Bojtár Endre (Budapest, 1940. május 26. – 2018. február 11.) József Attila-díjas magyar poliglott műfordító, szlavista, szerkesztő, kritikus, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1976)
Életpályája 1958–1963 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának orosz-cseh szakos hallgatója volt. 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként először a kelet-európai irodalmak összehasonlító történetével, majd irodalomelmélettel foglalkozott. 1964–1965 között Lengyelországban volt ösztöndíjas. 1967–1971 között a Helikon című folyóirat főmunkatársa volt. 1986 óta a Közép- és Kelet-európai Irodalmak Osztályának osztályvezetője. 1977–1980 között a József Attila Tudományegyetemen közép- és kelet-európai irodalomtörténetet adott elő, egyetemi docens. 1985-ben Los Angelesben tartózkodott. 1989-től a 2000 című folyóirat egyik szerkesztője. 1991–1994 között a Central European University Comparative Literature programjának az igazgatója volt. 1997-ben Bécsben volt vendégkutató.
Munkássága A cseh és lengyel neostrukturalizmus ösztönzésére főként az irodalmi mű jelentésének és értékének kérdésével és az irodalomtörténet elméleti és módszertani problémáival foglalkozott. Megalapozta a magyarországi baltisztikai kutatást. Lengyel, litván és más közép- és kelet-európai alkotók műveiből antológiákat állított össze, számos cseh, lengyel, litván, szerb, orosz, ukrán mű fordítója.
Magánélete 1962-ben házasságot kötött Farkas Annával. Két fiuk született; Bojtár B. Endre (1963) műfordító és Péter (1968).
Művei A lengyel költészet antológiája (szerkesztette, 1969) A csíkos autóbusz – mai litván elbeszélők (szerkesztette, 1970) A kelet-európai avantgarde irodalom (monográfia, 1977, angolul: East European Avant-Garde Literature, 1992) A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban (monográfia, 1978, angolul: Slavic Structuralism, John Benjamins, 1985) Litván költők antológiája (szerkesztette, 1980) Bibó-emlékkönyv (1980) Egy kelet-européer az irodalomelméletben (esszék, 1983) Kevés szóval litvánul (1985) "Az ember feljő..." A felvilágosodás és a romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban (monográfia, 1986) Európa megrablása (A balti államok bekebelezésének története dokumentumok tükrében 1939-1989) (1989) Litván kalauz (tanulmányok, 1990) Arany Közép-Európa-sorozat (szerkesztette, 1992) Europica Varieta-sorozat (szerkesztette, 1993) Kelet-Európa vagy Közép-Európa? (cikkek, tanulmányok, 1993) Bevezetés a baltisztikába (monográfia, 1997) Aki utoljára nevet. Közép-európai humorantológia (szerkesztette, 1997) Foreword to the Past: A Cultural History of the Baltic People (1999) A kelet-européer pontossága (esszék, 2000) Litván-magyar szótár – Lietuviu-vengru kalbu zodynas (2007) "Hazát és népet álmodánk"... Felvilágosodás és romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban (2008) Útvesztők, útjelzők. Írások a közép- és kelet-európai kultúrák köréből; Kalligram, Bp.–Pozsony, 2015 Diktatúrák. Horthytól Orbánig – és vissza; GlobeEdit, Saarbrücken, 2017
Műfordításai Ludvik Askenazy: Kutyaélet (1961) Kazys Saja: Kik laknak a nagybőgőben? (meseregény, 1963) M. Jancová: Mese az iskolatáskáról, amelyik szomorú volt (1966) Vaclav Havel: Kerti ünnepély (1966)- Abody Béla ezt használta fel M. Jancová: A róka és a holló. Szlovák népmesék (1966) Karel Kosik: A konkrét dialektikája (tanulmány, 1967) H. Markiewicz: Az irodalomtudomány fő kérdései (1968) Jan Cerny: A futballról – komolyan (1971) Kazys Saja: Jónás, a próféta (drámák, Maráz Lászlóval, 1971) Milos Macourek: Jakub és a kétszáz nagypapa (mesék, 1974) M. Kownacka: Kerti kalandok (1978) Justinas Marcinkevicius: Három dráma (drámák, Tandori Dezsővel, 1979) Kazys Saja: A szőttes (elbeszélések, Bojtár Annával, Maráz Lászlóval, 1979) Jevgenyij Svarc: Az elvarázsolt testvérek (mesejáték, Tótfalus Istvánnal, 1980) Szamuil Marsak: A balsors és a katona (mesejáték, 1982) Frantisek Nepil: Saját manccsal írtam (mese, 1983) Vaclav Havel: Largo desolato (1985) S. T. Kondrotas: A kígyó pillantása (regény, 1986)
Díjai, kitüntetései Az Év Könyve-jutalom (1987) A Nyitott Társadalom Alapítvány díja (1991) Ránki György-díj (1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998) A Soros-alapítvány alkotói díja (1999) A Magyar Tudományos Akadémia doktora (1999) A Gediminas-rend tisztikeresztje (1999) József Attila-díj (2006) Palládium díj (különdíj) (2007) Széchenyi-díj (2010)
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 Meghalt Bojtár Endre, hvg.hu, 2018. február 12.
További információk Adatlapja az MTA Irodalomtudományi Intézet honlapján Adatlapja a 2000.hu-n Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Kortárs Irodalmi Adattár [ Kortárs magyar írók] 60. Mm május 26. Szerkesztik Bojtár Endre születésnapja alkalmából; szerk. Berkes Tamás, Barabás András, Horváth Iván; 2000 Szerk., Bp., 2000 Borostyánút. Tanulmányok Bojtár Endre 70. születésnapjára; szerk. Berkes Tamás; rec.iti, Bp., 2010
Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar kritikusok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:Palládium díjasok Kategória:Magyar poliglottok Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2018-ban elhunyt személyek Kategória:A Charta ’77 aláírói