Varga István, névváltozat: Vidi (Bűdszentmihály, 1776. július 31. – Szikszó, 1831. március 15.) teológiai doktor, református akadémiai tanár.

Élete

Varga István és nemes Aranyos Judit fia. Középiskolai tanulmányait Debrecenben (ahol 1794-ben lépett a felső osztályba) végezte 1801-ben; majd ugyanott a retorika köztanítója volt két évig. Azután 1802-ben külföldre utazott és előbb a göttingeni egyetemen tanult, ahol Chr. G. Heyne, a klasszika filológia tudománya megalapítójának a tanítványa volt. Marburgban 1804. szeptember 1-jén teológiai doktori címet nyert. 1805 tavaszán hazatérve, az exegesis tanára lett a debreceni református teológiai akadémián; azon év október 7-én kibocsátást nyert a papi teendők viselésére is. Magyar nyelvű tankönyveket: ó és újszövetségi bevezetést, bibliai hermeneutikát írt. Johann August Ernesti újszövetségi hermeneutikája (1761) nyomán ő is a klasszika filológia grammatikai-történeti módszerét alkalmazta a Szentírás szövegének megértésére, de a hit igazságára nézve ragaszkodott ahhoz, hogy "Az isteni kijelentésnek alárendelt, s teljességgel attól függő értelem által adassék meg a Hitnek, ami a Hité" (Bevezetés a szent hermeneutikába. In: Varga István: Hermeneutikai írások 1. 33.) 1821. március 20-án beadta tanári hivataláról lemondását és Szikszóra ment lelkésznek, ahol május 1-jén megkezdte prédikátori hivatalát. 1826. február 5-én első lelkész és esperes lett; 1829-ben egyházkerületi ülnökké választották. Neje volt Péczely Klára, a komáromi lelkész és író Péczeli József leánya.

Munkái

Commentatio de Materia: An eruditus et quarum imprimis disciplinarum genere instructum esse oporteat Virum Verbi Divini Ministrum. Sárospatak, 1800. július 14. Kézirat. Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára, A/XXVIII/10,634/188. Interpretatio historica vaticiniorum selectorum Vet. Test. quae intelligi recte, nisi ex historia Assyrorum, non possunt: et, ex quibus obscura et incerta Assyr. historia lucem aliquam et certitudinem accipit. Göttingen, 1804. Exegétika theologia, vagy azok a tudományok, melyek a bibliának helyesen való megesmerésére, megértésére és megvilágosítására tanítanak. I. Debrecen, 1807. Az Uj Testamentomi Szent Írásoknak Critica Históriája és Hermeneuticája, Debrecen, 1816. Az Izráeliták régi rendtartásai és szokásai. (Sidó Antiquitas, vagy Archeologia) Debrecen, 1818. Initia hermeneuticae sacrae. Miskolc, 1821.

Források

Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Balog Bargit: Előszó. In: Varga István: Hermeneutikai írások 1-2. Hermeneutikai Kutatóközpont, Bp. 2000.

Kategória:Magyar teológusok Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1776-ban született személyek Kategória:1831-ben elhunyt személyek