Vilmos Henrik herceg (a későbbi IV. Vilmos) volt, azonban ő a rend rendes tagjának számított.(Nicolas, p51). V. Olaf norvég király volt a rend első külföldi tagja, akit 1962-ben II. Erzsébet nevezett ki.1962. október 18., id. Statutes (1978), p63
A rend alapítólevelének megfelelően a mindenkori uralkodónak van joga a rend tagjait kinevezni. A 18. századtól az uralkodó általában a brit kormány javaslatára nevezte ki a rend tagjait, azonban VI. György úgy érezte, hogy mind a Térdszalagrendet, mind a Bogáncsrendet a kormány a politikai hűség, és nem a személyes eredmények jutalmazására használta. Ezért, Clement Attlee miniszterelnök és Winston Churchill, az ellenzék vezetőjének beleegyezésével, 1946-tól, csak az uralkodó nevezhetett ki rendtagokat.
A Bogáncsrend lovagjai és hölgyei (Knights and Ladies of the Thistle) tagjai lehetnek a Térdszalagrendnek is, mivel utóbbi csak Anglia területén használatos. Korábban sok lovag, aki megkapta a Térdszalagrend kitüntetését, lemondott a Bogáncsrendről.Nicolas, p33, szerint Anna királynő engedte meg elsőként Hamilton hercegének, hogy mindkét rend tagja lehessen. A rend tagjait meg is lehet fosztani a tagságuktól – erre egyszer került sor John Erskine esetében, aki a rend tagságát és lovagi címét is elvesztette, miután részt vett az 1715-ös jakobita felkelésben.Nicolas, p35.
A rendnek öt tisztviselője van: az elöljáró (dean), a kancellár (chancellor), az szertartásmester (usher), a Lord Lyon King of Arms és a titkár. Az elöljáró általában a Skót Episzkopális Egyház tagja, és csak 1763-tól létezik maga a poszt.1763. január 7., id. Statutes (1978), pp28–29 A kancellár tisztségét 1687-ben hozták létre, és rábízták a rend nagypecsétjét, bár a posztot 1913-ig nem töltötték be.1913. október 8., id. Statutes (1978), p49 A kancellári tisztséget attól fogva a lovagok egyik (nem mindig a rangidős) tölti be. A szertartásmester (hivatalos tiszte A Zöld Jogar Szertartásmestere).1703-as oklevél, 13. cikk, id. Statutes (1978), p17. még nem nevezi meg a joga színét. A Lord Lyon King of Arms a skót heraldikai hivatal vezetője, a tisztség maga korábbi, mint a rend.1703-as oklevél, 11. cikk, id. Statutes (1978), p17, nem határoz meg semmilyen feladatot számára. A Lord Lyon gyakran, de nem feltétlenül, betölti a rend titkárának tisztségét is.
Öltözetek és díszítések thumb|right|100px|Szt. András keresztjével a Bogáncsrend kitűzőjén thumb|right|100px|A Bogáncsrend csillaga A Bogáncsrend ünnepi rendezvényei, mint pl. a minden év júniusban vagy júliusban megrendezett nagygyűlés, vagy pl. a brit uralkodó koronázása alkalmából a rend tagjai a következő öltözetet viselik: A köpeny zöld anyagból készül, a ruha-egyenruha felett viselik. A köpenyt fehér anyag szegélyezi, zöld vagy arany szalagokkal kötik meg. A köpeny bal vállára tűzik ki a rend nagy csillagát (ld. balra).1703-as oklevél, 2. cikk, id. Statutes (1978), pp15–16 A kalap fekete bársonyból készül és fehér tollak ékesítik, a tetején fekete kócsagtoll vagy a daru bóbitája A lánc aranyból készül és bogáncsvirágot, illetve rutacsokrokat ábrázol. A köpeny fölött viselik. A Szent András vagy a lógó kitűző a láncról lóg. Az arany medál Szent Andrást ábrázolja fehér kereszttel, zöld ruhában és bíbor köpennyel, feje körül arany glóriával.1714/15. február 17., id. Statutes (1978), p20
A teljes díszöltözék mellett egyszerűbb öltözetet is viselhetnek a rend tagjai, amikor valamilyen hivatalos rendezvényen vesznek részt. A rend csillagja ezüst Szent András-kereszt, a kereszt szárai között sugarakkal. Középen egy zöld körben a rend jelmondata arany betűkkel, a körön belül egy bogáncsvirág arany mezőben. A bal mellkasra kitűzve kell viselni.1703, 5. cikk, id. Statutes (1978), pp15–16 Ha a lovag a Térdszalagrendnek is tagja, akkor a Bogáncsrend csillagját a Térdszalagrend csillagja alá kell kitűzni A széles szalag sötétzöld anyagból készült, a bal válltól a jobb csípőig kell viselni.1703, 3. cikk, id. Statutes (1978), p15. Az 1687-es alapításkor a szalag színe bíbor-kék volt, zöldre Anna királynő változtatta. A jobb csípőnél a rend kitűzőjét viselik, amely a lógó-kitűzőhöz hasonló.1703, 3. cikk, id. Statutes (1978), p15, másik megnevezése medál.
Bizonyos napokon, az uralkodó engedélyével, a rend tagjai viselhetik a láncot a ruhájuk vagy egyenruhájuk felett.
A rend tagjának halála esetén minden rendjelet a rend kincstárnokának vissza kell szolgáltatni. A kitűzőt és a csillagot az elhunyt lovag legközelebbi hozzátartozója személyesen adhatja át az uralkodónak.Debrett’s Peerage, p82
A rend tisztviselői is zöld anyagból készült ruhát viselnek.1703., 11. cikk (titkár), 12. cikk (Lord Lyon), 13. cikk (szertartásmester), 1886 (elöljáró), 1913 (kancellár), id.Statutes (1978), pp15–16, 42 és 49–50 A szertartásmester hivatali jelképe egy zöld színű jogar vagy pálca.1703, 13. cikk, id. Statutes (1978), pp15–16.
Kápolna thumb|left|A rend tagjainak kardja, sisakja és címerpajzs a rend kápolnájában.
Amikor VII. Jakab 1687-ben megalapította a rendet, elrendelte, hogy kápolnája a Holyroodhouse-palota apátsági templomában legyen (feltehetően a Térdszalagrendtől vette az ötletet, amelynek kápolnája a Windsori kastély kápolnájában van). VII. Jakabot azonban 1688-ban megfosztották a tróntól, a kápolna pedig a zavargások során megsemmisült. A rendnek egészen 1911-ig nem volt kápolnája, amikor az edinburghi Szent Egyed-katedrális egyik kápolnáját át nem alakították erre a célra.Burnett and Hodgson, pp6–7. II. Erzsébet minden évben a Holyroodhouse-palotában tölt egy hetet júniusban vagy júliusban, és ekkor tartják a rend nagygyűlését is, amikor az új lovagok vagy hölgyek beiktatására is sor kerül.