1909

Események Határozott dátumú események február 6. – Osztrák-magyar–török szerződés, melyben a törökök elismerik Bosznia-Hercegovina annexióját. február 14. – Gróf Károlyi Mihályt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnökévé választják. február 17. – Megalakul a bécsi parlament Szláv Egység nevű cseh-szlovén-horvát-ukrán parlamenti klubja, melyben a galíciai lengyelek nem vesznek részt. (A blokk 1910 nyarán szétesik.) február 28. – Nemzeti nőnapot tartanak az Amerikai Egyesült Államokban. február 29. – Megegyezés a Monarchia és Törökország között, melynek értelmében felfüggesztik a berlini kongresszus határozatainak Montenegró szuverenitását sértő 29. pontját. március 29. – A közös minisztertanács részleges mozgósítást határoz el Szerbia ellen. március 31. – Szerbia – az orosz kormány javaslatára – elfogadja Bosznia-Hercegovina annexióját. április 1. – A Monarchia az annexiós válságra hivatkozva ismét megtiltja a szerb áruk bevitelét. április 27. – II. Abdul-Hamid szultánt letaszítják és helyébe V. Mehmedet nevezik ki. július 14. – Németországban Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár alakít kormányt. szeptember 30. – A tengereken érvényes nemzetközi hadijogban érvényesül a „zsákmányszerzési rend”.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – Robert Peary amerikai sarkkutató eléri az Északi-sarkot. Állítását sokan kétkedve fogadják. Nők is beiratkozhatnak a német egyetemekre. Megjelenik az occidental nyelv első tervezete. A magyar képviselőház törvénnyel szabályozza a kivándorlást. A franciák lemondatják a Comore-szigeteki Szalima Masamba mohéli királynőt, és a Comore-szigetek francia gyarmati uralom alá kerül. Spanyolország háborúja Marokkó ellen.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1909-ben 1909 a festészetben december 30. – A nyolcak első kiállításának megnyitója. 1909 a filmművészetben A londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. december 11. – New Yorkban először mutatnak be színes filmet. Kinemacolorral készítették. A Corner in Wheat – rendezte: D. W. Griffith A Drunkard's Reformation – rendezte: D. W. Griffith Princess Nicotine – rendezte: J. Stuart Blackton Le Locataire diabolique – rendezte: Georges Méliès Les Joyeux microbes – rendezte: Émile Cohl A pest riporter – rendezte Fodor Aladár A sakkjáték őrültje – rendezte: Nagy Endre A szabadkai dráma – rendezte: Bárdi Ödön és Zsitkovszky Béla 1909 az irodalomban december 7. – Budapesten a Vígszínházban bemutatják Molnár Ferenc Liliom című színművét. Ady Endre megírja „A föl-földobott kő” c. versét. Babits Mihály az 1902 és 1908 között írt verseit a Levelek Iris koszorújából című gyűjteményes kötetében adja újra közre. Megjelenik Ivan Krasko szlovák költő Nox et solitudo című verseskötete, a modern szlovák irodalom jelentős alkotása. Megjelenik Móricz Zsigmond Hét krajcár című novelláskötete.

1909 a jogalkotásban 1909 a légi közlekedésben július 27. – Orville Wright rekordot állított fel: közel egy és negyed órát tartózkodott a levegőben egyhuzamban repülő gépezetével. Louis Blériot francia mérnök elsőként repüli át repülőgépével a Csatornát (La Manche). Az első motoros repülés Magyarországon a francia Louis Blériot nevéhez fűződik, aki, miután 1909. október 17-én emelkedett a levegőbe egy bemutató keretében, az akkori Kis-rákos gyakorlótéren. Rákos-mezőn Adorján János felszáll az általa tervezett Libellával, az első magyar gyártmányú repülőgéppel. 1909 a sportban A FTC nyeri az NB 1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe. augusztus 2. – megalakul a Kispesti AC sportegyesület. Lásd még: 1909-ben alapított labdarúgóklubok listája 1909 a tudományban Hans Geiger német fizikus feltalálja a róla elnevezett radioaktivitás-mérőt. Paul Ehrlich és Szahacsiro Hata felfedezi a vérbaj gyógyszerét, a Salvarsant. Az első műanyag, bakelit üzemszerű előállítása. 1909 a vasúti közlekedésben 1909 a zenében január 2. – Berlinben bemutatják Bartók Béla 2. szvitjét. január 27. – Bartók Béla befejezi I. vonósnégyesét Bécsben bemutatják Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét.

Születések január 2. – Tömpe István magyar politikus, televízió-elnök († 1988) január 9. – Anthony Mamo máltai politikus, főkormányzó, majd az első köztársasági elnök († 2008) január 25. – Ignácz Rózsa magyar író, műfordító († 1979) január 27. – Vera Georgijevna Dulova orosz hárfaművész († 2000) január 31. – Farádi László magyar orvos, politikus, miniszterhelyettes († 1993) február 1. – Képes Géza magyar költő, műfordító († 1989) február 8. – Lomb Kató tolmács, fordító, nyelvzseni († 2003) február 11. – Joseph L. Mankiewicz amerikai író, Oscar-díjas filmrendező († 1993) február 11. – Báti László irodalomtörténész, egyetemi tanár († 1978) február 26. – Berzsenyi Ralph olimpiai ezüstérmes sportlövő († 1978) március 5. – Székely András magyar úszó († 1943) március 8. – Rajk László politikus, belügyminiszter († 1949) március 14. – Bársony Rózsi színésznő († 1977) március 22. – James M. Gavin Egyesült Államok legfiatalabb tábornoka a II. világháború folyamán († 1990) április 3. – Badiny Jós Ferenc, történész († 2007) április 6. – Povl Bang-Jensen, dán diplomata († 1959) április 14. – Komoróczy György történész, polonista, főlevéltáros († 1981) április 22. – Rita Levi-Montalcini olasz neurológus, aki Stanley Cohen kollégájával megosztva kapta az 1986-os fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat a növekedési faktorok felfedezéséért († 2012) április 24. – Bernhard Grzimek német zoológus, filmrendező († 1987) április 28. – Vilko Novak magyarországi születésű szlovén etnológus, nyelvész, történész († 2003) május 5. – Radnóti Miklós, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője († 1944) május 9. – Hámory Imre operaénekes († 1967) június 12. – Dunay Pál, Európa-bajnok vívó († 1993) július 9. – David Frankfurter zsidó orvostanhallgató, Wilhelm Gustloff gyilkosa († 1982) július 23. – Szüdi György magyar költő († 1964) július 24. – Károlyi Amy magyar költő († 2003) július 28. – Malcolm Lowry angol író († 1957) július 29. – Herbert Schultze német tengeralattjáró-parancsnok a II. világháborúban († 1987) július 31. – Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó († 1946) augusztus 10. – Leo Fender rádiómérnök, hangszertervező († 1991) augusztus 28. – Ágoston Julián Imre ciszterci szerzetes, író, költő († 1969) augusztus 30. – Tadeusz Sołtyk lengyel mérnök, repülőgép-tervező († 2004) augusztus 31. – Fejtő Ferenc történész, Széchenyi-díjas író († 2008) szeptember 7. – Elia Kazan amerikai filmrendező († 2003) szeptember 10. – Halmos László zeneszerző, karnagy († 1997) szeptember 21. – Kwame Nkrumah afrikai politikus, a független Ghána első miniszterelnöke († 1972) szeptember 23. – Móricz Virág magyar író († 1995) szeptember 27. – Tóth Imre, azaz Amerigo Tot, magyar származású szobrászművész († 1984) szeptember 29. – Kertész Erzsébet magyar író († 2005) október 4. – Szalay Sándor magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója († 1987) október 4. – Jankó József magyar agrárközgazdász, egyetemi tanár († 1992) október 7. – Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó († 1972) október 9. – Jacques Tati filmrendező, színész († 1982) október 16. – Mezey Mária színésznő († 1983) október 21. – Heinrich Bleichrodt német tengeralattjáró-parancsnok, aki a tizennegyedik legeredményesebb tengeralattjáró-ász volt a második világháborúban († 1977) november 3. – Hepp Ferenc sportvezető, pszichológus, testnevelőtanár († 1980) november 7. – Szobonya Zoltán, az 1956-os forradalomban a jánoshalmi forradalmi megmozdulások egyik vezetője, a forradalom mártírja († 1958) november 21. – Bordy Bella magyar balettművész, érdemes művész († 1978) november 22. – Mihail Leontyjevics Mil szovjet helikoptertervező († 1970) november 24. – Gerhard Gentzen német matematikus († 1945) november 24. – Mérei Ferenc magyar pszichológus, pedagógus († 1986) november 26. – Eugène Ionesco román származású francia író, az abszurd dráma és az abszurd színház egyik megteremtője. A ’Patafizikai Társaság egyik tagja († 1994) november 27. – Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító († 1999) november 30. – Darvas Szilárd magyar költő, író, humorista († 1961) december 3. – Bognár Géza villamosmérnök, az MTA tagja († 1987) december 18. – Bényi László festőművész, művészeti szakíró († 2004) december 25. – Gleb Jevgenyjevics Lozino-Lozinszkij orosz nemzetiségű szovjet mérnök, repülőgép-tervező († 2001) december 31. – Kozma Endre magyar motor- és autóversenyző († 1942)

Halálozások január 2. – Szamossy László magyar festőművész (* 1866) január 8. – Harry Seeley angol paleontológus (* 1839) január 10. – Joannovics György politikus, nyelvész, újságíró, az MTA tagja (* 1821) február 27. – Albert Midlane angol keresztény énekszerző (* 1825) március 22. – Erkel Gyula magyar zeneszerző, Erkel Ferenc fia (* 1842) április 13. – Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár, szakíró (* 1852) május 14. – Klug Nándor orvos, fiziológus, az MTA tagja (* 1845) június 19. – Abafi Lajos irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész (* 1840) július 3. – Antti Jalava finn tanár, író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, az MTA levelező tagja (* 1846) július 18. – Zöllner István lakatossegéd, birkózó (* 1885) augusztus 8. – Joseph Frederick Whiteaves, angol paleontológus (* 1835) szeptember 6. – Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1829) szeptember 27. – Donáth Gyula magyar szobrászművész (* 1850) november 9. – Gyulai Pál magyar költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár (* 1826) November 27. – Joó Béla, szentesi festőművész november 30. – Károly Tivadar bajor herceg a Wittelsbach-ház Pfalz–Birkenfeld–Gelnhausen mellékágának tagja, korának elismert szemszakorvosa, Erzsébet királyné öccse (* 1839) december 12. – Karl Krumbacher német filológus, a korszerű bizantinológia megalapítója, az MTA tagja (* 1856) december 15. – Francisco Tárrega spanyol zeneszerző és gitárművész (* 1852) december 17. – II. Lipót belga király (* 1865)

Jegyzetek

Források