A szilikon azon műanyagcsoport elnevezése, ahol a polimer szerkezet alapját sziloxán lánc alkotja, vagyis a vegyületek "gerincét" egymáshoz kapcsolódó szilícium- és oxigénatomok alkotják. A sziloxán egységek rövidebb láncoktól (olajok) a többszörösen kapcsolódó térhálós szerkezetet is felvehetik.
Története
A szilícium szerves vegyületeinek megismerése Frederick Kipping angol kémikus nevéhez fűződik, aki 1901-ben felismerte a szilíciumoxid polimerek és változatai újdonságát. A szilikon tömegtermelése az 1940-es években kezdődött. Először az USA-ban, majd 20 év alatt világszerte elterjedt anyag lett.
Gyakorlati alkalmazásai Gyógyászatban: rugalmas kontaktlencse, mell-implantátum, rugalmas protézisek, pl. szemlencse. Építőiparban: időjárásálló festékek Elektronika: vezetékszigetelés, tömítés, rezgéscsillapítás. Szex: síkosítás.
Megjegyzés Az angol nyelvű szóhasználatban silicon a szilícium elem neve, míg a silicone a polimerizált anyag (például szilikon műgumi, szilikon műgyanta), – e szócikk témája.
Források
dr. Wagner Ödön: A mindenre jó szilikon https://web.archive.org/web/20160220124331/http://www.inc.bme.hu/hu/subjects/biokomp/Szilikonok.pdf
Kategória:Polimerek