Az elektrokémiai lumineszcencia vagy más néven elektromosan generált kemolumineszcencia a lumineszcens jelenségek egyik fajtája, amely oldatokban keletkezik elektrokémiai reakciók során. Az elektromosan generált kemolumineszcencia során az elektrokémiai úton képződő köztitermékek erősen exergonikus reakción keresztül gerjesztett elektronállapotba jutnak, melyből azután fénykibocsátással kerülnek alacsonyabb energiaszintre. Az elektromosan generált kemolumineszcenciát az elektromosan gerjesztett anyagban elektrontranszfer- (redoxi)reakció okozza. Ez a lumineszkálás a kemolumineszkálás egy formája, ahol a reagens(ek) az elektródokon keletkeznek.Electrogenerated Chemiluminescence, Edited by Allen J. Bard, Marcel Dekker, Inc., 2004
Az elektromosan generált kemolumineszcencia akkor figyelhető meg, amikor néhány volt feszültséget kapcsolnak egy elektrokémiai cellára, melyben lumineszcens anyagot tartalmazó oldat található (policiklusos aromás szénhidrogének, fémkomplexek aprotikus szerves oldószerben).
Alkalmazás Az elektrokémiai lumineszcencia jó eszköz az analitikai alkalmazásokban, ahol igen érzékeny és szelektív módszert jelent. A módszer kombinálja a kemolumineszcens analízis előnyeit a reakció egyszerű vezérlésével, az elektródák feszültségszabályozásával. A szelektivitást az elektródák potenciáljának a változtatásával lehet szabályozni.Fahnrich K.A., Pravda M., Guilbault G.G., Recent Applications of Electrogenerated Chemiluminescence in Chemical Analysis, Talanta, 54 (4), 531-559, 2001 Általában ruténiumvegyületeket használnak ([Ru (Bpy)3]2+), melyek a 620 nm-es tartományban emittálnak fotonokat TPA-val (tripropil-amin) regenerálva folyékony fázisban vagy folyékony-szilárd átmenetben. A fotonok detektálása fotoelektron-sokszorozó csővel, szilícium alapú fotodiódával, vagy arannyal bevont üvegszálas optikai érzékelővel történik.Tris (2, 2′-bipyridyl) ruthenium (II) electrogenerated chemiluminescence in analytical science; Mikrochimica acta [0026-3672] Lee yr:1997 vol:127 iss:1 pg:19
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Elektrokémia