Nemeskeresztúr község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban. A településen mobilposta, könyvtár, művelődési ház, labdarúgócsapat és egy alapítvány működik.
Fekvése A Kemenesalja (és egyben a vármegye) délkeleti csücskében, a Marcal-medencében fekszik, a Marcal folyó bal (nyugati) partján.
A közvetlenül határos települések: észak felől Karakó, kelet felől Zalaszegvár, délkelet felől Zalameggyes, dél felől Rigács és Megyer, délnyugat felől Hetyefő és Zalaerdőd [utóbbi hat település mind Veszprém vármegyéhez tartozik], északnyugat felől pedig Jánosháza. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos kelet-délkelet felől még Hosztóttal, nyugat felől pedig Keléddel is.
Megközelítése A község fekvése közlekedési szempontból jónak mondható, hiszen a Balatont Sopron környékével összekapcsoló 84-es főút közvetlenül a délnyugati széle mellett halad el és a 8-as főút nyomvonala is kevesebb, mint 3 kilométerre északra húzódik a központjától.
Főutcája a Veszprém vármegyei Csabrendektől idáig vezető 7325-ös út, utóbbi a belterület nyugati szélén ér véget, beletorkollva a község területét észak–déli irányban átszelő, a 84-es és a 8-as főutak összekapcsolását is biztosító 8457-es útba.
Áthalad a településen, ugyancsak észak–déli irányban a is, amelynek vasútállomása is van itt; Nemeskeresztúr vasútállomás néhány lépésre található az említett két, négy számjegyű út találkozásától. Távolsági buszforgalom (Keszthely, Szombathely, Sopron, Sümeg, Celldömölk, Sárvár) is áthalad a községen.
Története A település első okleveles említése 1332-ből ismert. A feudális korban kisnemesek lakták. 1704-ben gróf Károlyi Sándor, Rákóczi fejedelem vezérlő tábornoka az akkor Németkeresztúrnak nevezett településről, mint a kuruc hadsereg dunántúli kiképző táborából bocsátotta ki a hadsereg szabályzatát és a katonai eskü szövegét.
Jelenlegi nevét 1907-től viseli.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szép József (független) 1994–1998: Szép József (független) 1998–2002: Szép József (független) 2002–2006: Szép József (független) 2006–2010: Szép József (független) 2010–2014: Rába Gyula (független) 2014–2019: Rába Gyula (független) 2019–2024: Zömbik János (független) 2024– : Zömbik János (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 0,4%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 2,2% (19,3% nem nyilatkozott).Nemeskeresztúr Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 6,8% evangélikus, 1,7% református, 0,3% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).Nemeskeresztúr Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom. Titulusa: Szent Kereszt Felmagasztalása, 1772-ben épült az Árpád-kori templom helyén. A község bel- és külterületén 5, a lakosság által állított kereszt, a Kossuth utcában Mária-szobor Jézussal, a községet két részre osztó patak partján Nepomuki Szent János szobra áll. A művelődési ház előtt a honfoglalás ezeréves évfordulójára az önkormányzat kopjafát helyezett el. A Kossuth utca végén található Bertha Bulcsu nagyszüleinek háza, ahová az író sűrűn visszatért. Emlékét márványtáblán örökítették meg. A Millennium évében emlékparkot és Szent István-parkot avattak. Szent István-szoborIstván, a szobor: másfél száz változat - HVG
Jegyzetek
Irodalom Bertha Bulcsu Emlékkönyv (szerk.: D. Nagy Imre, ill.: Eigel István, Tassy Klára ). Magyar Írók Egyesülete, Budapest, 1999 D. Nagy Imre: A gyanakvó ember. Bertha Bulcsu élete. Kairosz Könyvkiadó, 2010 Herczeg László: Nemeskeresztúr évszázadai. Martinus Kiadó, 2010
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Vas megye települései Kategória:A Marcal-medence települései Kategória:Vas vármegye települései