jobbra|300px|bélyegkép|Medve Imre: Az ivó, színezett metszet, 1846. jobbra|300px|bélyegkép|Medve Imre: Magyar gazdasszony, 1864. jobbra|300px|bélyegkép|Tatár Péter: A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása, 1860. Dálnoki és mező-madarasi Medve ImreSZINNYEI JÓZSEF MAGYAR ÍRÓK ÉLETE ÉS MUNKÁI Medve Imre (dálnoki és mező-madarasi, írói nevén: Tatár Péter) (Nagyvárad, 1818. – Budapest, 1878. november 3.) magyar irodatiszt, ügyvéd, grafikus és író, írói neve: Tatár Péter.
Életrajz
Édesapja Bihar vármegye tisztviselője volt. Iskoláit szülővárosában végezte, 1839-ben jogászi diplomát szerzett. 1840-től kezdve csak rövid ideig dolgozott ügyvédként, tanult hivatásával hamar felhagyott.
Részt vett a korszak magyarországi politikai életében is, Beöthy Ödön mellett jelen volt az 1839–1840. évi rendi országgyűlésen. 1845-ben Vahot Imre útitársaként országjáráson vett részt, ahol számos rajzot és festményt készített a magyar városokról, a kor jellemző öltözeteiről. Képeit Vahot a Magyarföld és Népei című munkájának illusztrálásához használta föl. Több magyar újság (Honderű, Pesti Hírlap, Magyar Sajtó és Pesti Napló) munkatársaként írt kritikai jellegű cikkeket festményekről és kiállításokról. 1849. április 19-től Kossuth Lajos kormányzói hivatalának polgári osztályán dolgozott fogalmazóként. A kormányt Szegedre is követte. 567. o. Szerepvállalása miatt később börtönbe vetették.
Szabadulása után Tatár Péter néven írt ponyvaregényeivel ismertségre és népszerűsége tett szert. Számos népszerű betyárhistória szerzője volt. Idősebb korában a honvédelmi minisztérium irodavezetőjeként dolgozott.
Művei Tatár Péter: Bogár Szabó Miska lovas betyárnak, a f. évi jul. 19-én rögtönítélő biróságilag kivégzett ifj. Bogár Szabó Imre rokonának életleírása és halála. Emléksorok, mellyeket főtisztelendő Slosszárik Fridrik úrnak, praemonstratiensek jeles rendje egyik érdemes tagjának, a nagyváradi kisgymnasiumban a rehtorikát tanulók kegyes, jó, hű oktatójának az 1834. oskolaesztendő végén, oskolatársai nevében ajánl ... Nagyvárad. Hálaérzés, meljet ft. Morvai Szilárd urnak, a nagy-váradi gymnasium poëseos professorának, szives, igaz tiszteletek mellett tanitványi bemutatnak az 1835. oskolaesztendő végével. Uo. Tollrajzok politikai életünkhöz. Pest, 1848. 1. füzet. Füles Miklós egy régi huszárnak vitézi tette 1551. évben Bart falu mellett, Esztergom vármegyében. Uo. 1855. (Költ.). Dugovics Titusz vitézi halála. Uo. 1855. (Költ.). Emléklapok. Beszélyfüzér. Uo. 1856. I. kötet. Árva vára története, vagy: az átok hatalma. Uo. 1856. (Költ.). Beczkó-vára, vagy: Stibor vajda élet története. Uo. 1856. (Költ. Németül. Uo. 1857). Cserép vára, vagy fő ur és szegény legény. Uo. 1856. (Költ.). A hármas kivánság. Uo. 1856. Sirok vár története vagy: a büszkeség áldozatai. Uo. 1856. (Költ.). Az ártatlanság diadala. Uo. 1856. (Költ.). A sirásó, vagy a jóra fordult álom. Uo. 1856. (Költ.). Zulajka, vagy a nagylelkű szaraczén leány. Uo. 1856. (Költ.). Somlyóvára, vagy két árvát nem hagy el az Isten. Uo. 1856. (Költ.). Lorántfy Margit, vagyis Mátyás kegyelem osztása. Uo. 1856. (Költ.). Szent Gellért püspök, vagy az igaz ember halála. Uo. 1856. (Költ.). Csókakővár eredete, vagy a sziklaüregben talált gyémánt. Uo. 1856. (Költ.). Crusoe Robinson, viszontagságos élettörténete. Uo. 1857. 111 képpel. Krasznahorka vár története, vagy a juhász és egérluk. Uo. 1857. (Költ.). Etelka szomorú története. Uo. 1857. (Költ.). Vereskő vára, vagy a legnagyobb inségben legközelebb a segítség. Uo. 1857. (Költ.). A jó úr és szolgája, vagy a nyughatatlan hálótárs. Uo. 1857. (Költ.). A markazi vár, vagy a hős hét magyar leány. Uo. 1857. (Költ.). A hős Dobó, vagy Eger vár ostroma 1552-ben. Uo. 1857. (Költ.). A budai heti vásár, vagy ki hát a király? Uo. 1857. (Költ.). Ghymes vár története, vagy a szent fogadás. Uo. 1857. (Költ.). Az elcsapott ördög, vagy a vén asszony az ördögöt is megijeszti. Uo. 1857. (Költ.). Bujáki vár története, vagy a feneketlen kút. Uo. 1857. (Költ.). A Fertő tava mint hűtlenség boszulója. Uo. 1857. (Költ.). Ódor vára, vagy a zengő barlangok Horvölgyében. Uo. 1857. (Költ.). Mária Terézia, vagy a nemzet hű feláldozása. Uo. 1857. (Költ.). A vándor lápok, vagy a hűséges halász. Uo. 1857. (Költ.). Az éji őr, vagy János herczeg farsangi kalandja. Uo. 1857. (Költ.). Az érczkarú Botond, vagy bajvivás a görög óriással. Uo. 1857. (Költ.). Dévény vára, vagy a vasember. Uo. 1857. (Költ.). A vas kéz, vagy a huszár Mátyás udvarában. Uo. 1857. (Költ.). A várnai ütközet, vagy Ulászló király halála. Uo. 1857. (Költ.). Szigetvár ostroma 1566. vagy Zrinyi Miklós hős halála. Uo. 1857. (Költ.). Sibo úr párisi érsek hős halála, vagy hallatlan még a világ nem látta gyilkosság. Uo. 1857. (Költ.). A peleskei nótárius budai utazása, élete, további tettei és halála. Ujra átdolgozta 13 szakaszban 13 képpel. Uo. 1857. (Költ. Gvadányi után). Tamás bátyja vagy egy szerecsen rabszolga története. Uo. 1857. (Költ. Beecher Stowe után, 27 képpel). Lubló vár vagy a befalazott menyasszony. Uo. 1857. [MEDVE Imre]: A dédesi vár története, vagy: A levegőbe röpült török-had. Irta Tatár Péter. Pest, Bucsánszky, (1857). 8 p. 16 cm. /61. sz./ Sz 4717https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_kiadvanyok_02/?pg=172&layout=s Az uj pénz, annak értéke és átszámitása régi pénzből uj pénzre és uj pénzből régi pénzre. Ábrákkal. Uo. 1858. (Két kiadás. Németül Uo. 1858. Tótul. Uo. 1858.) A megholt peleskei nótáriusnak feltámadása, lelkének vándorlása és ujra visszaköltözése az örök életbe. Uo. 1859. 12 szakasz 12 képpel. (Költ. Gvadányi után). Tatár Péter Rege kunyhója. Ugyanott, 1857-74. 33 füzet. (Költ. képekkel. M. összegyűjtött ponyvairodalmi munkái. Petrik az első 15 füzet tartalmát közli.) Adám és Évának a paradicsombóli kiüzetése, vagy: az első háztartás kezdete. Uo. 1860. A megholt peleskei nótárius Nagy Zajtay István másodszori feltámadása. Uo. 1860. (Költ.). Rontó Pálnak és Benyovszky Mórnak élete. 13 képpel. Uo. 1860. (Költ. Gvadányi után.) A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása. Uo. (1860. Tótul. Uo. év n.) Bendeguz magyar vezér fiának Elemérnek Atilla öcscsének és az ő kedvesének Zillikének története. Uo. 1861. A hires Garibaldi élettörténete vizen és szárazon. Uo. 1861. (Németül. Uo. 1861. Tótul. Uo. 1861.) Mulattató kérdések és feleletek, vagy igen szép és tréfás társasjáték. Uo. 1863. A Mátra tündére, vagy Bella a tatárpusztitó hős leány. Uo. 1864. Magyar gazdaasszony teendői a közéletben, házban és konyhában. Uo. 1864. Patkó Bandi élete és halála. Uo. 1865. (Költ. képekkel. Tótul. Uo. 1865.) Ugri Matyi hires bakakáplár kalandozásai szárazon és vizen. Uo. 1864. (12 ének 12 képpel). Szerencsekönyv. Uo. 1863. (Németül. Uo. 1863. Tótul. Uo. 1865.) A haza bölcse Deák Ferencz. Uo. 1866. Arczk. (Költ. Németül. Uo. 1866. A bünbánó, vagy a sziklához lánczolt Gergely. Uo. 1867. A hét sváb története. Uo. 1867. A bűvös vadász története. Uo. 1867. Saskara Miska élete és kalandjai. Uo. 1869. (Tótul. Uo. 1869.) A magyar nemzet krónikája versekben. Uo. 1869. A királyok arczképével. Dalbokréta 50 válogatott dalból. Uo. 1869. Minden magyar ember honvéd! vagy az uj védelmi törvény kérdésekben és feleletekben a nép számára. Uo. 1869. Bohó Misi élete és csinjei. Uo. 1870. Három rész. Képekkel. (Újabb kiadás. Uo. 1873.) Szerelem könyve vagy legujabb és legkedveltebb Dal-Bokréta 60 válogatott dalból magyar leányok és ifjak számára. Bpest, 1878. Alföldi vőfénykönyv. Irta Vetró Lőrincz. Nyélbe ütötte Tatár Péter. Szeged, 1878. A sziv önügyvédje vagy szerelmi levelező a magyar nép számára. Budapest, 1876.
Jegyzetek
Források
Magyar Életrajzi Index Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet – Bucsánszky vállalkozása 1831-1880 Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar jogászok Kategória:Nagyváradiak Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1878-ban elhunyt személyek