A JFK – A nyitott dosszié (eredeti cím: JFK) 1991-es politikai dráma. Rendezője Oliver Stone. A film John F. Kennedy 1963-as meggyilkolásának és a tények eltitkolásának körülményeit vizsgálja. A főszereplő New Orleans kerületi ügyésze, Jim Garrison, akit Kevin Costner játszik, további szereplők Gary Oldman és Tommy Lee Jones.
A film forgatókönyvét Oliver Stone és Zachary Sklar írta Jim Garrison: On the Trail of the Assassins, és Jim Marrs: Crossfire: The Plot That Killed Kennedy című könyve alapján.
Stone úgy jellemezte a filmet, mint „a Kennedy-gyilkosság körüli összeesküvések ellen-mítosza”. Ezt a filmet még két másik, amerikai elnökökről szóló film követte: az első a Nixon, Anthony Hopkinsszal a főszerepben, a másik a W., ami George W. Bushról szól, akit Josh Brolin játszik. Előbbi 1995-ben,A Nixon című film az IMDb-n utóbbi 2008-banA W. című film az IMDb-n került bemutatásra.
A film már a megjelenése előtt vihart kavart. George Lardner, a The Washington Post nemzetbiztonsági cikkírója a forgatókönyv első vázlatát elolvasva támadta a filmet. A bemutató után minden nagyobb amerikai újság azzal vádolta Stone-t, hogy túl szabadon bánik a történelmi tényekkel és hogy szerinte Lyndon B. Johnson politikai puccsot hajtott végre, aminek része volt Kennedy megölése.
A film a mozipénztáraknál eleinte gyengén teljesített, majd ez felerősödött, és 205 millió dolláros bevételt ért el világszerte.
A JFK (ahogy közkeletűen rövidítik) két Oscar-díjat kapott, összesen nyolcra jelölték.
Rövid történet Vádat emelnek New Orleans egyik megbecsült üzletembere ellen, akiről feltételezik, hogy köze van a merénylet megszervezéséhez. Az ügyben korábban Lee Harvey Oswald volt az egyedüli vádlott, a „magányos merénylő”, akit két kormányzati vizsgálat is bűnösnek talált.
Cselekmény
A történet 1961-ben kezdődik. A híradóban a leköszönő amerikai elnök, Dwight D. Eisenhower beszél, aki „katonai-ipari összefonódás” veszélyére hívja fel a figyelmet. Ezt John F. Kennedy elnöki tevékenységének rövid összefoglalása követi, kiemelve azokat az intézkedéseket, amelyek a rendező szerint az elnök meggyilkolásához vezettek. A New Orleans-i kerületi ügyész, Jim Garrison (Kevin Costner) csapatával együtt megpróbálja rekonstruálni az 1963. november 22-i merénylet lezajlását. Az okok tisztázása során New Orleans-i kapcsolatok is szóba kerülnek, köztük David Ferrie magánpilóta (Joe Pesci), akit azonban el kell engedniük a kihallgatás után.
Kennedy állítólagos gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot (Gary Oldman) megöli Jack Ruby (Brian Doyle-Murray) még mielőtt a bíróság kihallgatta volna.
A nyomozás újra kezdődik 1966-ban, amikor Garrison elolvassa a merényletről szóló, hivatalos „Warren jelentés”-t, és több pontatlanságot és ellentmondást talál benne. Garrison és csapata kihallgat néhány tanút, és olyanokat, akik Oswald, Ruby vagy Ferrie ismerősei voltak. Köztük van egy Clay Shaw nevű, befolyásos üzletember, akit csak egy baráti beszélgetés során „hallgatnak ki”. Shaw tagadja, hogy ismerne Ferrie, O'Keefe vagy Oswald nevű embereket. Ezzel szemben egy tanú, Willie O'Keefe (Kevin Bacon), egy férfi prostituált (aki ötéves büntetését tölti) azt állítja, hogy hallotta Ferrie-t beszélni Kennedy meggyilkolásáról Shaw, Oswald és néhány latin-amerikai férfi társaságában. O'Keefe röviden találkozott Oswalddal, egy Clay Bertrand nevű férfival pedig hosszabb kapcsolata volt. A férfi azonos Clay Shaw üzletemberrel (Tommy Lee Jones).
Újabb tanúk is előkerülnek. Dallasban Jean Hill (Ellen McElduff) elmondja, hogy négy-hat lövést hallott egy füves domb felől, de a titkosrendőrség emberei megfenyegették, hogy csak három lövést mondhat, amelyek a könyvraktár felől jöttek. A vallomása ezzel a megváltozott tartalommal került be a „Warren jelentés”-be. Garrison és egy embere kimennek a helyszínre egy olyan puskával, amilyet Oswald használhatott, és megpróbálják töltény nélkül felhúzni és elsütni. A próbálkozásaiknak az az eredménye, hogy a rendelkezésre álló idő túl rövid volt még két lövés leadására is, és Oswaldról ismert volt, hogy gyenge céllövő. Ez azt jelenti, hogy még legalább egy merénylő volt Oswaldon kívül.
Miután felfedezik, hogy Garrison irodáiban valakik kémmikrofonokat helyeztek el, Garrison Washingtonba utazik, ahol egy magas beosztású személlyel találkozik, aki „X”-nek nevezi magát (Donald Sutherland). „X” szerint a kormány legmagasabb szintjein összeesküvés zajlott, amelyben benne voltak a CIA, a katonai ipar képviselői, a maffia, az FBI, a titkosrendőrség és Kennedy alelnöke, Lyndon B. Johnson. Ők vagy közvetlenül benne voltak a belső körben, vagy a többiek tevékenységét fedezték. „X” elmagyarázza, hogy Kennedy meggyilkolása azért volt szükséges, mert intézkedéseit a katonai vezetők gyengeségként értékelték, a katonai ipar profitja pedig visszaesett.
Kennedy elrendelte, hogy a CIA-n belül szüntessék meg a titkos félkatonai műveleteket és azokat helyezzék át a Védelmi Minisztérium alá. Ez csökkentette a CIA erejét. A maffia segített Kennedynek megnyerni az 1960-as elnökválasztást, amit az apja, Joseph P. Kennedy, Sr. kérésére tettek meg, aki az 1920-as évektől kezdve üzletelt a maffiával. Ezen kívül a maffia elégtételt akart a Disznó-öbölbeli kudarcért, amelynek kivitelezéséhez anyagi forrásokat biztosítottak annak reményében, hogy visszakaphatják a kubai kaszinókat, amelyek annak idején a legjobb pénzforrásaik voltak. „X” elmondja azt is, hogy felettese, „Y” tábornok őt az Antarktiszra küldte közvetlenül a merénylet előtt, holott „X” egyik feladata az volt, hogy az elnök biztonságáról gondoskodjék és ő felhívta rá a figyelmet, hogy az elnöki útvonal Dallasban nem biztonságos. Fel is sorolja a kockázatot növelő tényezőket: nyitott, felügyelet nélküli ablakok az útvonal közelében, hajtűkanyar (ahol a limuzinnak le kell lassítania), nézők az út mentén olyan helyen, ahol nem szabadna lenniük. „X” véleménye szerint őt azért távolították el, mert a felsorolt kockázati tényezőket kiküszöbölte volna Kennedy végzetes útja előtt. Az Antarktiszról visszatérőben „X” megállt Új-Zélandon. Egy helyileg megjelenő újságban Oswald teljes anyagát lehetett olvasni, és egy cikk a bűnösségéről írt. A furcsaság az volt, hogy mindez már akkor megjelent, amikor Oswaldot még meg sem vádolták, és korábbi nyomozati anyag sem volt róla. „X” szerint ez tipikusan a CIA fedőakcióinak egyike, amikor a tényleges elkövetőket egy kirakatemberrel fedezik. Az újság (valószínűleg tévedésből) hamarabb közölte a kapott információkat, mint kellett volna. „X” szerint Kennedy a Vietnamban lévő amerikai csapatokat is haza akarta rendelni 1965 végéig, ezt bizonyítja a „National Security Order 263” dokumentum (=263. számú nemzetbiztonsági utasítás). Ezt az utasítást Kennedy utódja, Lyndon Johnson azonnal visszavonta (a 273-as utasításban). „X” arra biztatja Garrisont, hogy „ásson tovább” és keressen bizonyítékokat.
Garrison stábjából egy férfi kilép a nyomozócsapatból, mert nem ért egyet a módszereikkel. Garrison házassága is meginog, amikor felesége, Liz (Sissy Spacek) arra panaszkodik, hogy kevés időt tölt a családjával. A média támadást indít Garrison ellen, kritizálják azt a módot, ahogy az adófizetők pénzét elköltik. Néhány koronatanú megijed, és visszavonja a vallomását, mások, mint például Ferrie, meghalnak gyanús körülmények között. Halála előtt nem sokkal Ferrie elmondta Garrisonnak, hogy valakik szaglásznak utána, és hogy a CIA által szervezett merénylet végrehajtásába több civilt is belevontak.
Clay Shaw bírósági pere 1969-ben zajlik le. Garrison több új bizonyítékkal áll elő, amelyek cáfolják az „egyszemélyes merénylő” teóriájának elemeit. Ezek között van a „hihetetlen golyó”, amely állítólag hét embert sebesített meg, közben többször változtatott irányt. Garrison logikája szerint a lövések a Dealey Plaza irányából jöttek, és legalább három merénylő adta le az összesen hat lövést. A bíróság azonban ejti a Shaw elleni vádat.
A bíróság elismeri ugyan, hogy volt összeesküvés Kennedy elnök ellen, de nem tartja elégségesnek a bizonyítékokat a Shaw elleni vádakban. Garrison azt nyilatkozza a sajtónak, hogy folytatni fogja a nyomozást.
A stáblista alatt kiírják, hogy Shaw 1974-ben meghalt tüdőrákban. 1979-ben Richard Helms eskü alatt vallja, hogy Clay Shaw a CIA által részlegesen foglalkoztatott ügynök volt.
A merényletre vonatkozó aktákat 2029-ben hozzák nyilvánosságra.
Szereposztás