bélyegkép|jobbra|Az öt bölcsességbuddhát ábrázoló japán mandala bélyegkép|jobbra|Aksobhja bölcsességbuddhát ábrázoló 13. századi tangka (tibeti hímzett selyemfestmény). A háttérben az öt bölcsességbuddha képe ismétlődik
A vadzsrajána buddhizmusban az öt bölcsességbuddha (kínaiul 金刚界五智如来 vagy 五方佛, japánul 五佛); öt bölcsességtathágata (kínaiul 五智如来 Wǔzhì Rúlái, japánul 五智如来 gocsi nyorai vagy 五大如来 godai nyorai); öt nagyszerű buddha; öt dhjáni buddha; öt dzsina (szanszkrit nyelven "győztes"t jelent) a történelmi Buddha öt jellemvonását hivatott ábrázolni; általános témája a vadzsrajána mandaláknak, s a Kúkai alapította japán singon buddhizmusban a meditáció és tisztelet elsődleges tárgyaként szolgál.
A dhjáni-buddha kifejezést először Brian Houghton Hodgson brit származású természettudós jegyezte fel NepálbanBogle (1999) pp. xxxiv-xxxv a 19. század elején, de nem igazolt egyetlen fennmaradt tradicionális forrásban sem.
Eredet Az öt bölcsességbuddha fogalma később alakult ki, és a Buddha tiszta tudatosságára vagy tudására (szanszkrit: jñāna vagy nyána) vonatkozó koncepciók jógácsára-féle kidolgozásán alapul. A Buddha ezen tudásának fogalma (nyána) a Trikája (szanszkrit nyelven három-test) elmélet részét képezi, amely szerint egy buddha három különböző testet is ölt. Mind az öt bölcsességbuddha a dharmakaja egy-egy aspektusa; a dharmakaja más néven a Buddha valóság-teste, a megvilágosulás alapjainak megtestesülése. Kezdetben csak két buddha jelent meg, akik a bölcsességet és együttérzést ábrázolták (Aksobhja és Amitábha). Egy későbbi megkülönböztetés viszont magában foglalta az erő (vagy tevékenység) illetve a szépség (vagy lelki gazdagság) aspektusait is. Az Arany fény szútrában (egy korai mahájána szútra) az alakokat Dundubishvara és Ratnaketu néven említik, amiből idővel Amóghasziddhi és Ratnaszambhava lett; a központi istenséget pedig Vairocsanának nevezték el. Amikor mandalákban ábrázolják ezeket a buddhákat, színük illetve a hozzájuk rendelt égtáj eltérhet. Különösen Aksobhja és Vairócsana lehet felcserélve.
Amikor Vairócsana mandalában ábrázolják őket, a következő az öt bölcsességbuddha elhelyezkedése:
Amóghasziddhi (észak)Amitábha (nyugat)Vairócsana (főistenség/ közbenjáró)Aksobhja (kelet)Ratnaszambhava (dél)
Nevek
Más nyelveken:
SzanszkritKínaiJapánTibetiVietnámiVairócsana大日如來 Dàrì Rúlái毘盧遮那佛 Pílúzhēnà Fó大日如来, Dainicsi nyoraiNampar nangdze, Nam nangĐại Nhật Như LaiAksobhja阿閃如來, Ajiu Rulai阿閃如来, Asuku nyoraiMitrugpaA Súc Bệ Như LaiAmitábha阿彌陀佛, Ēmítuó Fó vagy Āmítuó Fó阿弥陀如来, Amida nyoraiWöpakmeA Di Đà Như LaiRatnaszambhava寳生如來, Baosheng Rulai宝生如来, Hósó nyoraiRinchen Jung ne Rin jungBảo Sanh Như LaiAmóghasziddhi成就如來, Chengjiu Rulai不空成就如来, Fukújóju nyoraiDön yö drub pa Dön drubBất Không Thành Tựu Như Lai
Tulajdonságok
A mandala minden eleméhez kiterjedt számú asszociáció létezik, így a mandala egy titkosírássá válik, egy emlékezeterősítő vizuális gondolkodáshoz használatos eszközzé, egy fogalomtérképpé; egy közvetítő közeggé a dharma egészének megértéséhez, "dekódolásához." Néhány társítás:
Család/Buddhaszín ← alkotóelem → szimbolizmuségtáj → bölcsességek → kötöttségek → kézmozdulat (mudrá)módja → a stresszhez való rossz alkalmazkodásÉvszakBuddha/Vairócsanafehér ← űr → kerékközéppont → mindent befogadó → forma → a dharma tanításaa dharma kerekének forgatása → tudatlanság/nemtörődömségnincsVadzsra/Aksobhjakék ← víz → jogar, vadzsrakelet → tükörszerű tudatosság → öntudat → alázatosság véd, megsemmisít → düh, gyűlölettavaszPadma (szent lótuszvirág)/Amitábhavörös ← tűz → Padma (szent lótuszvirág)nyugat → érdeklődő → érzékelés → meditációvonz, leigáz → önzőség nyárRatna/Ratnaszambhavaarany/sárga ← Föld → ékszerdél → kiegyensúlyozottság → érzés → adásdúsít, növel → büszkeség, mohóság (kapzsiság)őszKarma/Amóghasziddhizöld ← levegő → dupla vadzsrák észak → mindent megvalósító → mentális képződmény, fogalom → vakmerőségkibékít → irigységtél
Az Öt bölcsességbuddhát az Öt bölcsességkirály védelmezi, s Japánban sűrűn ábrázolják őket együtt a két birodalom mandaláján; az Öt bölcsességbuddhaa Súrangama szútra által felfedett Súrangama mantrában található meg. Gyakorta ábrázolják hitveseikkel illetve saját Tiszta földjüket uralva. Kelet-Ázsiában a tiszta földön való újjászületésre való törekvés a központi lényege a Tiszta föld buddhizmusnak. Ugyan mind az öt buddhának van tiszta földje, úgy tűnik csak Szukhávatí (Amitábha tiszta földje), illetve sokkal kisebb mértékben Abhirati (Aksobhja tiszta földje, ahol olyan nagy mesterek is tartózkodnak, mint Vimalakirti és Milarepa) és KecsaraVajrayogini (Buddhist Deity) - (Naropa Tradition) (Vadzsrajoginí-Heruka tiszta földje) vonzották a földi törekvőket.=2008 Oral Commentary on Highest Yoga Tantra by Venerable Bhikshu Geshe Ngawang Dakpa" of Tse Chen Ling, San Francisco Foundation for the Preservation of the Mahayana Center
buddha (Skt)hitvesdjáni bódhiszattvatiszta földmag-szó (bídzsa)VairócsanaFehér tárá vagy DharmadhatvisvariSzamantabhadraközponti tiszta föld Akanisztha GhanavjuhaOmAksobhjaLokanáVadzsrapánikeleti tiszta föld AbhiratiHumAmitábhaPandaraPandara The Shakti of AmitabhaAvalókitésvaranyugati tiszta föld SzukhávatíHrihRatnaszambhavaMamakiMamaki The Shakti of AksobhyaRatnapanidéli tiszta föld SrimatTrahAmóghasziddhiZöld TáráVisvapániészaki tiszta föld PrakutaAh
Lásd még Bölcsességkirályok Singon buddhizmus
Jegyzetek
Források Bogle, George; Markham, Clements Robert; and Manning, Thomas (1999) Narratives of the Mission of George Bogle to Tibet and of the Journey of Thomas Manning to Lhasa Bucknell, Roderick & Stuart-Fox, Martin (1986). The Twilight Language: Explorations in Buddhist Meditation and Symbolism. Curzon Press: London.
További információk Five Dhyani Buddhas - chart of the Five Buddhas and their associations. The Berzin Archives - Buddha-Family Traits (Buddha-Families) and Aspects of Experience Five Dhyani Buddhas - Painting of the Five Buddhas at Padmaloka. Symbolism of the five Dhyani Buddhas Color Symbolism In Buddhist Art Mark Schumacher: Godai Nyorai (Japanese) - Five Buddha of Wisdom Five Buddha of Meditation Five Jina | Five Tathagatas
Kategória:Buddhák Kategória:Jidamok