bélyegkép|jobbra|260px|Bogyesty fekvése 1782–85-ben Bozósd, 1910-ig Bogyest (, 1925-ig Bodești) falu Romániában, Arad megyében.

Nevének eredete A Bogyest a Bodea személynév képzős változata. A település lakói között 1525-ben meg is jelenik egy Johannes Boge nevű. Először 1441-ben Bodyafalva, 1525-ben Bogesthfalva, 1605-ben Bogiest alakban írták. A helységnévrendezés során egy 1561-es (valószínűleg betűtévesztéses vagy téves olvasatú) Bozost adat alapján teremtettek számára magyarosabb hangzású nevet, miután a középkori, okleveles Bogyafalva nevet már Bodest kapta. Miután Romániához csatolták, ugyanettől való megkülönböztetés céljából változtatták meg a nevét a maira, amelyet a faluban leggyakoribb Rada családnévből képeztek.

Fekvése Borossebestől 21 kilométerre délkeletre, a Zarándi-hegység északi lejtőjén fekszik.

Története Román falu volt Zaránd, 1746-tól Arad vármegyében. 1525-ben kenéze Stan. Még a 16. század folyamán elpusztult. 1605-ben azon falvak között sorolták fel, amelyeket „sohul egy ember nem lakta sok edőtül fogva”.Adrian Magina: Conscripția și inventarul bunurilor cetății Ineu în anul 1605. In Banatica 21. Reșița, 2011, 97. o. 1720-ban tizenhárom jobbágycsaládot írtak össze benne. Mai helyére 1826 után települt.Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 191. o. A 20. század elején lakói főleg erdei munkával foglalkoztak.

A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.

Népessége 1880-ban 726 lakosából 701 volt román és 22 egyéb (cigány) anyanyelvű; 632 görögkeleti és 91 görögkatolikus vallású. 1910-ben a település lélekszáma 791 fő volt. Anyanyelv szerint 779 fő (98,5%) volt román, 8 fő (1%) magyar, valamint 4 fő egyéb anyanyelvű; összesen 44 fő (5,6%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 767 fő (97%) volt görögkeleti, 6 fő (0,8%) római katolikus, valamint 18 fő egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 18 fő (37,2%) volt. 2002-ben 552 lakosából 545 vallotta magát román és hét cigány nemzetiségűnek; 290 görögkeleti, 160 baptista és száz pünkösdi hitűnek.

Látnivalók Falumúzeum (94. sz.). A falu egykori gabonaraktára (1878) (125. sz.).

Jegyzetek

Források Vasile V. Rada: Rădești – Județul Arad. Vol. 1. Arad, 2009 Virtuális Bogyest

További információk A falu és határának térképe 1825-ből

Kategória:Arad megye települései Kategória:Arad vármegye települései