Nágocs

Nágocs () község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése

A körülbelül 620 lakosú község a külső-somogyi dombvidék központi részén fekszik, a Balatontól 25, Kaposvártól 35 kilométer távolságra. Szomszédai északon Kapoly, nyugaton Andocs, délen Somogyacsa, keleten Zics, Miklósi és Kára.

Központján észak-déli irányban egy öt számjegyű mellékút, a 65 115-ös út húzódik végig, nyugat felől Andoccsal és a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös úttal a 6522-es út, kelet felől Ziccsel a 6523-as út köti össze. Közigazgatási határának keleti szélét érinti még a Szorosadtól Kapolyig húzódó, a 6508-as és 6511-es utakat összekötő 6516-os út is.

A falu területe kb. 4000 katasztrális hold. A határ hosszúsága 12 kilométer, szélessége csak 2–3 kilométer az észak-déli irányban húzódó dombvonulatok miatt. Legmagasabb pontja 245 méterrel van a tengerszint felett, a legmélyebb 153 méterrel. A dombhátak enyhén a Nagy-Koppány folyóvölgye felé lejtenek. A község a két fő dombvonulat közötti völgyben helyezkedik el, a Nágocsi-patak forrásvidékén.

Története 300px|thumb|right|A Zichy-kastély légi felvételen A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően a falu területe évezredek óta lakott hely. Már az őskori ember is megtelepült itt. Ezt bizonyítják a község határában feltárt kő-, bronz-, és vaskori leletek is.1935-ben az i. e. III. évezredből származó, újkőkori telep nyoma és egy kőbalta került elő. A 16X11 cm-es nyéllyukas kőbalta azt mutatja, hogy az itt élő ember már megtanulta a kövek csiszolását és átfúrását. Az i. e. II. évezredben a bronzművesség elterjedése miatt a kőeszközök használata fokozatosan háttérbe szorult. 1858-ban három bronztálat találtak a szőlőhegyen, melynek korát akkor nem lehetett megállapítani. Érdekesség: az említett három bronztálat a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, de sajnos elvesztek. Az i. e. I. évezredben a vas felhasználásával jutott először az emberiség kezébe tömegesen előállítható és megbízható eszköz. Ebből az időből ismerjük először név szerint a Nágocs vidékén megtelepedett népeket: a keltákat és az illíreket. A lovakkal és harci kocsikkal rendelkező harcosok az i. e. II. évszázadban nyomultak be a Délkelet-Dunántúlra. Nágocson több lelet is őrzi a kelták emlékét: urnasír, fegyver, használati és dísztárgyak. Az urnasír 1927-ben került a felszínre. A kelták eredetileg csontvázas sírokba temetkeztek, a hamvasztást a leigázott illírek hatására terjedt el a hódítók között. Az elégetett halott maradványait nagyobb urnába gyűjtötték. Az urna mellé egy cserépedényt is helyeztek, amelybe vagy a halott értékeit vagy élelmet raktak. A nágocsi edény fazekaskoronggal készült, alacsony vállú, széles szájú és kihasasodó formájú volt. Két vaskardot is tettek a sírba, az egyiket érdekes módon kétszer is meghajlították, a kardhoz csavart kardkötő lánc is tartozott.

Nágocs Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét már 1138-ban villa Nagasu alakban, majd 1264-ben villa Nagach írásmóddal említették az oklevelek. 1208-1290 között Nágocs a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágának birtoka volt. 1230-ban az Osl nemzetségbeli Osli ispánnak és az ugyane nembeli Móricnak is, aki azonban itteni földjeit még 1230 előtt a csomai egyháznak adományozta.

1450-ben a Tolna vármegyei Daróvár tartozékai közé tartozott, majd 1536-ban a Dombai családé volt. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromban 30 házzal vették fel, 1580-ban pedig 32 házát írták össze a török adószedők. 1598-1599-től a Zichy család volt földesura. 1715-ben végzett összeíráskor mindössze 5 háztartást írtak benne össze. Nágocs 1788. január 31-én és 1792. augusztus 2-án Nágocs országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.

1873. szeptember 1-éjén az ősrégi magyar nemesi Zichy család köznemesi ágából származó Zichy Stefanie (1855–1929), zicsi és rajki Zichy István (1827–1901), cs. kir. kamarásnak, földbirtokosnak a leánya házasságot kötött zágorjei Rubido Radoslav (1847–1910), horvátországi földbirtokos úrral. A gornja Rijekai Erdődy–Rubido-kastélyban nevelkedett zagorjei Rubido Radoslav horvát köznemes nem volt teljesen idegen a magyar főnemesség soraiban; apja Rubido Antal (1817–1863), földbirtokos, anyja pedig gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Szidónia (1819–1884) asszony volt. Rubido Radoslav 1878. február 26-án királyi engedélyt szerzett a "Zichy-Rubido" kettős-név viselésére, illetve felesége nemesi előnevét "zicsi"-t, adományban szerzete I. Ferenc József magyar királytól; ezentúl zágorjei és zicsi Rubido-Zichy Radoslav lett. Rubido-Zichy Radoslav, Varasd vármegye és Varasd város főispánja, 1905. november 10-én bárói címet szerzett adomáyban I. Ferenc József magyar királytól. Tőlük származik a báró zágorjei és zicsi Rubido-Zichy család.

A 20. század elején báró Rubidó-Zichy Radoslav és zicsi és zajki Zichy Stefánia fia, báró Rubidó-Zichy Ivánnak (1874–1964), a magyar királyság londoni nagykövete, lett a nágocsi nagy földbirtoknak és a szép kastélynak az örököse; a kastélynak a földszintes része régibb építésű, míg az emeletes részt Zichy Nepomuki János 1820 körül építtette. Báró Rubidó-Zichy Iván 1916-ban elvette gróf Apponyi Gizella (1886–1918), csillagkeresztes-hölgyet; Apponyi Gizella grófnő halála után báró Rubido-Zichy Iván feleségül vette a távoli rokonát gróf zicsi és vázsonykeői Zichy Erzsébet (1893–1972) kisasszonyt, gróf Zichy Andor (1858–1918), földbirtokosnak, és pészaki Bajzáth Máriának a lányát. A 20. század elején a nágocsi Rubido-Zichy kastélyban majd 2000 kötetes régi könyvtár is volt, a Zichy, az Erdődy és Rubidó családok egykorú arcképfestményeivel, régi berakott és faragott bútorokkal, régi ezüstveretű török nyergekkel és lószerszámokkal.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 1142 lakosából 1004 magyar, 138 német volt. Ebből 834 római katolikus, 279 református, 13 evangélikus és 13 izraelita volt.

Nágocshoz tartozott Jutom-, Csillag- és Tomé puszta is, valamint a Nágocs és Miklósi között fekvő Kovászna helység is.

1945 báró Rubido-Zichy Ivánt és családját a kommunista rendszer minden tulajdoni jogtól kifosztotta. A nágocsi kastély több használó kezébe került; iskola, tsz-iroda, orvosi rendelő, gyermekotthon, is adott helyet az épület az évtizedek során. közben az épület külső és belső állaga egyre jobban romlott. A rendszerváltozás után semmi kárpótlás nem jutott az egykori tulajdonosok és az épület a parkjával továbbra is az állam tulajdonaként maradt. A még mindig állami tulajdonban levő kastélyhoz 2014 óta gróf Zichy László vállalkozó 60 évre vagyonkezelői jogot kapott rá, (azaz saját pénzen szépítheti és rendbe hozhatja a kastélyt, ezért cserébe addig lakhat benne). Zichy Lászlónak a szülei gróf zicsi és vásonkeői Zichy Aladár (1910–1969), diplomás mezőgazdász, nagybirtokos, és Walkó Erzsébet (1916–2002) voltak; az utóbbi pedig Walko Lajos (1880– 1954), Magyarország külügyminiszterének, országgyűlési képviselőnek a lánya volt. Azóta Zichy László és neje Zichyné Éva a kastély fenntartásával foglalkoznak. Jutom puszta Jutom puszta nevét 1397-ben Juton, 1450-ben Juthey alakban említették az oklevelek, a Tolna vármegyei Daróvár tartozékaként. 1726-os összeíráskor Gyutom néven, Zichy Ádám birtokaként szerepelt.

Tomé puszta Tomé puszta neve 1726-ban már szerepelt az oklevelekben, ekkor Zichy Ádám birtoka volt.

Kovászna Kovászna nevét az 1583 évi adólajstrom Nágocs és Miklósi között említette, mely ekkor osztopáni Perneszy András birtoka volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ifj. Horváth Pál (független) 1994–1996: Ifj. Horváth Pál (független) 1996–1998: ... 1998–2002: Dr. Pap Imre (független) 2002–2006: Pál Imréné (független) 2006–2010: Pál Imréné (független) 2010–2014: Dr. Pap Imre (független) 2014–2019: Kiss Szilveszter (független) 2019–2024: Simor Ákos (független) 2024– : Horváth István (független)

A településen 1996. április 14-én időközi polgármester-választás zajlott.Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,2%, református 8,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 14,9% (26,5% nem nyilatkozott).Nágocs Helységnévtár

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 2,3% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,4% volt római katolikus, 6,3% református, 1,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 6,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).Nágocs Helységnévtár

Nevezetességei Zichy-kastély Római katolikus templomát - 1757-ben Zichy József építtette, később báró Rubidó Zichy Iván restauráltatta és új toronnyal látta el. Turul-szobros emlékmű

Jegyzetek

Források Borovszky Samu: Somogy vármegye

Kapcsolódó szócikkek Magyarország védett természeti területeinek listája

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései