Desmond John Morris (Purton, Wiltshire, Anglia, 1928. január 24. – 2026. április 19.) brit zoológus, etológus, antropológus, emellett szürrealista festő, TV személyiség, népszerű könyvek szerzője.

Életútja Korai évek

1928. január 24-én született egy Purton nevű faluban, Swindon mellett, az angliai Wiltshire-ben. Apja, Harry Morris, gyermekeknek szóló sci-fi könyvek szerzője volt, anyja Marjorie Morris. 1933-ban Swindonba költözött a család és 1951-ig ez a város volt az otthona. Ez idő alatt fordult az írás és a természettudományok felé. Nagy hatással volt rá dédapja, William Morris, aki a helyi újság alapítója és egyben lelkes viktoriánus természetbúvár volt.1941-ben bekerült a bentlakásos Dauntsey iskolába, ahol intenzíven érdeklődött a zoológia iránt és teljesen magával ragadta a modern vizuális művészet. 1946-ban két évre besorozták a nemzeti szolgálathoz. Ezalatt a Chisledon Katonai Akadémia képzőművészeti lektora lett és komolyan kezdett festőművészettel foglalkozni. 1948-ban nyílott első önálló kiállítása a Swindon Művészeti Központban.

Egyetemi évek, pályakezdés

Miután leszerelt, a Birmingham-i Egyetem zoológiai karára iratkozott. 1950-ben Joan Miróval közösen megtartották első szürrealista festményekből álló kiállításukat a London-i Galériában, Eduard Mesens, belga szürrealista rendezésében. Morris eközben folyamatosan foglalkozott az írással is és két szürrealista filmet is rendezett: Time Flower, Butterfly and the Pin. 1951-ben számos kiállítása volt, köztük a Nemzetközi Művészeti Fesztiválon, Belgiumban.

Ez év őszén, ösztöndíjasként átkerült az Oxfordi Egyetem zoológia szakára. Itt az állati viselkedést kutatta, később ebből doktorált, ill. Nikolaas Tinbergennel dolgozott együtt. Tanulmányai középpontjában a reproduktív kommunikációs rendszerek álltak. 1952-ben önálló kiállítása nyílt az Oxford-i Ashmolean Múzeumban, majd júliusban megnősült. Felesége, Ramona Baulsch történelem szakon végzett Oxforban. Ebben az évben jelent meg első tudományos írása az állati viselkedésről a Behavior című folyóiratban. Ezt követte 47 tudományos cikk a következő 15 év alatt. 1954-ben PhD-fokozatot szerzett a tüskéspikó reproduktív magatartásáról írt tanulmányáért.

Kutatásai, könyvei, médiajelenléte

Posztdoktori kutatásait Oxfordban kezdte, a madarak reprodukciós magatartását vizsgálta. 1956-ban Londonba költözött és a Granada TV és Film részleg igazgatója lett a Zoológiai Társaságnál. Filmeket és TV-műsorokat rendezett az állatok viselkedéséről, ill. más zoológiai témákban. Kutatási projektet indított az emberszabásúak képalkotó képességeinek tanulmányozására. 1957-ben csimpánzok festményeiből és rajzaiból rendezett kiállítást a londoni Modern Művészetek Intézetében. 1958-ban ugyancsak Londonban rendezett kiállítást The Lost Image címen (Royal Festival Hall), ahol emberszabású majmok, csecsemők és felnőtt emberek képeit állították ki. bélyegkép|jobbra|A Kongó nevű csimpánz alkotása Első tudományos könyvét 1958-ban adták ki (The Reproductive Behavior of the Ten-spined Stickleback), akárcsak első gyermekeknek szóló könyvét (The Story of Congo). 1959-ben, miután három éven át volt a Zootime című műsor házigazdája, otthagyta a Granada TV-t és a Zoológiai Társaság kurátora lett. Az elkövetkezendő nyolc évben emellett ismét rendezett TV-műsorokat a Granadánál és a BBC-nél. A Zootime mintegy 500 részének volt rendezője és házigazdája, míg a BBC2-n futó Life in the Animal World-nak 100 alkalommal volt rendezője, ill. műsorvezetője.

Társszerzője lett a International Zoo Yearbook-nak a megjelenés első négy évében. 1961-ben publikálta Curious Creatures című könyvét, majd 1962-ben a The Biology of Artot, az emberszabásúak képalkotó magatartásáról, művészethez való viszonyukról. Ennek későbbi kiadásai számos országban megjelentek, többek közt Magyarországon is. Ettől kezdve folyamatosan jelentek meg tudományos könyvei és gyermekkönyvei, több nyelven.

1967-ben a Primate Ethology szerkesztője lett, és megjelent a The Naked Ape című könyve. Ez év tavaszán a Londoni Állatkert kurátora és a Kortárs Művészetek Intézetének vezető rendezője lett. A The Naked Ape című könyv nem várt sikert hozott, így feleségével Máltára költöztek, ahol Morris az írásra koncentrálhatott, szabadidejében pedig újból hódolhatott a festészetnek. Itt született meg fiuk, Jason. 1969-ben megírta a The Human Zoot a The Naked Ape folytatását.

1973-ban visszatért Londonba, hogy újra Niko Tinbergen állati viselkedést kutató csoportjával dolgozzon, folytatva eközben az emberi viselkedésminták tanulmányozását. 1974-ben, 20 évvel első kiállítása után, megrendezte szürrealista festményeinek bemutatóját a Stooshnoff Képzőművészeti Galériában. 1976-ban rövid időre visszatért Swindonba, hogy itt megrendezze 30 évnyi festményeiből kiállítását. Ettől kezdve folyamatosan jelentek meg könyvei, és újból feltűnt a TV-képernyőn is, többek közt Sarah Kennedyvel az Animal Countryban.

1997-ben Jason fia feleségül vette Annie Reeves-t és megszületett unokája, Matilda. Egy évvel később 37000 mérföldes Földkörüli úton vett részt, 3 hónap alatt 21 országot érintve.

Idős koráig publikált, szerepelt kiállításokon, ill. folyamatosan gyűjtött anyagokat újabb kutatásaihoz. Legutóbbi könyvét 2010. október 18-án adták ki Londonban Child-How children think, learnand grow in early years címmel.

A népszerű angol író számos könyve magyar nyelven is hozzáférhető.

Kötetei magyar nyelven (válogatás)

A csupasz majom (The naked ape); utószó Csányi Vilmos, ford. Hernádi Miklós; Európa, Bp., 1989, 182 p. t. ill. (evolúció, etológia) Testközelben. Az emberi faj útikalauza; ford. Demeter Mária et al.; Gondolat, Bp., 1990 Miért csinálja...? A macska. Nélkülözhetetlen útmutató a macskák viselkedéséhez; ford. Nemes Ágnes; Európa, Bp., 1990 Miért csinálja...? A kutya. Nélkülözhetetlen útmutató a kutyák viselkedéséhez; ford. Udvarhelyi Hanna; Európa, Bp., 1990 Állatlesen. Az állatok viselkedésének terepkalauza (Animalwatching); ford. Szilágyi Tibor; Európa, Bp., 1992, 255 p. (etológia) Babafigyelőben; ford. Kiss Zsuzsa; Park, Bp., 1993 Miért csinálja...? A ló; ford. Bartos Tibor; Európa, Bp., 1993 Az állati jogok szerződése (The animal contract); ford. Szappanos Gábor; Európa, Bp., 1995 (Mérleg, ISSN 0231-2433), 233 p. (állatvédelem) Az emberállat. Személyes vélemény az emberi fajról (The human animal); ford. Káldos Zsolt; Magyar Könyvklub, Bp., 1997, 222 p. ill. (magatartáspszichológia) Kutyavilág. A kutya testbeszéde; ford. Fazekas István; Magyar Könyvklub, Bp., 2000 A boldogság természete; ford. Körmendy Ágnes; Partvonal, Bp., 2005 A csupasz nő. Tanulmány a női testről (The naked woman); ford. Draskóczy Piroska; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2007, 295 p., ill. (kultúrantropológia) Kisbaba. Az első két év bámulatos története; ford. Németh Anikó Annamária; Gabo, Bp., 2008 Szürrealisták; ford. Makovecz Benjamin; Joshua Könyvek, Bp., 2019

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:1928-ban született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Brit zoológusok Kategória:Etológusok Kategória:Brit antropológusok Kategória:Brit filmrendezők Kategória:Angol festők Kategória:Angol filmrendezők