Erzsébet, 1949-ig Püspökszenterzsébet (, ) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Fekvése Pécstől mintegy 18 kilométerre keletre, Mohácstól 20 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Nagypall, északkelet felől Fazekasboda, kelet felől Kékesd, dél felől Szellő, délnyugat felől Kátoly, nyugat felől Szilágy, északnyugat felől pedig Pécsvárad.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szederkény és Pécsvárad közt húzódó 5608-as út, ezen érhető el mindkét végponti település, valamint a 6-os főút és az 57-es főút felől is. Kékesddel és azon keresztül Geresdlak térségével az 5616-os út köti össze.
Története Erzsébet és környéke ősidők óta lakott hely. Az avar korból is ismertek régészeti leletek.Hampel József 1894: A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarhonban I. Budapest, 133, tab. CXXXI. Lakosai a 18. századig magyarok voltak. A török uralom alatt elnéptelenedett. Az 1687-ben végzett összeíráskor csak 20 lakost számoltak össze a településen.
1710-től Püspökszenterzsébetnek nevezték, utalva a föld korábbi birtokosára. Jelenlegi nevét 1949-ben kapta meg. 1741-ben német telepesek is érkeztek a községbe.
Erzsébet az 1800-as évek végétől körjegyzőségi székhely is volt.
Az 1970-es évektől lakossága állandóan csökken.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Varga-Pál József (független) 1994–1998: Dr. Varga-Pál József (független) 1998–2002: Sági Józsefné Gőbl Mária (független német kisebbségi) 2002–2006: Sági Józsefné (független) 2006–2010: Horváth János (független) 2010–2014: Horváth János (független) 2014–2019: Horváth János (független) 2019–2024: Horváth János (független) 2024– : Horváth János (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 11,6% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, református 2,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 13,9% (13,9% nem nyilatkozott).Erzsébet Helységnévtár
2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% németnek, 5,3% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,4% ukránnak, 6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 1,1% református, 0,7% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 7% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).Erzsébet Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus temploma 1774-ben épült barokk stílusban az előző templom helyére. A templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A templom mellett álló harangláb a 18. században épült. 350px|középre|bélyegkép|Árpád-házi Szent Erzsébet-templom 250px|jobbra|bélyegkép|19. századi fa harangláb a templom mellett
Jegyzetek
További információk Önkormányzatának honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései