A medve (eredeti cím: L'Ours) 1988-ban bemutatott francia természetfilm.
A történet két medve életét követi nyomon a természetben: a medvebocs anyja meghalt egy sziklaomlásban, a felnőtt medvét pedig egy vadász sebesíti meg a vállán. A történet szokatlansága, hogy a hím medve befogadja az elárvult medvebocsot és gondoskodik róla.
Cselekménye
1885, Brit-Kolumbia.
Egy fiatal medvebocs anyja meghal egy sziklaomlásban, miközben vadmézet ás ki egy fa odvából. A bocs igyekszik élelmet és búvóhelyet találni. A hegység másik részében egy felnőtt hím grizzlyt két vadász üldöz (Jack Wallace és Tchéky Karyo). A fiatalabb vadász nem tud ellenállni, hogy rálőjön a medvére, noha az elég messze van tőle. A medve bal válla erősen vérzik, de el tudja hagyni a helyszínt. Egy sáros pocsolyába fekszik, a sérült vállát egy darabig a vízben tartja. Ide érkezik meg a bocs, és a seb nyalogatásával próbál segíteni a sérült hímnek, bár a hím eleinte üvöltéseivel távol tartja a bocsot. A hím ezek után befogadja és védelmezi a kicsit és horgászni tanítja (illetve halakkal látja el). Egy szarvast is elejtenek „közösen”. Éjszakánként a bocs rémálmokat lát, amiben az anyját ért szerencsétlenséget, illetve félelmetes vadállatokat lát (például békákat).
A két vadász elhatározza, hogy végez a medvével, amikor a medve által megtámadott, vérző lovaikhoz érnek. A fiatalabb vadász lába megsérül a sziklák között, miközben az egyik lovat próbálja megnyugtatni. Az idősebb vadász elmegy kutyákért. A fiatalabb néhány töltény csúcsát keresztben bemetszi a késével, mert így nagyobb sérülést okoz. Nem sokkal később egy harmadik vadász csatlakozik hozzájuk (Andre Lacombe), akinek Beauceron vérebei vannak.
Az üldözésben a medvék egy sziklás területre menekülnek, ahol a hím néhány kutyát megöl, vagy halálosan megsebesít, a többi pedig nem tud felmászni a meredek sziklákon (a medvebocs is nehezen jut fel, majd elbújik egy barlangban). Az egyik kutya, ami annyira megsérült, hogy meg kell ölni, a fiatal vadász kedvenc Welsh terriere volt. Az idősebb vadász végez vele. A vadászok megtalálják az ijedt bocsot és magukkal viszik a táborukba, ahol egy fához kötözik. A vadászok nem veszik észre, hogy éjszaka a hím grizzly közelről megfigyeli a táborukat.
Másnap a három vadász egy alkalmas helyszínen három kulcsfontosságú megfigyelési pontot foglal el. A fiatal egy magas, kiszögellő sziklára mászik. Előtte megegyeznek abban, hogy megvárják, amíg a medve elhalad előttük. A fiatal vadász elmegy vízért egy közeli sziklához, ahol fentről víz csorog. A hím medve váratlanul feltűnik, és sarokba szorítja a vadászt, aki nem vitte magával a puskáját a víziváshoz. A medve jó néhány félelmetes üvöltést hallat, és éles körmeivel szinte súrolja a vadászt. Valószínűleg elérhetné, ha akarná, akár a fejét is letéphetné vagy a szakadékba taszíthatná. De egyiket sem teszi, a vadász, aki közben az életéért könyörög a medvéhez, életben marad. A medve nyugodtan távozik, nem menekül. A fiatal vadász néhány lövéssel próbálja gyorsabb haladásra bírni, de a medve nem változtat a sebességén. Amikor az idősebb vadász a lövések hangjára odaér, a fiatal azt mondja neki, hogy lelőtte a medvét és az beesett a szakadékba. A medve azonban jól láthatóan nem halt meg, mert még mindig baktat a sziklák között. Amikor az idősebb vadász le akarja lőni, a fiatal lefogja a fegyverét.
A vadászok visszatérnek a táborukhoz, ahol elengedik a fiatal bocsot, majd ellovagolnak. Ahogy a bocs ismét egyedül marad a vadonban, egy puma kezd vadászni rá. Úgy látszik, a bocs hiába menekül, mert a macskaféle gyorsabban fut nála. A bocs egy kidőlt fára mászik, ami benyúlik a folyó fölé. A fa eltörik, a bocs a vízbe esik, és bár felmászik a letört ágra, elsodorja az ár. A puma a parton követi, majd azon a ponton helyezkedik el, ahol a bocsnak el kell haladnia. Amikor a bocs odaér, a puma rátámad a bocsra, a bocs vérezni és üvölteni kezd. A puma hamarosan eltávozik. A háttérben ugyanis feltűnt a hím medve és üvöltve két lábra áll. A bocs örömmel csatlakozik ismét hozzá. Ahogy megérkezik a tél és leesik a hó, a két medve egy barlangba vonul vissza, téli álmot aludni.
Szereposztás színész szerep magyar hang Tchéky Karyo Tom Kőszegi Ákos Jack Wallace Bill Izsóf Vilmos André Lacombe a kutyás vadász Palóczy Frigyes Bart medve a hím grizzly Youk medvebocs a medvebocs
Megjelenése A medve c. filmet 1988. október 19-én mutatták be Franciaországban.
Curwood könyvének 50 évig nem volt új kiadása, de a film megjelenése kapcsán újból kiadták, a Newmarket Press gondozásában jelent meg. A film történetét nyomon követő képeskönyvet The Bear Storybook címmel a St. Martin's Press kiadó adta ki.McDowell, Edwin. (September 20, 1989). "Book Notes". The New York Times. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
A film DVD-n 2000. március 7-én jelent meg a Sony Pictures Home Entertainment gondozásában.
Fogadtatás A film a kritikusok körében azonnal sikert aratott. A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 92%-ot adott rá 12 kritikus véleménye alapján."The Bear Movie Reviews, Pictures". Rotten Tomatoes. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
Néhány kritikus kiemelte az élővilág „felnőtt” megjelenítését, szemben az általában gyerekeknek szánt állatos filmek ábrázolásmódjával.Bousé (1990), p. 30
A Chicago Sun-Times filmkritikusa, Roger Ebert szerint: „Ez nem egy olyan film, amiben a medvék tricikliznek és mókáznak. Ez sokkal inkább »élet a vadonban«, és a medvék ábrázolása a természetes környezetükben valóban lenyűgöző. Lassan rájövünk, hogy személyiségük van.”Ebert, Roger. (October 27, 1989). "The Bear ". rogerebert.com. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
Janet Maslin, a The New York Times kritikusa szerint a filmben nem a vadon és a benne élő állatok ábrázolása érdekes, hanem a megszemélyesítés. „A film a medvék álmait és gondolatait jeleníti meg”.Maslin, Janet. (October 25, 1989). "The Bear (1988) Review/Film; Two Bears Who Are Just Plain Folks". The New York Times. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
Néhányan megjegyezték, hogy a film közepén látható rövid jelenet miatt, amiben a hím medve egy nősténnyel párosodik, majd magyarázkodniuk kell a szülőknek a gyerekeik előtt.Denby, p. 70
Díjak, jelölések Elnyert díjak:
1988: Nemzeti Filmakadémia díja, Franciaország - Jean-Jacques Annaud 1989: César-díj, „legjobb rendező” - Jean-Jacques Annaud 1990: Genesis-díj, „legjobb külföldi film” 1990: Német művészmozik céhének ezüst díja, „legjobb külföldi film” (Ausländischer Film) - Jean-Jacques Annaud
Jelölések: 1989: César-díj, „legjobb fényképezés” - Philippe Rousselot 1989: César-díj, „legjobb film” - Jean-Jacques Annaud 1989: César-díj, „legjobb plakát” - Claude Millet, Christian Blondel, Denise Millet 1989: César-díj, „legjobb hang” - Bernard Leroux, Claude Villand, Laurent Quaglio 1990: Oscar-díj, „legjobb filmvágás” - Noëlle Boisson 1990: BAFTA-díj, „legjobb fényképezés” - Philippe Rousselot 1990: Amerikai Operatőrök Társaságának díja, „kiemelkedő fényképezés mozifilmben” - Philippe Rousselot 1990: Fiatal Művész-díj, „legjobb családi film”, „kaland és rajzfilm” kategória
A film készítése thumb|balra| James Oliver Curwood: The Grizzly King (a könyv 1916-os címlapja)
James Oliver Curwood amerikai író könyve, a The Grizzly King 1916-ban jelent meg. Bár a történet részletei saját útjainak tapasztalataiból erednek, amiket Brit-Kolumbiába tett több alkalommal, a felnőtt hím medve és az idegen medvebocs barátsága fantázián alapul. Jim alakja önéletrajzi ihletésűEldridge, p. 7 Curwood életrajzírója, Judith A. Eldridge úgy gondolja, hogy a vadász életének megkímélése valós tapasztalaton alapul.
Jean-Jacques Annaud korábbi filmjeinek (Black and White in Color (1976) és az 1981-es Quest for Fire - mindkét film Oscar-díjas) anyagi sikere után Claude Berri producer felajánlotta Annaud-nak, hogy anyagi korlátok nélkül készíthet filmet.Benabent-Loiseau, p. 7 Annaud azt gondolta, olyan filmet készít, ami egyszerre szórakoztató, pénzügyileg sikeres, pszichológiai töltésű, és a főszereplője egy állat.Nichols, p. 23 Ötletét megbeszélte régi munkatársával, a forgatókönyv-író Gerard Brach-kal, aki pár napon belül elküldte neki a The Grizzly King c. könyv példányát. Annaud egyetértett az ötlettel, hogy a könyvből filmet készítsenek.Benabent-Loiseau, p. 8 Bár Brach már 1981 végén elkezdte írni a forgatókönyvet, Annaud időközben más projektbe kezdett, A rózsa neve c. film rendezésébe, ami Umberto Eco azonos című könyve alapján készült.
A forgatás előtt Annaud állatkertekben próbálta megfigyelni az állatok viselkedését. Egy későbbi interjúban, amit az American Humane Association-nek adott, Annaud ezt mondta: „Annyira érdekesnek találtam a tigriseket, hogy már azt gondoltam, hogy »A tigris« lesz a címe a filmnek »A medve« helyett. Ugyanakkor, mivel egy medve gyakran áll a hátsó lábaira, emberszerűbbé válik, amivel a nézők könnyebben azonosulni tudnak.”Film & TV Unit Profiles: Jean-Jacques Annaud . American Humane Association. Hozzáférés ideje: December 14, 2010.
A kész forgatókönyvet 1983 elején mutatták meg Berrinek.Benabent-Loiseau, pp. 11–12
Brach és Annaud elhatározták, hogy a történetet a 19. század végére helyezik, mivel így jobban érzékelhető a háborítatlan természet vadsága az emberekre nézve.Thompson, p. 2
A film jellemzői az igen kevés párbeszéd és zenei háttér. Ezen kívül, bár mindkét vadásznak és a medvéknek is van nevük a forgatókönyvben, a filmben a nevek nem hangzanak el. A medvebocs neve Youk, a felnőtt medvéé Kaar. A Tchéky Karyo által játszott karakter neve Tom, Jack Wallace karakterének neve Bill. A nevek különböznek a könyvben előforduló nevektől, ott a medvebocs a Muskwa, a felnőtt medve a Thor nevet viseli.
thumb|jobbra|A Langkofel hegy a Dolomitokban, (Dél-Tirol, Olaszország)
A film felvételei 1987. május 13-án kezdődtek és október végén értek véget. Szinte kizárólag az olasz és osztrák Dolomitokban forgattak. Néhány felvétel egy belga állatkertben készült 1988-ban.Lüdi, p. 72
A stáb 200 főből állt. A felvételeken majdnem mindenhol élő állatok jelennek meg (medvék, kutyák, lovak, méhek, szarvasok), kivéve néhány összecsapás jelenetét, ahol animatronikát alkalmaztak.Nichols, p. 26
Egy betanított, 2,7 m magas medve, Bart játszotta a grizzlyt a filmben, és egy fiatal nőstény medvebocs, Douce (magyarul: édes) a bocs szerepét. Néhány helyettes medvebocsot is alkalmaztak. Barttal három tréner foglalkozott (egyikük a tulajdonosa, Doug Seus), a bocsokkal pedig tizenegyen. A kutyáknak három trénere volt, és másik három a lovaknak.
A felvételek készítése közben Bart megsebesítette Annaud-t, amikor közösen fényképezték őket. Az Annaud hátán lévő karmolások két hónapig tartó dréncsöves kezelést igényeltek.Schickel, p. 97
A film készítésében közreműködött az American Humane Association és a World Wildlife Fund.Wilson, p. 154
Forgatási helyszínek A filmet kizárólag az olasz és osztrák Dolomitokban vették fel.
Érdekesség Franciaországban több mint 9 millióan nézték meg a filmet moziban, a TF1 tévécsatorna 1992-es bemutatóját pedig 16 millióan látták, ami rekord nézőszámnak számít.Les Ch'tis n'ont pas eu la peau de L'Ours (2010-11-29)
Jegyzetek
Források Benabent-Loiseau, Josée and Jean-Jacques Annaud. The Odyssey of the Bear: The Making of the Film by Jean-Jacques Annaud. New York: Newmarket Press, 1989 Bousé, Derek. (Spring 1990). „Review: The Bear”. Film Quarterly, 43(3), pp. 30–34. Bousé, Derek. Wildlife Films. Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 2000. Curwood, James Oliver. The Grizzly King: A Romance of the Wild. New York: Doubleday, Page & Co., 1916 Denby, David. (October 30, 1989). „Wild Thing”. New York Magazine, p. 70. Eldridge, Judith A. James Oliver Curwood: God's Country and the Man. Bowling Green, OH: Bowling Green State University Popular Press, 1993. Lüdi, Heidi, Toni Lüdi and Kathinka Schreiber. Movie Worlds: Production Design in Film. Berlin: Edition Axel Menges, 2000.