Urbán Gyula (Székesfehérvár, 1938. május 24. – Budapest, 2025. március 31.) magyar író, költő, bábrendező.
Élete Édesapja, a római katolikus polgári származású biharkeresztesi születésű Urbán Gyula (1904–1978) erdőmérnök, kultúrmérnök, édesanyja nemes Ódor Mária, aki baracskai kisnemesi földbirtokos család sarja volt. Apai nagyszülei a bárándi születésű Urbán József (1865–†?), vasúti őr, és a püspökladányi születésű Nagy Julianna (1867–†?) voltak. Anyai nagyszülei nemes Ódor Lajos (1861–†?), baracskai közbirtokos és Pál Julianna (1869–1925) voltak. Anyai ősapja a református vallású nemes Ódor Péter (1758–1808) elköltözött Pátkáról Baracskára, ahol 1800. január 16-án feleségül vette a helybeli nemes Szőke Erzsébet (1766–1828) kisasszonyt. Apai dédszülei Urbán József, vasúti őr, bódés az 5. bárándi őrháznál, és Rákosy Ágnes (1844–†?) voltak. Anyai dédszülei nemes Ódor Pál (1832–†?), baracskai földbirtokos, és Naszályi Erzsébet asszony (1836–1928) voltak. Urbán Gyula gyakran merít ihletet édesanyja birtokos nemesi családjától eredendő miliőből.
Bábos pályáját az Aurora Művészegyüttesben kezdte. 1963-ban szerzett diplomát a prágai Művészeti Akadémia bábrendező–dramaturg szakán, majd az Állami Bábszínházhoz szerződött, ahol rendezőként dolgozott 1963-1992 között. Első nagy sikere a Rosszcsont Peti (1963) volt, mely interaktív jellegével újító előadásnak számított. Olyan klasszikus történeteket vitt színre, mint Arany János Toldija, Petőfi Sándor János vitéze, vagy Homérosz történetéből: Odüsszeusz a tengerek vándora. 1969-től a Magyar Rádiónak írt és rendezett gyermekdarabokat. 1975-től a Magyar Televízió számára is készített gyermekdarabokat. 1979-1980 között Venezuelában volt vendégprofesszor, majd Dániában tanított esztétikát és babjátékot.
1992-től a Budapest Bábszínház rendezője. Nevéhez fűződik a máig népszerű Minden egér szereti a sajtot című mesejáték, amelyet 1994-ben a Budapest Bábszínházban is színpadra állított Orosz Klaudia látványvilágával. Számos bábjátékát és színművét mutatták be színházakban, televízióban és rádióban egyaránt. Emellett rendszeresen jelentkezett verseskötetekkel is. Urbán Gyula a magyar bábművészet megújítójaként évtizedeken át meghatározó szerepet játszott az Állami és a Budapest Bábszínház életében. Rendezései generációk számára jelentettek felejthetetlen élményt. Házassága és leszármazottjai Felesége dr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens, akinek a szülei dr. Lux Gyula Kálmán (1916–2003) jogász, magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos és a kisnemesi származású polonkai Hreblay Katalin (1924–2013) voltak. Urbán Gyuláné dr. Lux Juditnak az apai nagyszülei dr. Lux Gyula (1884–1957) tanár, nyelvész, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója, és a régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári származású Gömöry családból való Gömöry Irén (1888–1958) voltak. Az anyai nagyszülei polonkai Hreblay Lajos (1892–1945), budapesti gimnáziumi igazgató, tanár, és Mikosevics Adrienne (1891–1969) tanárnő voltak. Lux Gyuláné Hreblay Katalinnak az anyai nagyapja dr. Mikosevics Kanut (1860–1916), országgyűlési képviselő volt. Urbán Gyula és dr. Lux Judit házasságából két fiúgyermek született. Színházi munkái Szerzőként Hupikék Péter (1962, 1965, 1986, 2003) (rendező is) A kacsalaki rejtély (1966, 1970, 1982, 2000) (rendező is) A tetőn dolgoznak! (1970) Aki néző akar lenni (1971) Kompozíció (1972) (rendező is) Tündér Ilona (1973) Les petits riens (Kis semmiségek) (1975) (rendező is) A két kicsi pingvin (1977-1978, 1984) Falun (1980) (rendező is) Itt a piros, hol a piros! (1983) Kaméleon (1984) La Campanella (1986) (rendező is) Szerelmi álmok (1986) (rendező is) Minden egér szereti a sajtot (1987, 1994, 1997, 2004-2006, 2008, 2010) (rendező is) Az állatok farsangja (1989) Betlehem ajándéka (1992) (rendező is) A nagy bújócska (1993) (rendező is) Karnevál (1993) (rendező is) Párnamesék (1997) (rendező is) Rosszcsont Peti kalandjai (1999, 2005) (rendező is) Sampucli, az irigy perselymalac, avagy az árva nagyanyó (2006, 2010) (rendező is) Ilyenek az állatok (2010) (rendező is) Színészként Fazekas Mihály: Lúdas Matyi.... Arany János: Toldi....Ajtónálló Balázs-Szilágyi: A fából faragott királyfi....A fából faragott Becht: A kispolgár hét főbűne....Impresszárió Rendezőként Pehr-Spačil: Rosszcsont Peti (1964) Hárs László-Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (1966-1967, 1986) Kormos István: Bohóc rókák és egyéb mókák (1968) Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony (1968) Teofilov: Mese az aranyalmáról (1970) Lifsic-Kicsanova: Az obsitos és a hegyisárkány (1970) Illyés Gyula: Tűvé-tevők (1973, 1975) Pocci: A varázshegedű (1973, 1975) Kazys Saja: A manók ajándéka (1974) Tóth Eszter: Csizmás Kandúr (1975, 1983, 1986) Lifsic-Kicsanova: A titokzatos jóbarát (1977, 1985) Benedek András: Az aranytollú madár (1980) Arany János: Toldi (1981, 1985) Homérosz: Odüsszeusz, a tengerek vándora (1982) Pápa Relly: Dani Bogárországban (1983) Petőfi Sándor: János vitéz (1983) Koczogh Ákos: Kalevala – Észak fiai (1984) Brecht: A kispolgár hét főbűne (1985) Hegedűs-Tarbay: A csodaszarvas népe (1985) Őrsi Ferenc: A tenkes fia (1987) Szilágyi Dezső: Rámájana (1989) Tóth Judit: A repülő kastély (1989) Ignácz Rózsa: Tündér Ibrinkó (1991) Békés Pál: A kétbalkezes varázsló (1992) Horgas Béla: Sétikáló (1994) Gábor Éva: Marcipán cica meg az oroszlánság (1998) Madách Imre: Az ember tragédiája (1999) Beckett: Godot-ra várva (2006)
Filmjei Kinizsi Varázsműhely (13 rész) Minden egér szereti a sajtot (1981)
Hangjátékok Röffencs, az irigy perselymalac (1975) Minden egér szereti a sajtot (1975) Ping és Pong, a két kicsi pingvin Cérnababa Olgeborge kapitány Tündér Ilona
Művei Apokrif krónika (versek, 1970) Családi vadászat (versek, 1974) Centi (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1977) Centi barátai (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1980) Jelentések könyve (kisregény, 1990) Dávid (versek, 1991) Levelek egy pusztuló kertből (regény, 1993) Bováriné én vagyok (novellák, 1999) Minden egér szereti a sajtot. Családi meseregény; Kertek, Budapest, 2000 A kacsalaki rejtély. Nyomozókönyv kisiskolásoknak; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2000 A hamburgi kaszárnya. Regény; Novum, Sopron, 2008 Sampucli, az irigy perselymalac. Családi kisregény; Littera Nova, Budapest, 2009 (Sophie könyvek) Szupermanus. Családi meseregény; Littera Nova, Budapest, 2010 (Sophie könyvek) A tengerkék színű kiskutya története; Ulpius-ház, Bp., 2014 Kolumbusz utolsó utazása; Kráter, Pomáz, 2017 Úrvacsora. Verses imakönyv; utószó Zalatnay István; Luther, Budapest, 2019 Ping és Pong, a két kicsi pingvin; Kráter, Pomáz, 2019 Anyám a lóban avagy Bevezetés a megöregedésbe; Püski, Budapest, 2022 A siket ember háza; Püski, Budapest, 2022 Orvosaim; Üveghegy, Százhalombatta, 2023
Díjai A Magyar Köztársasági Érdemkereszt (1998) Séd Teréz gyűrű (2013) A LEGJOBB RENDEZŐ (Jakarta) A LEGJOBB RENDEZŐ (Jereván)
Külső hivatkozások Magyar színházművészeti lexikon Életrajza a Gyermekszínház honlapján Adatlapja a Budapest Bábszínház honlapján Kortárs magyar írók
Filmkatalógus.hu
Jegyzetek
Források
Kategória:1938-ban született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok Kategória:Székesfehérváriak