Cserdi község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Fekvése Pécstől mintegy 19 kilométerre nyugatra fekszik, a Pécsi-síkságra érkező Bükkösdi-víz sekély völgyének balparti Mecsek felöli oldalán, Szentlőrinc északi szomszédjában, a 6601-es út mentén. Vonattal elérhető a on, amelynek egy megállási pontja van itt, Cserdi-Helesfa megállóhely. (A szomszédos Helesfa határvonalának közvetlen közelében, de már Cserdi területén.) Cserdi-Helesfa megállóhely a 6601-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el, annak északi oldalán.
Története Az Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy módon írva, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi alakban írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt. A falu neve Csergi Miklós nevében tűnt fel, ki 1294-ben Welk fia László szerviense volt. 1326-ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később az Esterházy család lett birtokosa. A 19. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé, később nagy számban telepedtek meg itt cigányok is.
Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezetForrás1990–1994Kovács Zoltánfüggetlen1994–1998független1998–2002Jászberényi Mártafüggetlen2002–2006független2006–2010Bogdán Lászlófüggetlen2010–2014független2014–2019független2019–2020független2020–2024Bogdán Gyulafüggetlen2024– A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester július 14-én vagy azt megelőzően öngyilkos lett. 2020. október 4-én az időközi polgármester választáson az elhunyt Bogdán László öccsét, Bogdán Gyulát választották meg a falu első emberévé.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 40,9% cigánynak, 9,6% németnek mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,4%, református 1,8%, felekezeten kívüli 5,7% (2,1% nem nyilatkozott).Cserdi Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% görögnek, 0,3% németnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,3% volt római katolikus, 1% görög katolikus, 0,8% református, 1% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 17,2% felekezeten kívüli (17,8% nem válaszolt).Cserdi Helységnévtár
Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851-ben épült. A település határában végzett ásatások alkalmával a legutóbbi jégkorszakban élt állatok maradványaira bukkantak.
Jegyzetek
További információk Cserdi honlapja Cserdi a Via Sancti Martini honlapján
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései