150px|right|thumb|Egyforintos ezüst emlékérme a II. József altárna áttörése alkalmából (1878) A II. József altárna a selmeci bányavidék bányavizeit vezeti le a Garamba; korának egyik kiemelkedő műszaki teljesítménye,HathiTrust Digital Library – Bergmännisch geschichtliche Darstellung des Kaiser Joseph II. Erbstollens in Schemnitz vom Redakteur Gustav Faller. (A selmecbányai II. József császár altárna bányászattöténeti bemutatása Gustav Faller szerkesztőtől.) In: Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuch der k. k. Schemnitzer-Bergakademie und der k. k. Montan-Lehranstalten zu Leoben und Příbram für das Jahr 1858. (A cs. k. Selmecbányai Bányászati Akadémia, valamint a leobeni és příbrami cs. k. bányásziskolák bányászati és kohászati évkönyve az 1858-as évre.) Wien, 1858. pp. 1-95 elkészültekor a világ leghosszabb tárnája,BKL Teljes szövegű elérések – Híradás a selmeci II. József altárna áttöréséről. Bányászati és Kohászati Lapok XI. évfolyam 18. szám. 1878. október 15. p. 139. Magyarország és egyúttal a Monarchia bányászatának büszkesége volt. Hossza a Garam völgyétől a Ferenc József aknáig 16 538 m, a 76 m mélyen húzódó tárna 1782–1879 között, 97 éven át épült összesen mintegy 4,6 millió forint (ezüstértéken átszámolva ez 2011 augusztusában mintegy 12,5 milliárd forintnak felel meg) költséggel az állam és néhány bányatársaság beruházásában.Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis – Vasárnapi Ujság, 1878. szeptember 8. Mi ujság? Bányász ünnepély. 576-577. oldal.Magyar Elektronikus Könyvtár – A Pallas nagy lexikona: Selmec- és Bélabánya Az új altárna építését 1780-ban úgy tervezték, hogy az addig meglévő 10 altárnánál is mélyebb legyen, nagy területet mentesítve a bányavíztől. Az építést 1782-ben kezdték meg a Garam felől, a fővágat áttörése 1878. október 5-én történt,BKL Teljes szövegű elérések – Ünnepély a II. József-altárna fővágatának áttörése alkalmából. Bányászati és Kohászati Lapok XI. évfolyam 19–20. szám. 1878. november 1. p. 154. az altárna végső átadása 1879. október 21-én volt.Digitália – A PTE Egyetemi Könyvtárának Digitális Univerzuma – Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, 1880. pp. 264–266. A munka nagyrészt Gretzmacher Gyula és Tirscher József mérnökök felmérésein alapult.
Jegyzetek
Kategória:Magyarország bányászata