Sebastian Cabot, eredeti olasz nevén Sebastiano Caboto (Velence?, 1476 körül – London, 1557) Itáliában született, de angol, illetve spanyol zászló alatt hajózó felfedező, John Cabot (Giovanni Caboto) fia, korának egyik jelentős kozmográfusa.Tari, 1993 Őt tekintik az angol nyílt tengeri hajózás megalapítójának.
Élete Apja nyomdokain haladva fő céljának az északnyugati átjáró felderítését tekintette. Részt vett apja második expedíciójában, és apja halála után ő vette át annak vezetését. Új-Fundlandról visszafelé végighajózott az észak-amerikai partok mentén egészen a mai Észak-Karolina államig.
Első önálló útjára 1508-ban vagy 1509-ben indult két hajójával Bristolból. Elérte a Hudson-öböl bejáratát, és onnan valószínűleg délnek hajózott a part mentén. Visszatérve spanyol szolgálatba szegődött, mivel VIII. Henrik nem támogatta a felfedezéseket. 1512–1516 között V. Ferdinánd kasztíliai király térképészeként dolgozott.
1516-ban VIII. Henrik visszahívta, és megbízta az északnyugati átjáró felkutatásával. Cabot 1517-ben elérte a Hudson-szorost, és végighajózta a Hudson-öböltől keletre a partvidéket, majd még az évben ismét spanyol szolgálatba állt. V. Károly spanyol király megbízásából Dél-Amerika keleti partvidékét térképezte. Elsőként térképezte föl a La Plata tölcsértorkolatot, aminek ő adta a Rio de La Plata (Ezüst-folyó) nevet, mivel a környéken élő indiánoknál sok ezüstöt látott. A Paraguay folyón felhajózott egészen a mai Asunciónig. Harcba keveredett a környéken élő indiánokkal, majd az ellenfél erejéről meggyőződve inkább békésen megállapodott velük. A folyó mellett erődöt épített, és azt helyőrséggel látta el, de az erődöt 1535-ben kereső Pedro Mendoza már hűlt helyét sem találta, mert az indiánok a spanyol katonákat megölték, az építményt pedig lerombolták.Futó József: Közép- és Dél-Amerika. Gondolat Kiadó, Budapest, 1965. p. 24.
1530-ban visszatért Angliába, ahol a flotta felügyelőjeként dolgozott.
Sevillában, 1544-ben adta ki Planiglobium néven közismertté vált, híres világtérképét, ami azonban lényegében nem önálló mű volt, hanem N. Desliens művének másolata.
Az 1550-es években a Kalandozók Társasága megbízásából (angol színekben) az északkeleti átjáró felkutatására vezetett több expedíciót. Az akkori (téves) térképek alapján úgy vélték, hogy ha a Jeges-tengerből sikerül bejutniok az Ob torkolatába, akkor dél felé áthajózva egész Szibérián elérhetik az Irtis mellékfolyóit, és azokon haladva Kína nyugati határvidékét. 1553-ban három kis hajóval indult útnak, de a hajórajt a vihar már a norvég partokon szétszórta, és a három hajóból csak egy tért vissza (Cabottal). A másik kettő a Varsina folyó torkolatában befagyott, egész legénységük elpusztult az északi télben. Évek múlva megtalált hajónaplójukból kiderült, hogy parancsnokuk látta Novaja Zemlja szigeteit, amiket az idő tájt az oroszok már ismertek.
Jegyzetek
Források
Sulinet: Cabot, Sebastiano AZ ÉSZAKI-SARK HOMÁLYA Tari Endre, 1993: Földrajzi felfedezők. Diák Ki Kicsoda. Unió Kiadó, Diákkönyvműhely. p. 22–24.
Kategória:Olasz utazók, felfedezők Kategória:Angol utazók, felfedezők Kategória:Spanyol utazók, felfedezők Kategória:Arktisz-kutatók Kategória:Az 1470-es években született személyek Kategória:1557-ben elhunyt személyek