Haray Viktor (Kolozsvár, 1818. március 1. – Kolozsvár, 1882. július 23.) magyar színész és színműíró.
Életútja
Haray József és Steinbach Jozefa fiaként született. 1836-ban Kolozsvárott lépett színpadra, kezdetben Horváth név alatt szerepelt, de később már a Haray nevet használta. 1836–37-ben Kassán működött, 1837–38-ban a Pesti Magyar Színháznál volt kardalos. 1840-től 1844-ig Kolozsvárott, 1844–45-ben pedig Debrecenben, valamint a Nemzeti Színházban lépett fel, mint vendég. Első szerelmes szerepeket játszott és az 1840-es években kedvelt volt a vidéki színpadokon. 1841. november 17-én Kolozsvárott feleségül vette Török Juliannát.Kolozsvári ref. egyházközség házassági anyakönyve, 1841. év. Az 1848–49-es szabadságharcban részt vett; az erdélyi hadjáratban többször kitüntette magát és Bem József tábornok nem egyszer jelentékeny megbízásokkal látta el. Hosszabb ideig Teleki Sándor grófnak is hadsegéde volt. A szabadságharc után sokáig bujdosott, egy ideig Csernovics Péternél Arad megyében, utóbb Erdélyben. Azután a kolozsvári színháznál kapott kezelői állást; majd gróf Bethlen Gábornál, később pedig gróf Esterházy Kálmán kolozsmegyei főispánnál jószágigazgató volt Bajomban, ahol súlyos betegségbe esett. Kolozsvárra vitette magát és ottan 1882. július 23-án meghalt himlőben 61. évében. A Házsongárdi temetőben nyugszik (II. A.).
Írt a Hölgyfutárba (1858. Drezdai látványok, 1860. Bukaresti s előpataki levelek, 1861-63. Kolozsvári posta c. több levél és egy költemény), a Részvét Albumba (1872. Egy fegyverengedély története).
Fontosabb szerepei
Frohberg (Cuno: Benjámin Lengyelországból); Don Caesar de Bazan (Dumanoir–D’Ennery); Lorenzino (Id. Alexandre Dumas); Bury (Hell: A 16 évű királyné); Pókai Péter (Szigligeti Ede: A Pókaiak); Hidasi Géza (Haray Viktor: Szökött színész és katona).
Munkái
Szökött szinész és katona, eredeti népszínmű dalokkal 3 szakaszban, zenéje Egressy Benjámintól. Pest, 1846. (Nemzeti Szinházi Zsebkönyv; először adatott a pesti nemzeti szinházban 1845. aug. 11. és 24-én). Töredék egy menekült naplójából. Kolozsvár, 1861. A nagyságos urak, ered. vígj. 1 felv. Pest. 1873. Az első szerelem. Elbeszélés. Pest, 1881.
Írt még egy rémdrámát: A váradi bankócsináló hat képben (melyet Nagyváradon 1845-46-ban előadtak; azután színpadra került Debreczenben és Kolozsvárt, címét is aszerint debreceni és kolozsvári bankócsinálóra változtatta) és egy Apafi Mihály c. színművet.
Jegyzetek
Források
Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara / Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban
Kategória:Magyar színészek Kategória:Kolozsváriak Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1882-ben elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek