Bocfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése– A Zalai-dombságban, azon belül a Göcsejben, a Felső-Válicka patak völgyében és a tőle nyugatra fekvő dombokon fekszik – újabb része a térséget átszelő régi országút mellett, a régebbi házak a domboldalakon.
A közvetlenül határos települések: észak felől Zalaegerszeg, a megyeszékhely, kelet felől Csatár, dél felől Sárhida, délnyugat felől Bak és Gellénháza, nyugat felől Nagylengyel, északnyugat felől pedig Bazita (Zalaegerszeg része).
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közt húzódó 74-es főút, mely az 1970-es évek vége óta a Válicka völgyének keleti oldalán halad. A község főutcája e főút régi, ma a 7410-es útszámot viselő nyomvonala. Csatárral és a 74-es főúttal a 73 229-es számú mellékút köti össze. Közigazgatási területét északnyugaton, egy rövid szakaszon érinti a Zalaegerszeg-Nova közt húzódó 7401-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között. Bocfölde megállóhely Zalaegerszeg vasútállomás és Sárhida megállóhely között van e vasútvonalon, a falu belterületének keleti szélén, a Csatárra vezető út mellett.
Zalaegerszegről sűrűn érkeznek autóbuszok, Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik naponta, s napi egy-egy járat Keszthellyel és Budapesttel is összeköti a települést.
Története Bocfölde első írásos említése 1247-ből maradt fenn Buchfelden néven. Ekkor már egy Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnája is volt. Birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki.
A 15. században sokszor cserélt gazdát, s már korábban is pereskedés tárgya volt. Mindazonáltal ebben az időben jelentősen gyarapodott a község. 1426-ban új temploma is épült.
Később, a török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa akkor a nemes boczföldei Visi család lett (leszármazottai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták). 1717. június 12-én Tóth másképp Visy Péter és István III. Károly magyar királytól királyi adományban szerezték özvegy Mizdó Ferencné bebesi Bebessy Judit zalai földbirtokait, amelyeket örökbefogadó anyjukként rájuk hagyott.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 31. kötet - 358 - 359. oldal
Az 1767-es úrbárium összeírásában boczföldei Visi István örökösei, boczföldei Visi Márton örökösei, boczföldei Visi Katalin, nemesnépi Marton Györgyné boczföldei Visi Anna (1743-1817), és boczföldi Visi Éva, valamint sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabiró, és özvegy tubolyszeghi Tuboly Lászlóné németszecsődi Tarródy Julianna úrnő szerepeltek helyi úrbéri birtokosokként.
Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépítése, s a falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek számára is. Ennek köszönhetően egyre több új ház épült Bocföldén.
Ma a településen polgárőrség is működik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Simonffy János (független) 1994–1998: Simonffy János (független) 1998–2002: Simonffy János (független) 2002–2006: Pálfi István (független) 2006–2010: Lendvai Miklós (független) 2010–2014: Pálfi István (független) 2014–2015: Németh Antal (független) 2015–2019: Lendvai Miklós (független) 2019–2024: Bakos Sándor (független) 2024– : Bakos Sándor (független)
A településen 2015. július 12-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 7%, német 0,8%. A lakosok 64,5%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 7,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (25% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,3% németnek, 1,1% ukránnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,9% volt római katolikus, 1,7% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,8% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).Bocfölde Helységnévtár
Nevezetességei Kőkereszt Római katolikus templom (1943) Elesett helyi katonák (1848-II.VH) emlékműve Régi tűzoltófecskendő 500 évesnek becsült szelídgesztenyefa 110 évesnek becsült hársfa A környező erdőkben gyakori a falu címerén is látható erdei ciklámen.
A település az irodalomban Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 13. fejezetben).
Képgaléria
Jegyzetek
További információk Bocfölde hivatalos honlapja Bocfölde a falvak.hu-n
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései