Ófehértó község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése Nyíregyházától keletre fekszik, Baktalórántháza délnyugati szomszédságában.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Baktalórántháza-Nyírbátor közti 493-as főút, ezen érhető el mindkét végponti város irányából; Máriapócs felől a 4927-es út vezet a községbe. Ligettanya nevű, különálló településrészével a 49 156-os számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, amelynek két megállási pontja – egy állomása és egy megállóhelye – van itt. Ófehértó vasútállomás a település központjától nem messze, a lakott terület északi szélén helyezkedik el, a 493-as főút vasúti keresztezése közelében, közvetlen közúti megközelítését az abból kiágazó 49 323-as számú mellékút teszi lehetővé. Ligettanya megállóhely a község külterületén létesült, a központtól csaknem három kilométerre északkeletre, a névadó, különálló Ligettanya településrésztől is bő egy kilométerre északra; közúti megközelítését a 493-as főút és Ligettanya felől is csak önkormányzati utak biztosítják.

Története Ófehértó (Ó-Fehértó, Fejértó, Nyírfejértó) nevét 1220-ban a Váradi regestrum említette először.

Első ismert birtokosa Gothárd és rokonsága volt. 1326-ban Károly Róbert király Fejértót hűtlenség miatt elkobozta Gothard fiaitól Páltól és Jánostól, valamint fivérétől Lászlótól, és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthory Bereck fiainak adományozta. 1332-ben a pápai tizedlajstromban szerepelt neve. 1418-ban a Báthori család Szaniszlófi ágának, Báthory Zsigmondnak birtoka, majd a Báthoryak kihalta után a Vay, Károlyi család is birtokosa volt. A 16. században Lónyay Istváné, majd fiának Zsigmondnak birtoka. A 17. században Lónyay Judit kezével a Bogdányi családé, majd a Csáky, Kornis, Erdődy családoké lett. A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett, s csak a 18. században települt újra. 1772-ben Dessewffy Sámuel sárosi főispán szerezte meg, majd a század végén a gróf Szirmai családé lett. Birtokosai a század második és a 19. század első felében a gróf Csáky család, a Pálffyak és a Szextyek voltak. A 20. század elején gróf Majláth József birtoka volt.

Ófehértó címere: Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, vörössel és kékkel négyelt; a pajzs 1. vörös mezejében arany szalaggal csokorba kötött arany tölgyfaág – három levéllel, két makkal – és három búzakalász egy-egy levéllel; a 2. kék mezőben arany latin kettőskereszt, valamint nyolcágú aranycsillag; a 3. mező ezüsttel és kékkel ötször vágott; a 4. vörös színű mezőben ezüst csoroszlya és ekevas.

Takaró: Vörös és kék levélornamentika, amely a címerpajzsot alulról övezi.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Balogh József (független) 1994–1998: Balogh József (független) 1998–2002: Vass Mihály (független) 2002–2006: Vass Mihály (független) 2006–2010: Vass Mihály (független) 2010–2014: Simon József (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Simon József (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Simon József (független) 2024– : Simon József (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 12,2% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, görögkatolikus 25,7%, református 24,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,7% (14,8% nem válaszolt).Ófehértó Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,3% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,1% volt római katolikus, 21,6% református, 15,1% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 2,1% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).Ófehértó Helységnévtár

Nevezetességei Római katolikus temploma 1750-ben épült. Hajójának falán 14. századi freskók maradtak fenn: Sárkányölő Szent György, Jézus életének és keresztútjának jelenetei, Árpád-házi Szent Erzsébet, Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála. Református temploma 1798-ra épült fel. A község nevezetessége a meteorit, amely a környéken hullott le 1900-ban. A Magyar Természettudományi Múzeum katalógusa így ír róla: „A helyi szájhagyomány szerint Majláth József gróf béresei »csillaghullásra« lettek figyelmesek a falu Nyírgyulaj felőli határában és bevitték az »égből érkező hatalmas követ« a kastélyba. Majláth gróf azonnal felismerte a lelet értékét, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a meteoritot”.

Nevezetes szülöttei Buday Géza író, tanár (1882–1956) Dr. Csiha Endre ügyvéd, tb. vármegyei főjegyző (1889–?) Dr. Hársfalvi Péter történész, főiskolai tanár, tanszékvezető (1928–1985)

Jegyzetek

További információk Ófehértói tükör

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései Kategória:A Nyírség települései