Bükkszenterzsébet község Heves vármegyében, a Pétervásárai járásban.
Fekvése Az Északi-középhegységben, a Heves–Borsodi-dombságban, a Leleszi-patak mellett fekszik, Pétervásárától 6 km-re északkeletre, a vármegyeszékhely Egertől pedig 35 km-re északnyugatra. Szomszédos települések: Pétervására, Váraszó, Tarnalelesz és Fedémes.
Megközelíthetősége Közúton a Kisterenye (Bátonyterenye) és Tarnalelesz között vezető 23-as főúton érhető el. (A megyeszékhely felől Tarnaleleszig a 25-ös főúton, onnan pedig a 23-as főúton közelíthető meg.)
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem érinti.
Története
A fennmaradt adatok szerint Bükkszenterzsébet II. András uralkodásának ideje alatt létesült, s nevét II. András leányáról, Szent Erzsébetről kapta.
Egyházát valószínűleg a szent királyleány kíséretéhez tartozó Farkas és Dávid alapították, akik 1244-ben IV. Béla királytól engedélyt kaptak, hogy nővére tiszteletére egyházat építsenek.
A település az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben a hevesi kerület plébániái között Sancta Elisabeth néven szerepel, 1451-ben pedig Egyházasszenterzsébet, majd 1466-ban Szenterzsébet néven. Az 1564. évi összeírás már csak Szenterzsébetpusztaként tünteti fel, 12 portával.
Az 1589-1590. évi számadáskönyvek adatai szerint akkor az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1675-ben a Szirák, a Zay, a Petre, a Gyönge, a Csorba, és a Forgon armalista családok lakták. 1684-ben Eösz Gábor birtoka volt. 1693-ban Usz Gábor, Bertóti Gábor, Utassy György, Bozó János, Petrin Máté, Zay Lukács, Forgó Máté, Ködmön Pál és Szilák Albert birtokolta.
A 19. század első felében is több birtokosa volt: az Utasy, a Menyhárt, a Zay, a Kovács, a Plathy, az Ónody, a Gelléry és a Szirák családok.
A 20. század elején Menyhárt Mihály, valamint az Utassy- és Zay-utódok voltak birtokosai.
Az 1900-as évek elején 205 lakóházában 1087 lakos élt, valamennyien magyarok; 2 evangélikus és 24 izraelita kivételével mind római katolikus.
Mai nevét 1903-ban kapta a falu, addig Szenterzsébetnek hívták.
1949-ben egyesült Tarnalelesszel, de 1957-ben újra önállósult.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Zay László (független) 1994–1998: Zay László (független) 1998–2002: Zay László (független) 2002–2006: Ferenc László (független) 2006–2010: Dr. Juhász László Ákos (független) 2010–2014: Dr. Juhász László Ákos (független) 2014–2019: Ortó Szilárd (független) 2019–2024: Ortó Szilárd (független) 2024– : Ortó Szilárd (független)
A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 2,7%, felekezeten kívüli 5% (17,2% nem nyilatkozott).Bükkszenterzsébet Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 17,4% cigánynak, 0,5% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,6% volt római katolikus, 2,4% református, 0,4% görögkatolikus, 0,4% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 11,6% felekezeten kívüli (26,2% nem válaszolt).Bükkszenterzsébet Helységnévtár
Egyházi közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|Római katolikus plébánia Római katolikus egyház Az Egri főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Parádi Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom titulusa: Árpád-házi Szent Erzsébet. Fíliaként a plébániához tartoznak Fedémes római katolikus vallású lakói is. Református egyház A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Egervölgyi Egyházmegyéhez (esperességéhez) tartozó Andornaktályai Anyaegyházközséghez tartozik mint szórvány.
Természeti értékek A település közvetlen határában található a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet 184 hektáros területe, ahol számos védett, ritka növény- és állatfaj (pl. holló, sólyom stb.) él. Glaukonitos homokkő a Nagy-kő, a Kis-kő és az Ordas-kő. A Nagy-kő körüli ősborókás a védett területhez tartozik. A Magyar Állami Földtani Intézet löszfal-talajszelvény-bemutatót alakított ki az Erzsébet-völgy felé vezető közút bejáratánál.
Híres emberek Mindszenty Gedeon költő, egyházi szónok 1866-tól a településen élt. Utassy József (1942–2010) költő Bükkszenterzsébeten töltötte gyerekkorát.
Nevezetességek Római katolikus templom: Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt, késő barokk stílusú,1761 és 1773 között épült, 1833-ban felújított. Római katolikus plébánia: 1794-ben épült, barokk stílusban. 1946-ban emeletet építettek rá. Lakóház (Fürst út 2.): Népi jellegű épület. Lakóház (Fürst út 4.): Népi jellegű épület.
Testvértelepülései Székelyszenterzsébet, Románia
Jegyzetek
További információk
Bükkszenterzsébet község hivatalos honlapja Bükkszenterzsébet története Bükkszenterzsébet térképe
Kategória:Heves megye települései Kategória:Heves vármegye települései