Boldog község Heves vármegyében, a Hatvani járásban.
Fekvése A Zagyva és a Galga folyók között, három vármegye (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest) találkozásánál fekszik, a járási székhely Hatvantól 9 kilométerre délre. Az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gödöllői, majd Aszódi járásához tartozott.
Hatvanon kívül még két települési szomszédja van: délkelet felől Jászfényszaru, délnyugat felől pedig Tura. Előbbivel a 3126-os út, Turával és Hatvannal a 31 121-es számú mellékút köti össze.
Vasútállomása nincs, de északi határszélét érintik a és a vágányai is, s ezek közös hatvani állomásáról könnyen elérhető a falu.
Története A település és határa régészeti leletekben gazdag. Boldogtól délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Első írásos említése 1395-ből maradt fenn.
1867 után Boldogon szőlőt telepítettek, s ekkor vált jelentőssé a faluban a fűszerpaprika termesztése is.
Boldog Heves vármegye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki, ebben is bemutatva a boldogi fehérhímzést.
A boldogi népviselet ma is látható a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. A régi szokások, énekek életben tartására alakult a településen a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.
Közélete Polgármesterei 1990–1992: Kepes János (független) 1992-1994: Zsíros István (független) 1994–1998: Záhonyi György (független) 1998–2002: Révész Péter (független) 2002–2006: Püspökiné Nagy Erzsébet (független) 2006–2010: Püspökiné Nagy Erzsébet (független) 2010–2014: Püspökiné Nagy Erzsébet (független) 2014–2019: Laczkó Roland (független) 2019–2022: Laczkó Roland (független) 2022–2024: Püspöki Istvánné (független) 2024– : Püspöki Istvánné (független)
A településen 2022. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az addigi képviselő-testület augusztus 15-én feloszlatta magát.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,2% cigánynak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 1,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (14,4% nem nyilatkozott).Boldog Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak németnek és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,1% volt római katolikus, 2,6% református, 0,1% görögkatolikus, 0,1% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).Boldog Helységnévtár
Nevezetességei Tájház – 1871-ben épült műemlék jellegű épület, benne a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatják be. Barokk stílusú római katolikus templom, kertjében Nepomuki Szent János-szoborral. Hőskert I. és II. világháborús emlékművel. Temetői kápolna, falán Dr. Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával, szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával.
Híres emberek Itt született Berecz Ede orgonista, főszékesegyházi karnagy, zenetanár (1839–1910).
Képgaléria
Jegyzetek
További információk Boldog község – hivatalos honlap Boldog a falvak.hu oldalon hagyomány örzés Boldogon Boldog a wiki.utikonyvem.hu oldalán
Kategória:Heves megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései