Mudrony Pál (Késmárk, Szepes megye, 1843. szeptember 23. – Budapest, 1891. november 1.) újságíró, közgazdasági szakíró, gyorsíró, a magyar királyi miniszterelnöki sajtóosztály hivatalnoka, Mudrony Soma testvéröccse.
Élete
Családja 1849-ben Gesztelyre (Zemplén megyébe) költözött; atyja Mudrony Sándor földbirtokos volt és 1848-ban a honvédők közt esett el. Mudrony a gimnáziumot szülővárosában, a jog- és államtudományi tanfolyamot a pesti és bécsi egyetemen végezte. Ezután a hírlapírás terére lépett a Hazánkhoz; mint közgazdasági író; A Honnak 1870-től megszüntéig (1882. augusztus 31.) állandó munkatársa volt, vezércikkeket, pénzügyi és nemzetgazdasági cikkeket írt a lapba. Innét a miniszterelnökség sajtóosztályába lépett át. Éppen édesanyja sírját akarta meglátogatni, midőn hirtelen rosszul lett és pár perc múlva szívszélütésben meghalt 1891. november 1-jén Budapesten.
Cikkei a Nemzetgazdasági Szemlében (1883. A birtokviszonyok alakulásának kérdéséhez Németországon, Közgazdasági új áramlatok Észak-Amerikában, 1884. A magyar gazdák bankhitelképessége, A pénzforgalom fejlesztése hazánkban, 1885. Egy amerikai mezőgazdasági és iparegyetem, a «Prairie Farmer» után, Mezőgazdasági feladatainkról, 1886. A valutakérdés külföldön és hazánkban, Ezüst 1: 22 vagy 1: 15 ½, 1888. A német socialpolitikai egylet közgyűlése); a Szabadelvűpárti Naptárban (1885. A szabadelvű párt pénzügyi politikája); az Erdészeti Lapokban (1887. Nagybritánia erdészete); a Budapesti Szemlében (1888. A gazdasági syndikátus Francziaországban, A gazdasági szakoktatás reformja Angliában, Papíriparunk emelése, 1889. Iparegyetem Amerikában, 1890. Burgonyakeményítőgyárak felállítása hazánkban, Az ezüstpénz-verési törvény az Egyesült-Államokban, 1891. A gazdák szövetsége az Egyesült-Államokban).
Munkái
Magyar köztársasági bank. Pest, 1870. Doone Lorna. Regény Exmoorból. Blackmore R. D. után angolból ford. Bpest, 1875. Négy kötet. Paragrénék a párisi világtárlaton. Humoros elbeszélés. Rufiny János után angolból ford Bpest, 1875. Az aranyozott kor. Amerikai regény. Twain Mark és Warner Károly Dudley után angolból ford. Bpest, 1876. Három kötet. A két végzet. Regény. Collins Wilkie után angolból ford. Bpest, 1877. St. Simon unokahuga. Angol regény. Frank Lee Benedict után ford. Bpest, 1878. Rózsika. Történet a véres forradalomból. White-Mellville G. J. után angolból ford. Bpest, 1878. Magyar üzletkönyv. Bpest, 1881. A földmívelés tudománya. Lloyd Frigyes James után ford. és a hazai viszonyokra vonatkozó jegyzetekkel ellátta. Bpest, 1890.
Álnevei és jegyei
Pál Gazda (Igazmondóban), Farmer, (M.) a Honban és (m.).
Források
További információk
Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Késmárkiak Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1891-ben elhunyt személyek