bélyegkép|250px|jobbra|Gunnera insignis bélyegkép|250px|jobbra|Gunnera magellanica bélyegkép|250px|jobbra|Gunnera manicata bélyegkép|250px|jobbra|Gunnera manicata bélyegkép|250px|jobbra|Gunnera perpensa bélyegkép|250px|jobbra|Gunnera tinctoria
Az óriáslapu (Gunnera) az óriáslapu-virágúak (Gunnerales) rendjébe tartozó óriáslapufélék (Gunneraceae) családjának egyetlen nemzetsége.
Egyes rendszerezések, mint például az APG II-rendszer a Myrothamnus nemzetséget is ebbe a családba sorolja. Az APG III-rendszer már viszont azt önálló családba, a Myrothamnaceae családba sorolja.
A család különböző méretű, zárvatermő, lágy szárú növényt tartalmaz.
A nemzetség, a család és a rend, a tudományos nevüket Johan Ernst Gunnerus norvég botanikusról kapták.
Tudnivalók A családba körülbelül 69 faj tartozik. Az egyik legnagyobb faj, a Gunnera manicata, amely Délkelet-Brazília hegyeiben, Serra do Mar-ban őshonos. Ennek a növénynek általában 1,5-2 méter szélesek a levelei és akár 3,4 méter hosszúak. A vastag levélnyél 2,5 méter hosszú is lehet. A nedves, és nem a mocsaras területeket kedveli. A 22-29 Celsius-fokos hőmérséklet a megfelelő ennek a növénynek.
Az alig kisebb Gunnera masafuerae a Chile partjához közeli Juan Fernández-szigeteken található meg. Skottsberg szerint, a növény levelei 2,9 méter szélesek és 1,5 méter hosszúak; a levélnyél 11 centiméter vastag. A közelben levő Alejandro Selkirk-szigeten élő Gunnera peltata, gyakran 5,5 méter magas törzsön nő, amely 25-30 centiméter vastag. Levelei 2 méter szélesek. A kolumbiai Andokban élő Gunnera magnificának vannak a legnagyobb levélrügyei; 60 centiméter hosszúak és 40 centiméter vastagok. A levélnyelek 2,7 méter hosszúak. Az apró, vörös virágokból álló hatalmas virágzat, 2,3 méter magas és 13 kilogramm tömegű. Egyéb Gunnera-fajok az újvilági trópusok flórabirodalmában és Hawaiin találhatók meg.
Néhány kisebb faj, Új-Zélandon is fellelhető, ilyen például a Gunnera albocarpa, amelynek 1-2 centiméter hosszúak a levelei. Egy másik kis méretű faj, az 5-9 centiméter széles levelű és 8-15 centiméter hosszú levélnyelű, dél-amerikai Gunnera magellanica.
Cianobaktériális szimbiózis Az összes óriáslapu-faj szimbiózisban él a Nostoc punctiforme cianobaktérium-fajjal. Ez a cianobaktérium képes megkötni a nitrogént. A baktérium a levélnyélen levő nyíláson jut a növénybe. A cianobaktérium nitrogént ad a növénynek, míg a növény szenet ad a baktériumnak. Ez a folyamat sejti szinten játszódik le, és egyedi a zárvatermők között. Éppen ezért a tudósok tanulmányozzák ezt a folyamatot, azért, hogy olyan módszereket hozzanak létre, amelyek megengedhetik a mezőgazdálkodást az olyan helyeken, ahol nincs megkötött nitrogén a talajban.
Felhasználásuk Az óriásrebarbara levélnyeleit, az emberek, Dél-Chilétől Argentínáig eszik. A növény e részét magára, salátákban, likőrökben és marmaládéként lehet fogyasztani. Leveleit a curanto nevű chilei hagyományos ételnél használják fel.
A Gunnera perpensát Afrika déli részén hagyományos orvosságként hasznosítják.
Rendszerezésük A családba és nemzetségbe az alábbi 69 faj tartozik:
Gunnera aequatoriensis L.E.Moro Gunnera albocarpa (Kirk) Cockayne Gunnera annae Schindl. Gunnera antioquensis L.E.Moro Gunnera apiculata Schindl. Gunnera arenaria Cheeseman ex Kirk Gunnera atropurpurea L.E.Moro Gunnera berteroi Phil. Gunnera bogotana L.E.Moro Gunnera bolivari J.F.Macbr. Gunnera boliviana Morong. ex Rusby Gunnera bracteata Steud. ex Benn. Gunnera brephogea Linden & André Gunnera caucana L.E.Moro Gunnera colombiana L.E.Moro Gunnera commutata Blume Gunnera cordifolia (Hook.f.) Hook.f. Gunnera cuatrecasasii L.E.Moro Gunnera densiflora Hook.f. Gunnera dentata Kirk Gunnera diazii L.E.Moro Gunnera ecuadoriana Gilli Gunnera flavida Colenso Gunnera garciae-barrigae L.E.Moro Gunnera hamiltonii Kirk ex W.S.Ham. Gunnera hernandezii L.E.Moro Gunnera herteri Osten Gunnera insignis (Oerst.) Oerst. Gunnera x katherine-wilsoniae L.D.Gómez Gunnera kauaiensis Rock Gunnera killipiana Lundell Gunnera lobata Hook.f. Gunnera lozanoi L.E.Moro Gunnera macrophylla Blume Gunnera magellanica Lam. Gunnera magnifica H.St.John Gunnera manicata Linden ex Delchev. Gunnera margaretae Schindl. Gunnera masafuerae Skottsb. Gunnera mexicana Brandegee Gunnera mixta Kirk Gunnera monoica Raoul Gunnera morae Wanntorp & Klack. Gunnera peltata Phil. Gunnera perpensa L. Gunnera peruviana J.F.Macbr. Gunnera petaloidea Gaudich. Gunnera pilosa Kunth Gunnera pittieriana V.M.Badillo & Steyerm. Gunnera prorepens Hook.f. Gunnera reichei Schindl. Gunnera reniformis Ridl. Gunnera rheifolia Schindl. Gunnera saint-johnii (L.E.Moro) L.E.Moro Gunnera sanctae-marthae L.E.Moro Gunnera schindleri L.E.Moro Gunnera schultesii L.E.Moro Gunnera silvioana L.E.Moro Gunnera steyermarkii L.E.Moro Gunnera strigosa (Kirk) Colenso Gunnera tacueyana L.E.Moro Gunnera tajumbina L.E.Moro Gunnera talamancana H.Weber & L.E.Mora Gunnera tamanensis L.E.Moro Gunnera tayrona L.E.Moro óriásrebarbara (Gunnera tinctoria) (Molina) Mirb. Gunnera venezolana L.E.Moro Gunnera vestita Schindl. Gunnera quitoensis L.E.Moro
A következő három faj rendszertani helyzete bizonytalan, mivel vagy nem ebbe a nemzetségbe tartozik, vagy a fenti fajok szinonimája: Gunnera cuatrecasii L.E. Mora, Gunnera manicata Linden ex André és Gunnera umbraculifera Linden.
Jegyzetek
Fordítás
Források http://www.theplantlist.org/tpl/search?q=Gunnera The Gunnera Gallery Gunnera magellanica pictures from Chilebosque Global Invasive Species database Gunnera tinctoria Medicinal plant details Gunnera perpensa Gunnera on Achill Island
Kategória:Óriáslapu-virágúak Kategória:Növénynemzetségek