Pásztori község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Csornától 7 km-re délre, Szilsárkánytól 2 kilométerre keletre található. Területe teljesen sík, tengerszint feletti magassága 119 méter.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, ami a határszélétől nem messze nyugatra halad el. A főútról Szilsárkány központjában letérve, a 8423-as úton érhető el a település; ugyanez az út köti össze kelet felől Rábapordány és Bágyogszovát községekkel is.
Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Rábapordány megállóhelye, vagy a , a és a pápai vonal közös szakaszának Csorna vasútállomása.
Története és mai élete Első írásos említése "Paztur" alakban 1338-ból való.
A 15. században a település kettévált, és egészen a 19. század végéig külön közigazgatási egységként szerepelt Alsópásztori és Felsőpásztori néven. (Külön-, illetve kötőjellel írva, Alsó Pásztori, Alsó-Pásztori és Felső Pásztori, Felső-Pásztori alakok is előfordulnak az okiratokban.)
A 18. században Felsőpásztoriban már iskolamester és iskola is van.
A 19. század végén a két rész ismét egyesül, s elkezdődik a mezőgazdasági termelés korszerűsítése. Egy 1895-ös összeírás szerint például Pethő Pál gazdaságában ekkor már vetőgép, cséplőgép, rosta, szecskavágó, borona és henger is volt.
1959-ben a pásztori és szilsárkányi gazdák közös termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma is működik, de ma már a magángazdaságok is jelentős szerepet játszanak mindkét községben.
A falunak önálló önkormányzata van. Iskolába a szomszédos Szilsárkányba járnak a gyerekek.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ónodi János (független) 1994–1998: Ónodi János (független) 1998–2002: Ónodi János (független) 2002–2006: Ónodi János (független) 2006–2010: Roncs Gábor (független) 2010–2014: Roncs Gábor (független) 2014–2019: Roncs Gábor (független) 2019–2024: Roncs Gábor (független) 2024– : Roncs Gábor (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 0,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,4% (22,6% nem nyilatkozott).Pásztori Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 1,8% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,6% egyéb katolikus, 3,6% felekezeten kívüli (51,4% nem válaszolt).Pásztori Helységnévtár
Látnivaló A község temploma
A 18. század második felében, barokk stílusban kezdték építeni, de azóta többször átépítették. Legutóbb 2006-ban újították fel. Eredeti részei az 1780 körüli oltárkép és szószék.
A falu nevezetes szülötte Pethő Sándor (1885-1940). – Történész, újságíró, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője.
Források Kiss Imre: Pásztori. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. Bedécs Gyula: Pásztori. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. Magyar nagylexikon 14. kötet: Pásztori. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2002.
Hivatkozások
További információk Hivatalos honlap
Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései