Uhrl Józsa (Pest, 1826. március 19. – Budapest, 1906. március 17.) magyar pedagógus, a pozsonyi magyar királyi állami tanítónőképző-intézet igazgatónője.
Életrajza
Uhrl Ferenc morva eredetű műegyetemi tanár és szobrászművész leányaként született. 1833-ban a főváros Felber-féle nevelőintézetébe lépett mint bejáró növendék. Szorgalmas és tehetséges tanuló volt, szülei magántanárokat fogadtak mellé, akik franciából és rajzból tanították. 1838-ban hagyta el az intézetet, mert az 1838-as pesti árvíz a család anyagi helyzetén nagymértékben rontott. Tanítását édesapja folytatta, zene, rajz és festészet terén. Az 1848-49. tanévben a Marastoni-féle festőakadémián tanult. Vizsgálatot tett az idegen nyelvekből, a magyar és németen kívül a franciát, az olaszt, az angolt és a spanyolt beszélte. Néhány évig magánoktatással foglalkozott. Ő volt az első magyar tanárnő, aki francia nyelvtanári diplomát szerzett. Hosszabb utazásokat tett Európa déli részeiben; volt Egyiptomban, Palesztinában és Szíriában. 1857-ben a pesti angolszüzeknél tanítónői képesítő vizsgát tett és átvette a Tenczer Lilla-féle nevelőnői intézet vezetését Pesten. 1871. szeptember 27-én a pozsonyi állami tanítónőképző-intézethez nevezték ki igazgatónőnek; a következő évben az állam támogatása mellett újabb nagyobb körutat tett Németországban és Svájcban. 1889-ben saját kérésére nyugdíjazták, 24 évi igazgatói működést követően. 1906. március 17-én hunyt el Budapesten. Két nap múlva nagy részvét közepette temették, amely nap a csaknem megért 80. születésnapja és egyben névnapja volt.
A budapesti köztemetőben lévő sírjára az intézet diákjai és Uhrl Józsa tisztelői adakozásából a Gerenday céggel síremléket állíttattak, melynek leleplezésére 1907. november 3-án 11 és 12 óra között került sor.A síremlék pontos helye jelenleg ismeretlen. Kegyeletes ünnepség. Budapesti Hírlap, 1907. október 29. 9. oldalA síremlék terve a Gerenday cég tervhagyatékában: Függelék. Jegyzék a Gerendayéknál készült emlékművekről és síremlékekről. (Ismeretlen helyen felállított, forrásokban említett Gerenday síremlékek.) 120. oldal, 152. sorszám: „Uhrl Józsa. Hagyatéki Tervtár rendezetlen egyedi tervek. Több változat, 1907.” Kemény Mária: A Gerenday-féle sírkőgyár története (1847−1952) In: Ars Hungarica, 1983. 11. évf. 3. szám, 93–126. oldal
Cikkei a Pozsony megyei tanítótestület Évkönyvében (1875. Nőnevelés); a pozsonyi tanítónőképző-intézet Értesítőjében (1885. A nő természeti rendeltetése és társadalmi hivatása jelen korunkban); nevelési cikkei jelentek meg több lapban, főleg az Iskolabarátban és az Iskolai Kis Tükörben.
Munkái
Little stories from english history. Kis adatok az angol történetből. Olvasó és tankönyv. Pest, 1861. Nemzeti törekvéseink a képzőművészetünk előmozdítása ügyében. Pozsony, 1887. Emlékek római utamból. Uo. 1888. Nápoly, Pompeji, Florencz. Uo. 1888. A női kézi-munka oktató iskolák számára és magánhasználatra. Módszeresen összeállította. Uo. 1889-1890. Tíz füzet szövegábrákkal. A Balaton partján. Elbeszélés a serdülő ifjúság számára. Uo. 1890. (Lányok Könyvtára I.). Ágról szakadt senkié. Elbeszélés a serdülő ifjúság számára. Uo. 1890. (Lányok Könyvtára II.).
Jegyzetek
Források
A Szerb Antal Gimnázium épületének 100 éve Nagy Péter Tibor: A középfokú nőoktatás huszadik századi történetéhez Iskolakultúra 2003/3. 49–50. oldal
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Pestiek Kategória:1826-ban született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar nők