thumb|right|335px|A CTH#322 hat töredéke. thumb|right|335px|A leghosszabb szövegű töredék, a CTH#321.A (Bo 873) számú tábla az első négy sorának átírásával és fordításával. CTH#322.1Korábban (vagy régebben), amikor a nagy Te(nger) [...] és a Menny, a Föld (és) az emberekA szövegben DUMU.LU2 sumer logogramok szerepelnek, amelynek jelentése valószínűleg „az ember gyermeke”. A LU2 egyébként sok jelentésű szó. „Ki, aki, ami” névmási, személyre utaló determinatívumi, sőt személyes hatalomra vonatkozó jelentései is vannak. [...] Ő (a Tenger?) dühös volt [...] (a Napistennőt) hozta (az égből a Tengeristen) lefelé [...] a föld előlA „KUR-e” a magyarban nem használt vocativus, ezért nehezen fordítható. (elrejtette). A Tenger(t?)A szövegben az „”a-ru-n[a-an…” a tenger nomminativus-accusativusa, azaz lehet alanyesetben és tárgyesetben is. A töredéksor miatt bizonytalan. rosszul [...] [...] és elsötétedik, [...] és a Tenge[rnek...] senki sem állt el[len] [És a Viharisten Telipinuszt hívta, j]ó első fi[át...] (Rajta?), Telipinusz, menj a [Te]ngerhe[z...] [ho]zd a Napistennőt a Tenge[rtől é]gbe v[issza]! Telipinusz elment a Tengerhez. Fé[lt a Tenger] tőle és leányátA Tenger leánya a szöveg konkrétan azonosítható részeiben mindenhol a sumer DUMU.MUNUS logogramokkal szerepel, ezért feltehető, hogy a másik legendában bizonytalan szövegkörnyezetben előforduló Hatepinu név nem azonos vele. (neki?) [adta...] és a Napistennő is nála volt Telipin[usz hozta a Napistennőt] és a Tenger leányát vi[ssza] és vi[tte?] őket a Viharistennek. A Tenger küldte (engedelmesen) a Viharistennek. „Telipin[usz], a te fiad, [vette] a lányomatA szövegben a DUMU.MUNUS-YA kifejezés van, ami a DUMU.MUNUS egyes szám első személyű birtokos esete. „Én lányom”. feleségülDAM.ŠU logogram, a sumer feleség és akkád úrnő összetétele. Egyáltalán nem bizonyos, hogy itt is feleséget jelent. és hozta magával. [Mit] adsz majd nekem (érte)?” A Viharisten mondta Hannahannah istennőnek: „[…] jött egy folyó?A szövegben valószínűleg a sumer ID2 ideogram áll, amelynek jelentése a sumer nyelvben folyó, csatorna. A hettitában bizonytalan. a Tengertől […] (és) követelte [a menyasszony árát? …]A jelcsoport nagyon elmosódott. A KUB 12.60 szövegkiadásában még megkísérelték a kušata szót kiolvasni, de a KUB 33.81 forráskiadása már csak […] formában közli. Teljesen bizonytalan, mit követelt a Tenger. Ha adok neki, (és) ha megtagadomA sumer [U2?]-UL logogram rendkívül sok jelentéssel fordítható, itt talán a „tagadó válasz” jelentés alkalmazható. az a[dást]?” Az bölcs istennő,Az itt alkalmazott UMMA logogram jelentése „idős asszony”. Ebben a kontextusban feltehetően az istennő bölcsességére céloz. Ugyanakkor akkádul egyszerűen azt jelenti: .„így mondja”. Hannahannah (mondta) a Viharistennek:vagy beszélt a Viharistenhez. Az akkád A-NA hozzád és neki jelentésű is lehet. „Adj neki. Itt […] hozzád a menyasszony.A „menyasszony” szó ismét sumer logogrammal (fE2-GI4) szerepel.” Ez [...] [é]s ne[ki] megfiz[et] 1000 [...] 1000 marhát és 1000 juhot adományozottA hettita pa-iš (vagy peš, piyaš) kifejezés fizetség, adomány, adó értelmű is lehet. é[s...] [...] × × testvérei × [...] [...]× és [...] [_ _] × × [...] [d]e ez a [...] ×[...] GIŠišḫāuwarValamilyen fából készült tárgyról van szó. ×[...] igát (és) ekét ve[tt] megfőzött és megédesített [...] egy aludttejet, egy sajtot, két fa[…], nyolc édes gabo[nát…], fügét, olivab[ogyót], együtt […] gabonacsírát, tűzif[át?], birkafaggyút vágott GIŠalanza GIŠ×[…]Két ismeretlen fatárgy, vagy fával kapcsolatos termék. [_] × × × [...] CTH#322.2[...]×[...] [...]na-×[...] [...]× dühös ×[...] [...] [füst]ölte a háza[t] [a kályhában meggy]ulladt a fahasáb A [...] [A kará?]mmal a bárányok [...] [...(bárányok)?] ők nem voltak [...] [... gond?]ozni [...] [...] × × Ten[ger?...] [T]elipinusz újra [...] egy ásó (és) eke(?) [...] [...]ekTöbbes szám. A szóból csak a ...-ḪI.A-uš rész olvasható, azaz a többes szám jele és az alanyeset végződése. beszúr[ta?...] [...]× felfelé(?) [_] × × × [ [...i]v[e]lA sorban egyedül egy határozatlan névmás ablativusz-ragja olvasható ki: […e]z-[z]i [... marhá]k(at) és birkák(at) hajto[tt...] × [...] [...] nincs ×-×-[...] [Telipinussza]lA dTe-li-pi-nu-wa-az szó szövegkörnyezet nélkül lefordíthatatlan. A -wa-az végződés az u-tövű főnevek ablatívuszának ragja. A jelentés valószínűleg: „Telipinusz dühös volt”, amit a hettiták így fejeztek ki: „Telipinusszal düh volt”. düh [...] és Ő [...] neki a [mocsá]rba Ő ment (és) e[lbújt a mocsárban] [de nőtt a] ḫalenzu-növény [...] [...] CTH#322.3[...] (a) Tengerhez tartott ×-[...] Telipinusz [...](a) Ten[ger ...] Telipinusz ×-[...] [...] ismét Telipinusz be[szélt] [...?] [...n]élA sorban csak egy i-tövű melléknév datívusz–lokatívusza olvasható: […-y]a. „Ki (van) veled?” És [...] aludtam ×[...] Ő aztán neki [...] [...] a középső [...] [...] vezetett [...]t [...]Csak egy főnév accusativusa olvasható: nu-wa-×[…] [...]-×-× hiszem [...] [... i]smét beszé[l...] [...] [...-v]elFőnév, melléknév vagy névmás instrumentalis ragja olvasható: […-p]-it (-val, -vel). [...] × × [...] CTH#322.4[...] halot[t ...] [...] [...ju]hokat vezette vissza. [...] amikor a Tenger [...] [...] (a) szűz/szennyezett(?) Föld [...] [...] [...] Tenger ×-[...] [...]-× Telipinusz viszont [...] [...] házba hajtot[t] [...] [... na]gy GIŠIG-×[...] [...] [...] A Telipinusz és a Tengeristen leánya című mítosz Telipinusz legendaköréhez tartozó történet. Összesen hét töredéke ismert, ebből hatot publikáltak eddig a nemzetközi hettitológiai antológiákban. A hetedik magángyűjteményben van, szövegét Oliver Gourney adta közre. A mítoszt a hettita szövegek katalógusa a CTH#322 számon tartalmazza, a hét töredék négy szövegrészlete a 322.1–322.4 alszámot kapta. A történet részben csatlakozik a Telipinusz eltűnése című (CTH#324) elbeszéléshez, részben magyarázza annak eseményeit, részben viszont a Yozgat-tábla meséjével rokon – mivel itt is szó esik a Nap eltűnéséről –, helyenként önálló.
Cselekménye A mítosznak csak kis része maradt fenn. Alsó-Hatti stílusában keletkezett, arról szól, hogy mi történt az „idő előtt”, amikor nagy ellentét alakult ki a „Nagy tenger” és a Nap istennője között. A Tenger eldugta a Napot, az ország sötétségbe borult. A Viharisten utasította fiát, a „kiváló és jó” Telipinuszt, hogy hozza vissza a Nap istennőjét.A szövegben a Viharisten dIM, a Napistennő dUTU. Ezért Taru, Tarhuntasz és Tessub neve is behelyettesíthető a Viharisten helyére, a Napistennő pedig az arinnai Nap. Telipinusz elment a tengerhez, aki felajánlotta neki a leányát. De a Tengeristen viszontajándékot kért (hozományt?). A Viharisten Hannahannah istennőtől kért tanácsot, aki megtárgyalta a mértéket a Tengerrel.
Innen már nagyon töredezett a szöveg, a történet második feléről keveset tudhatunk. A Tenger többször hívja Telipinuszt, hogy adja át ajándékait. Végül a Viharisten megfizeti a kialkudott értéket. Telipinusz felesége vagy szeretőjeként feltűnik egy Hatepuna vagy Hatepinu név is, akit általában azonosítanak a Tengeristen máshol meg nem nevezett leányával. Telipinuszt más istennőkkel is együtt említik, mint például a meghatározatlan funkciójú Szepuru, valamint a Kaszha és Hanhana városokban tisztelt Kattaha istennő.
Mitológiai háttere Nagyon ritka a Tengeristen tényleges szereplése a hettita mitikus szövegekben. Még az Ullikummi-mítoszban sem említik, pedig a tenger, mint helyszín fontos része a cselekménynek. Az ismert elbeszélések közül egyedül ez a mítosz az, amelyben főszereplő, de jellemző módon mindig csak az egyszerű Arunasz néven és egyetlenegyszer sem szerepel a név előtt a dingir determinatívum. Valószínűleg itt sem Tengeristenről, hanem egyszerűen a tengerről van szó, amely elnyeli a Napot.
Egyes feltevések szerint csak azért alakították ki ezt a mítoszverziót, mert a Telipinusz eltűnése mítoszban a Telipinusz által megkívánt nő neve Ḫatepinu. E név és jelentése („tengeri gyermek”) jól illeszkedik a hatti mitológiába, Jaan Puhvel szerint kapcsolatban lehet Kamruszepával.Puhvel szerint a KUB 17.8 IV/15 (nu=u̯ar=an arunaš punuškizzi) és IV/20 (nu=u̯ar=aš AMA-ni dKamrušipi piran tiet) összekombinálása mutat erre. „És megkérdezte tőle újra és újra a Tenger… és ott állt, mielőtt az anya, Kamruszepa…” Yoël L. Arbeitman vitatja ezt. Az általánosan elfogadott mitikus családfában a Tengeristen Kamruszepa fia.
A mítosz ismert részeiben nincs szó házasságról, sőt kifejezett utalás sincs rá. A CTH#322.1.A szöveg 20. sorában a DAM.ŠU kifejezés a sumer DAM (= feleség) és akkád ŠU (= úrnő, hölgy) logogramokkal szerepel. Egyáltalán nem biztos, hogy a feleség+úrhölgy összetétel a hettita írásban is ugyanazt jelentette. Valamilyen közeli értelmezése is lehetséges, akár még a „szolgáló” fordítás is elképzelhető. Ez esetben az „ajándék” nem hozomány, hanem vételár lett volna. A DAM például általában „házastárs” értelmű is lehet, nem csak feleség, hanem férj jelentéssel is. Sőt a sumer DAM szó leírására használt két lehetőség ( és ) közül csak az első, akkádul aššatu vagy mutu értelmű a MUNUS.KU×U ligatúra az, amelyik csak házastárs jelentésű.ePSD Museum: DAM Egy óbabiloni szövegben, a nippuri Lu755-ben a DAM.DAM jelenti a házastársat. A másik erre használt jel az UTU (akkád qīapu), amely „bízni, hinni, fényes, fénylik, tisztít, tisztítani” jelentésekkel fordítható,ePSD Museum: TAM kombinációkban még számos más értelemben is. A fiú és a lány kifejezés szolgát, szolgálót is jelenthetett, ahogy például a nuzi levéltár tulajdonosáról sem tudjuk, hogy herceg volt-e vagy egy palotabeli alkalmazott, mert csak a „király fia” összetétellel utalt magára. Valójában nem ismert, hogy a DAM.ŠU összetételt a hettiták a számos egymáshoz közeli jelentés közül melyik értelemben használták.
A fennmaradt szövegrészletek szerint a cselekmény lehetett egyszerűen a háborgó tenger legyőzése, amelyben szerepet kap a Viharisten, az időjárás irányítója, a Napisten és Telipinusz, a termékenység istene is. Egyáltalán nem biztos, hogy Hatepinu a Tengeristen leányával azonos, valamint az sem, hogy a felajánlás házasságra vonatkozott volna. A hettita – bár a tengerekkel három oldalról körbevett Anatóliában éltek – tipikus kontinentális nép, történetük során sosem vállalkoztak nagyobb tengerjáró expedíciókra és még az i. e. 13. század végén is Ugarit hajóhadát kellett igénybe vegyék Alaszija meghódításához. Kereskedelmüket is a szárazföldi karavánokkal bonyolították, a tengeri kereskedelmet teljes mértékben ráhagyták a föníciai városokra, Egyiptomra és Minószra.
Szövege CTH forráskiadás csatlakozó töredékek múzeumi katalógusszámrövidítések: N és B = ADW Mainz, BoFN = Vorderasiatisches Museum, Berlin CTH#322.1.A KUB 12.60 Bo 873 BoFN 00532a N 05589 CTH#322.1.B KUB 33.81 521f BoFN 05995 1b BoFN 05995 2 BoFN 05996b CTH#322.2.A KBo 26.127 1030/u B 0750c B 0751b CTH#322.3.A KBo 26.128 1177/u B 0720c CTH#322.4.A Gourney 4 –
CTH322.1 1§(1) ⌐ka¬-ru-ú ku-wa-pí GAL-iš a!-r[u-na-aš ... ] (2) nu ne-pí-iš te-kán DUMU.LÚ.⌐U19¬.[LU ... ] (3) na-aš šu-ul-li-ya-at (4) na-aš-š[a-an ... ] kat-ta pé-e-ḫu-te-et (5) n=an [munnāet?] 2§ (6) nu-kán KUR-e an-da i-da-a-la-u-[e-eš-zi?] (7) [ ... ] [n]a-na-an-ku-uš-zi (8) nu a-ru-n[a-an ... ] ⌐Ú-UL¬ ku-iš-ki ma-az-za-a[z-zi] (9) [nu dIM-aš dte-li-pí-nu-un āš-š]u-wa-an-da-an ḫa-an-te-[ez-zi-in ... DUMU-ŠU ḫa-al-za-iš] 3§ (10) [ _ _ e-ḫu dte-li-⌐pí¬-[nu] (11) zik=za [ ... a-r]u-na ī[t] (12) [ne-p]í-ša-aš dUTU-un a-ru-na-a[z ... EGIR-p]a ⌐ú ¬-[wa-te] 4§ (13) ⌐d¬te-li-pí-nu-uš a-ru-na pa-it (14) nu-u[š-ši a-ru-na-aš] ⌐na-aḫ¬-ša-ri-ya-at-ta-at (15) nu-uš-ši ⌐DUMU.MUNUS¬-[SÚ ... pa-iš] (16) ⌐d¬UTU-un-na-aš-ši pa-iš (17) nu dte-li-pí-n[u-uš dUTU-un] a-ru-na-aš-ša DUMU.MUNUS-⌐SÚ¬ a-ru-na-az ⌐EGIR¬-[pa u-wa-te-et] (18) nu-uš dIM-aš kat-ta-an pé-⌐e?¬-[ḫu-te-et?]