Ivándárda (http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése Mohácstól délre, Villánytól délkeletre helyezkedik el, közvetlenül a déli országhatár mellett.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Lippó, északkelet felől Sárok, nyugat felől pedig Kislippó. Kelet és dél felől a községhatár egybeesik az államhatárral, ott a község valószínűleg a horvátországi Főherceglak (Kneževo) és Baranyavár (Branjin Vrh) településekkel határos.
Megközelítése A község határát érinti a Mohács és Villány térségét összekötő 5702-es út is, de központja csak egy öt számjegyű alsóbbrendű úton, az 57 118-as számú mellékúton érhető el, mely az előbbi útból kiágazva Sárokig vezet. A település nyugati határában halad az M6-os autópáya, melynek Lippó és a magyar-horvát országhatár közötti szakaszát 2025-ben adták át.
Története Az első írásos irat 1296-ban említi, Jovan néven. 1526 után németek és szerbek népesítették be. 1840 körül már a németek voltak többségben. Neve az 1800-as években változott Iván-Dárdára, a mai változatára, melyen csak 1900 óta említik.
1823-ban Eszterházy Nepomuk János gróf Tolna vármegyéből az oda betelepült hesseni és württenbergi evangélikus német munkásokat kért, akiket Magyarbólyba, Kácsfaluba, Ivándárdára és Bolmányba telepített le.Vértesi, 24. oldal
1910-ben 1377 lakosa volt. Ebből 271 fő magyar, 829 fő német, 236 szerb, 3 horvát, 3 tót és 33 egyéb (leginkább sokác) nemzetiségű volt. A lakosok közül 853 fő tudott magyarul.
A 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés elvágta a falutól a főherceglaki uradalmi központot.
2021-ben a falu határában az M6-os autópálya építésénél Magyarország legnagyobb kelta települését találták meg a régészek. A település i.e. 900 körül létezett.Kelta település
Közélete Polgármesterei
1990-'941994-'981998-'022002-'062006-'102010-'142014-'192019-'242024-Moór JánosToronicza JánosDeák JózsefLőrincz Tamás – – – –
1990–1994: Ifj. Moór János (független) 1994–1998: Moór János (független) 1998–2002: Toronicza János Sándor (független) 2002–2006: Toronicza János (független) 2006–2010: Toronicza János Sándor (független) 2010–2014: Deák József (független) 2014–2019: Deák József (független) 2019–2024: Deák József (független) 2024– : Lőrincz Tamás (független)
A népesség alakulása A helyi önkormányzat adatai szerint: Év Lakosok száma1900 1375 fő Az első világháború után szerbek vándoroltak el a faluból1930 605 fő2000 292 fő2001 255 fő2002 282 fő2006 250 fő
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 13,5% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,6%, református 12,2%, evangélikus 3%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,1% (15,2% nem nyilatkozott).Ivándárda Helységnévtár
2022-ben a lakosság 66,8%-a vallotta magát magyarnak, 13,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 3,2% református, 2,6% evangélikus,0,5% izraelita, 0,5% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (59,5% nem válaszolt).Ivándárda Helységnévtár
Jegyzetek
thumb|200px|könyvtár és önkormányzat épülete
Források
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései