A Szuda vagy Szouda (görögül: Σοῦδα, jelentése: farakás, máglya)Falus Róbert: Az antik világ irodalmai, 1980, 678. oldal egy nagy terjedelmű X. századi bizánci lexikon. Magyarul korábban Suidas-lexikonnak hívták.
A lexikon tartalma A Szuda-lexikon, mely mintegy bejegyzést tartalmaz, valójában átmenetet képez egy szótár és egy lexikon között. Elsődlegesen egyes szavak jelentését volt hivatva megadni. Ennek megfelelően megadja az adott szó előfordulási helyét az egyes irodalmi szövegekben, majd bemutatja, hogy honnan származik az adott szó, majd megadja a jelentését is. Az irodalomról és a történelemről írt szavak esetében azonban az adott szó előfordulási helye kapcsán idéz olyan ókori szövegeket is, amelyek mára már elvesztek. Ezen túlmenően az ilyen kifejezések esetén hosszas magyarázatot is megad a lexikoníró, így felbecsülhetetlen értékű forrás olyan eseményekre, és művekre nézve, melyek egyébként a feledés homályába merültek. Az egyes szócikkek magyarázó jegyzeteit szkholionnak nevezik.
Maga a suda elnevezés valószínűleg a görög erősség szóból ered. Hosszú ideig úgy hitték, hogy egy konkrét Suda nevű személy írta a lexikont. Ez a közkeletű tévedés a XII. századi Euszthathiosz thesszalonikai érsekre vezethető vissza, aki gyakran idézett a műből, és személynévnek hitte a Suda szót.
Összeállításánál a legfontosabb források VII. (Bíborbanszületett) Konstantin, Antiochiai János (VII. század), valamint Georgiósz Monakhosz (György barát) írásai lehettek. Maga a lexikon a bevezetőjében tételesen felsorol olyan szótárakat is, melyekből az egyes címszavak össze lettek válogatva.
A mű eredete nem tisztázott. Az Ádám címszónál a szerkesztő(k?) egy világkronológiát ad(nak?), mely I. (Tzimiskés) Joannész 975-ös haláláig tart, viszont a Konstantinápoly címszónál II. Baszileiosz (ur.: 976–1025) és VIII. Konstantin (ur.: 1025–1028) is meg vannak említve. A kutatók arra következtetnek, hogy a lexikont a X. század második felében szerkesztették. Az esetleges későbbi eseményekre (pl. Mikhaél Pszellosz Khronográfiájában is fellelhető eseményekre) való hivatkozásokat későbbi betoldásnak, azaz interpolációnak vélik a kutatók.
A Szudának majdnem egykorú iszlám társa is akadt: az Ibn an-Nadím által összeállított Kitáb al-Fihriszt.
Szócikk a Szuda-lexikonból
Diagoras szkholion
Jegyzetek
Szemelvények magyarul
Németh György: Görög történelem – Szöveggyűjtemény, Bp., Osiris kiadó, 2003.
Online
A Szuda-lexikon megtalálható online: https://www.cs.uky.edu/~raphael/sol/sol-html
Szakirodalom magyarul
Simon Róbert (szerk.): A bizánci irodalom kistükre, Budapest, Európa Kiadó, 1974, Schiller Vera: A Souda lexikon egyiptomi vonatkozásai; KRE BTK–Patrocinium, Bp., 2016 (Károli jegyzetek)
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Sevillai Szent Izidor Bizánci irodalom Patrologia Graeca Ptolemaiosz (grammatikus)
Kategória:Lexikonok Kategória:Középkori könyvek Kategória:Bizánci irodalom