Bonyhádvarasd (németül: Warasch) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Fekvése A Dunántúli-dombságban, a vármegye déli részén fekszik, a járási székhely Bonyhádtól 7 kilométerre északnyugatra. Szomszédos települések Bonyhádon kívül: Aparhant, Mucsfa, Nagyvejke, Kisdorog és a Bonyhád városához tartozó Tabód.
Megközelítése Közúton a 6-os és 65-ös főutakat összekötő, Bonyhádtól Tevel és Murga határáig húzódó 6535-ös úton érhető el.
A megyeszékhely Szekszárd felől két irányból lehet megközelíteni: vagy Bonyhád érintésével (odáig a 6-os főúton, majd onnan a 6535-ösön), vagy Zombán keresztül. Ez utóbbi esetben a 65-ös főúton kell menni Zombáig, onnan a 6533-as, majd a 6536-os úton Kisdorogig, és onnan délnek kanyarodva a 6535-ösön.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás a mintegy 13 kilométerre lévő Hidas-Bonyhád vasútállomás, a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Csaba Józsefné (független) 1994–1998: Csaba Józsefné (független) 1998–2002: Csaba Józsefné (független) 2002–2006: Csaba Józsefné (független) 2006–2010: Juhász Ferencné (független) 2010–2014: Csaba Józsefné (független) 2014–2019: Csibi Zsolt (független) 2019–2024: Csibi Zsolt (független) 2024– : Csibi Zsolt (független)
Bonyhádvarasd Község Önkormányzatának címe: 7158 Bonyhádvarasd, Kossuth utca 27., telefon- és faxszáma 74/407-931, e-mail címe [email protected], hivatalos honlapja pedig http://www.bonyhadvarasd.eoldal.hu . A településen német nemzetiségi önkormányzat is működik.
Története Bonyhádvarasd első írásos említése 1193-ból maradt fenn, Worost néven, amikor III. Béla a fehérvári kereszteseknek adta. Még a XV. században a is az ő birtokuk volt a falu.
A törökök kiűzése után a Fekete-erdő (Schwarzwald) vidékéről német telepesek érkeztek a községbe.
1903-ig Varasdnak hívták, akkor kapta mai nevét.
A második világháború után a kitelepített németek helyébe a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bukovinai (hadikfalvai) székelyek érkeztek. Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 17,4% németnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,4%, református 0,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (14,6% nem nyilatkozott).Bonyhádvarasd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 15,1% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,8% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% görögkatolikus, 0,3% egyéb katolikus, 2,9% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).Bonyhádvarasd Helységnévtár
Vallás A 2001-es népszámlálás adatai szerint akkor a lakosság kb. 88,5%-a római katolikus, kb. 1,5%-a pedig református vallású volt. A lakosok kb. 10%-a nem válaszolt. Római katolikus egyház A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületéhez tartozik mint önálló plébánia. Római katolikus anyakönyvét 1804-től vezetik. A plébániatemplom titulusa: Szent Jakab apostol. Református egyház A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány. Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Bonyhád-Hidas-Kismányoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.
Nevezetességei A római katolikus (Szent Jakab-) templom 1793-ban épült barokk stílusban. 1908-ban felújították. A római katolikus (Mindenszentek-) temetőkápolna a pestisjárvány emlékére épült 1845-ben késő barokk stílusban. Tájház. Temetőkereszt. Kőkereszt.
Jegyzetek
További információk Bonyhádvarasd honlapja Bonyhádvarasd térképe
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései