Barta Lajos, született Krausz Lajos (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró. Drámái, elbeszélései erős szociális érzékenységről tanúskodnak, belülről fakadó expresszív drámaiságára jeles kortárs írók figyeltek fel.
Életpályája
Vidéken született Krausz Ignác, falusi korcsmáros és Eisner Julianna gyermekeként. A vidéki Magyarország világa nagy ihletője volt elbeszéléseinek, drámáinak. Jogot Pécsett hallgatott, újságírói pályáját is itt kezdte, írásai a Pécsi Naplóban jelentek meg, majd Mohácson, Kassán, végül Budapesten működött újságok munkatársaként. 1910-től a Világ munkatársa, radikális, háborúellenes szemléletű szocialista publicista. Első, Parasztok című drámáját 1911-ben mutatták be, de már a második előadás után betiltották földosztást követelő témája miatt. A drámából nem maradt fenn példány.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején irodalompolitikai szerepet vállalt, tagja volt az Írói Direktóriumnak, titkára az Írók Szakszervezetének, szerkesztette a Közoktatási Népbiztosság napilapját, a Fáklyát. Forradalom című agitációs célzatú drámáját három budapesti színház is bemutatta. 1919 őszén már börtönbe zárták, szabadulása után emigrációba vonult, Berlinben, Bécsben, Pozsonyban, Londonban élt. Erwin PiscatorErwin Piscator, Friedrich Max (1893-1966) német avantgárd színházi rendező, 1933-tól emigrációba kényszerült. berlini színházában dolgozott, a színház megnyitójára drámát írt (Russlands Tag), majd Pozsonyban szerkesztette az Új Szót (1929–33) és együttműködött a csehszlovákiai Sarló mozgalom fiataljaival. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban, agitált, nyomtatott magyar nyelvű baloldali sajtókba írt és terjesztette azokat határokon át leginkább a Felvidéken és Erdélyben. A második világháború kitörésekor Londonba emigrált, az ottani magyar klubban fejtett ki antifasiszta agitációt.
27 évi emigrációt követően 1946-ban tért haza, a kommunista rendszerre való áttérést szorgalmazta.
Felesége, Szucsich Mária szintén író. Lányuk Barta Zsuzsa, színházrendező.
Emlékezete Születésének 100. évfordulóján, mint a "munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének" a sírjánál a Farkasréti temetőben koszorúzási ünnepséget rendeztek.Népszabadság, 1978. október 21., szombat
Művei (válogatás) Dráma A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 41.2011. július 18-i lekérdezés
Tavaszi mámor (1912), az Új Színpad mutatta be; Szerelem (1914), a Vígszínházban mutatták be 1916. április 8-án; Sötét ház (1918), bemutató szintén a Vígszínházban, 1919. április 27-én; Örvény. Színmű; Pallas, Budapest, 1919 Forradalom (1919), bemutató Nemzeti Színház, Magyar Színház, Vígszínház) Tavaszi mámor és más drámák; Lám Ny., Uzhorod-Ungvár, 1931 (Barta Lajos válogatott munkái) Pilvax. Karinthy Ferenc színpadi képe / Te szegény Franciaország! Barta Lajos színjátéka. Maupassant elbeszélése nyomán; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár) Szerelem és más színművek. (1955, 1964)
Próza
Elbeszélések. Pécs, (1901) Egyszerű szívek : novellák. (1915) Az ige terjedése : novellák. (1916) Az élet arca : novellák. (1917) Czinzeri és Czinzera; Légrády, Budapest, 1917 Kezdetben vala az Ige...; Táltos, Budapest, 1918 Az elsüllyedt világ : novellák. (1918) Múlt : regény. Bécs, (1920) Az irodalom nevében; Lám Kny., Užhorod, 1930 A sötét ujj : regény. (Pozsony, 1928; ugyanez Gyár címen Budapest, 1947) A zöld ember. Kis regények; Lám Ny., Užhorod-Ungvár, 1930 (Barta Lajos válogatott munkái) Lélek. Elbeszélések; Lám, Užhorod-Ungvár, 1931 (Barta Lajos válogatott munkái) Gyár. Regény; Szikra, Bp., 1947 Tegnapi ország; Szikra, Bp., 1949 Magyar világ. Elbeszélések; bev. Bölöni György; Szépirodalmi, Bp., 1953 Öten a hóban : válogatott elbeszélések. (1960, 1978) Árnyak a hídon; vál., sajtó alá rend., utószó Stenczer Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1970 Tragédiák a hátsó udvaron. Elbeszélések; vál. Németi Rudolf, bev. Csehi Gyula; Kriterion, Bukarest, 1974
Irodalom (válogatás)
Schöpflin Aladár: Az élet arca. Nyugat, 1917. II. 303-305. p. Ady Endre: Barta Lajos könyve.Az élet arca. Nyugat, 1917. II. 321. Bölöni György: Barta Lajos: Az elsüllyedt világ. Esztendő 1918. XI. 129-132. Illyés Gyula: A sötét ujj. Nyugat, 1928. II. 693-695. Gondos Ernő: Barta Lajos. Kortárs, 1960. 761-768. Csaplár Ferenc: Barta Lajos; Akadémiai, Bp., 1973 (Kortársaink) Druzsin Ferenc: "Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!". Barta Lajos színműveiről; Napkút, Bp., 2016 (Káva téka)
Díjai, elismerései Kossuth-díj (1956)
Jegyzetek
Források
A magyar irodalom története. 5. köt. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963, 492-496. p.
Életrajzi jegyzetek . In A magyar irodalom története. 1945–1975. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990.
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Magyar emigránsok az Egyesült Királyságban Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Bebörtönzött személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945)