A széleslábú vakond (Scapanus latimanus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A Csendes-óceán partvidékének lakója Közép-Oregontól a Kaliforniai-félsziget északi részéig. Az elterjedési területe keletre, egészen Nevadáig kinyúlik. Akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható.
Alfajai A hagyományos rendszerezés szerint, ennek a vakondfajnak 12 alfaja van. Azonban 2004-ben, egyes rendszerező a mexikói S. l. anthonyi nevű alfajt önálló fajjá emelnék; ha ez megvalósulna, akkor ez az „új faj” magával vinne egyéb alfajokat is, úgyhogy a széleslábú vakondnak csak öt maradna. Viszont ezt a feltételezést még nem fogadta el mindenki, és a széleslábú vakond ezidáig megtarthatja az összes alfaját.
Scapanus latimanus anthonyi J. A. Allen, 1893 Scapanus latimanus campi Grinnell & Storer, 1916 Scapanus latimanus caurinus F. G. Palmer, 1937 Scapanus latimanus dilatus True, 1894 Scapanus latimanus grinnelli Jackson, 1914 Scapanus latimanus insularis F. G. Palmer, 1937 Scapanus latimanus latimanus Bachman, 1842 Scapanus latimanus minusculus Bangs, 1899 Scapanus latimanus monoensis Grinnell, 1918 Scapanus latimanus occultus Grinnell & Swarth, 1912 Scapanus latimanus parvus F. G. Palmer, 1937 Scapanus latimanus sericatus Jackson, 1914
Megjelenése A széleslábú vakond átlagos hossza 14-19 centiméter; a hím valamivel nagyobb a nősténynél. A testtömege 39-55 gramm között mozog. Bundája a sötétbarnától az ezüstösig változik. Szájában 44 darab egy vésetű fog ül. A mellső lábai, amint neve is mutatja, szélesek, az ásáshoz alkalmazkodtak.
Életmódja Üreglakó állatként puha, azonban jó lefolyású talajokra van szüksége. A földben kétféle járatai is lehetnek; a felszínközeliek, ezek hosszú kiemelkedésként láthatóak, és mély járatok, melynek felszíni kezdete a „kis vulkánhoz” hasonló vakondtúrás. Egy-egy járatban egyszerre, csak egy példány tartózkodhat, azonban ha ez elpusztul vagy elvándorol, két napon vagy ennél kevesebb időn belül is egy másik uralmába veszi az üresen maradt járatot. Tápláléka főképp földigilisztákból és más talajlakó gerinctelenekből tevődik össze, de ha muszáj akkor növényi eredetű táplálékot is képes fogyasztani.
Szaporodása Január-februárban párzik. Egy alomban 2-5 kis vakond lehet. Ezek márciusban vagy áprilisban jönnek világra, egy mélyen található kamrában.
Jegyzetek
Források
North American Mammals: Scapanus latimanus Mammal Species of the World Bachman, J., 1842. Boston Journal of Natural History, 4:34.
Fordítás
Kategória:Újvilági vakondformák Kategória:Emlősfajok Kategória:Mexikó emlősei Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok emlősei Kategória:A nearktikus ökozóna élővilága